Élénken lelkesednek hitük iránt, az erdélyiekéhez hasonló kihívásokkal szembesülnek a protestánsok Dél-Koreában

Ilyen hatalmas befogadóképességű protestáns templom is működik Dél-Koreában. A kvangdzsui teológia déli istentiszteletére gyűlnek a hallgatók •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Ilyen hatalmas befogadóképességű protestáns templom is működik Dél-Koreában. A kvangdzsui teológia déli istentiszteletére gyűlnek a hallgatók

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Dél-koreai protestánsokat látogatott meg Lukács Olga professzor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának vezetője. Lukács Olga a kereszténységet korábban tiltó ázsiai országban megélt tapasztalatairól, az ottani sajátos hitéletről, a dél-koreai és kolozsvári teológiai intézetek kapcsolatáról, együttműködésének lehetőségéről mesélt a Krónikának.

Kiss Judit

2024. május 19., 18:412024. május 19., 18:41

Sokak számára meglepő lehet, hogy a világ egyik legnagyobb protestáns közössége Dél-Koreában él, és hogy már hosszú ideje gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fel a magyar protestánsokkal, elsősorban reformátusokkal, teológiai fórumok keretében. Ebbe a kapcsolatba illeszkedik a HAN-HUN teológiai fórum, amelyet immár hatodjára szerveztek meg áprilisban, ezúttal Dél-Korea fővárosában, Szöulban, valamint Kvangdzsuban.

A találkozás két alapszervezője, a dél-koreai Dzseasik Sin és a magyarországi Kovács Ábrahám •  Fotó: Lukács Olga Galéria

A találkozás két alapszervezője, a dél-koreai Dzseasik Sin és a magyarországi Kovács Ábrahám

Fotó: Lukács Olga

A találkozókat felváltva szervezik az ázsiai országban, valamint valamelyik magyar teológiai intézetben.

Újdonságnak számított idén, hogy Kolozsvárról is volt résztvevője a teológiai fórumnak: a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának vezetője, Lukács Olga egyetemi professzor.

A Krónika megkeresésére Lukács Olga elmondta, a Debrecenben és Komáromban tevékenykedő Kovács Ábrahám, valamint Dzseasik Sin egyetemi professzorok az alaptagjai és működtetői a Dél-Korea és Magyarország számára rendezett, már tizenkét éves múltra visszatekintő protestáns teológiai fórumnak, projektnek.

Déli istentiszteleten a Presbyterian University and Theological Seminary (PUTS, Szöul) kápolnájában •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

Déli istentiszteleten a Presbyterian University and Theological Seminary (PUTS, Szöul) kápolnájában

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Kovács Ábrahám belső munkatársa a Szöuli Protestáns Teológiának, baráti és munkatársi kapcsolatrendszerét belevetve szívügyének tekinti az együttműködést, újabb és újabb teológiai intézeteket von be a projektjébe és segít új kapcsolatok kialakításában. A találkozón minden magyar, teológiát oktató intézet képviseltette magát. A koreai partnerintézetek, a Honam Theological University and Seminary (HTUS, Kvangdzsu) & Presbyterian University and Theological Seminary (PUTS, Szöul) látták vendégül a 10 magyar képviselőt.

Ezzel az ebéddel várták az európai vendégeket Dél-Koreában •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

Ezzel az ebéddel várták az európai vendégeket Dél-Koreában

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Különböző együttműködési témákat tárgyaltak meg, megtartották az Akadémia az egyházért: Kelet-közép-európai és kelet-ázsiai protestáns nézetek bibliai, történeti és rendszeres teológiai, valamint missziológiai reflexiókból című tudományos értekezést.

A 17 előadás és 17 korreferátum a következő témákat érintette: diaszpóra, ökológia, misszió, bibliai tudományok, genderkérdés, egyházi nevelés, diakónia. A konferenciát követően a résztvevőket a dél-koreai kultúra egy szegmensének megismerésére invitálták egynapos kirándulás keretében. A részvetők ellátogattak Nagan Hagyományőrző településre és a Szeonam buddhista templomba.

Konferencia résztvevőkkel: Honam Theological University and Seminary (HTUS, Kvangdzsu) •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

Konferencia résztvevőkkel: Honam Theological University and Seminary (HTUS, Kvangdzsu)

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

„A találkozón a témák mentén a résztvevők felismerték, hogy bár mintegy 9000 kilométer távolság választja el a két térséget egymástól, mindenhol hasonló kihívásokkal, nehézségekkel és kérdésekkel találja szembe magát az egyház és a társadalom. A keresztények jelenléte Dél-Koreában nem túl régi, mintegy 120 évre vezethető vissza, mert az országban tiltották a kereszténységet. Az 1800-as évek végén misszionáriusok munkája nyomán alakult ki tulajdonképpen a dél-koreai protestáns egyház. Elsősorban presbiteriánusok, de vannak kálvinisták is, és az együttműködés nagyon jó a különböző protestáns felekezetek között” – ismertette lapunkkal az egyetemi oktató.

Menedékház a Seonam kolostor közelében •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

Menedékház a Seonam kolostor közelében

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Kifejtette, a különböző dél-koreai felekezetek a teológiai képzésüket is ugyanabban az épületben, ugyanazzal a tanári gárdával tartják.

„Dél-Koreában mintegy ötmillió protestáns él, ez tíz százaléka az 51 milliós lakosságnak. És ott nem népegyház működik, hanem az tapasztalható, hogy aki magát kereszténynek vallja, az valóban mindig ott van a templomban. Érdekesség, hogy valószínűleg a helyi sámánista, buddhista, hindu behatásra már reggel 6-kor istentiszteleteket tartanak” – ecsetelte Lukács Olga.

Minden négyzetmétert kihasználnak Dél-Koreában az intenzív mezőgazdaságra •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

Minden négyzetmétert kihasználnak Dél-Koreában az intenzív mezőgazdaságra

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Hozzátette, mivel a dél-koreai lakosság 90 százaléka városban lakik, ezért hatalmasak a gyülekezetek, egyikük például ötszázezer lelkes. Hatalmas, tízezres férőhelyes csarnokban tartják az istentiszteleteiket, többször is naponta, de persze vannak kisebb templomaik is. „Ebben a hatalmas csarnokban szépen ki van alakítva a liturgiai tér, megvan a kereszt, az Úrasztala helye, kórus is működik. Nagyon érdekes, hogy Dél-Koreában minden egyes teológiai intézetnek van zeneképzése is, ugyanis az ottani istentiszteletek nagy részét éneklés, zenélés teszi ki. Csodálatosak a himnuszok, amelyeket a koreaiak nagy lelkesedéssel énekelnek. Az arcukon nem látszik a lelkesedés, szigorúnak meg fegyelmezettnek tűnnek, viszont épp ellenkezőleg, nagyon-nagyon gazdag az érzésviláguk, és ezt az énekléssel is kifejezik” – magyarázta az egyetemi oktató.

Nagan hagyományőrző falu jó szellemei •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

Nagan hagyományőrző falu jó szellemei

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a dél-koreai protestánsok dallamvilága helyi és európai dallamok ötvözetéből tevődik össze. „A közös nyelv a konferencián az angol és a német volt. A dél-koreai teológusok, egyháztörténészek közül sokan Németországban tanulnak, képezik magukat, ott doktoráltak. Az ottani teológiai intézetek viszonylag fiatalok, hiszen mintegy 100 éves az ottani legrégebbi oktatás.

Koreában korábban tiltott volt a kereszténység, és érződik rajtuk a lendület, ami egy egyház megszületésére jellemző, a lelkesedés, hogy szívvel-lélekkel ott vannak, teljes egészében megélik a keresztény létüket, és a mi szokásainktól eltérően napi több alkalommal is tartanak istentiszteletet” – mondta el Lukács Olga.

Lakóház a Nagan hagyományőrző településen •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

Lakóház a Nagan hagyományőrző településen

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Kérdésünkre a magyar és koreai egyházakra jellemző hasonló kihívásokról is beszélt. „Náluk is tapasztalható az utánpótlás elapadása, a gyermektelenség. Dél-Koreában minden családban maximum egy gyerek van. Ugyanakkor a pandémia miatt a keresztény missziókban stagnálás, sőt kis regresszió következett be. Bár nem a pandémia miatt, de a lélekszám-visszaesés nálunk is tapasztalható, ahogyan az a demográfiai adatokból is kiderül” – mutatott rá az egyetemi oktató.

Néhol nem tud eligazodni az európai ember, ha a kiírásokból szeretne kiokosodni •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

Néhol nem tud eligazodni az európai ember, ha a kiírásokból szeretne kiokosodni

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Megkérdeztük azt is, hitélet szempontjából egy erdélyi protestáns ember számára mik a legszembetűnőbb különbségek, amikkel az ázsiai országban találkozni lehet. „A legszembetűnőbb, hogy ott az emberek naponta több ízben is templomba járnak, komolyan veszik a keresztény létet, az istentiszteleten való gyakori részvétel belső kötelesség. Jézus iránti elköteleződésüket úgy is kifejezik, hogy sűrűn járnak a gyülekezeti alkalmakra.

Aztán vannak külsőségek is, amik azonban nem mellékesek: például ott a keresztény nem dohányzik és nem iszik alkoholt. A nők bár lehetnek egyes helyeken lelkészek, de a konzervatívabb gyülekezeteknél csak férfi lelkészek vannak” – mondta el az egyetemi oktató.

Arra is kitért, rendkívüli tapasztalat, hogy az utcákon egyáltalán nincs szemét, de szeméttárolók sincsenek, mert nincs szükség rá, az emberek ugyanis nem is étkeznek az utcán, a gyorséttermi ételt is bent fogyasztják el az emberek. Egyébként tapasztalata szerint az ottaniak nagyon kedvesek, fegyelmezettek.

A Szeonam buddhista templom belső udvara •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

A Szeonam buddhista templom belső udvara

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Lukács Olgától megkérdeztük azt is, hogy a kolozsvári tanárképző karon miként kamatoztatja ottani tapasztalatát, illetve miként működik majd együtt a BBTE tanárképző kara a dél-koreai protestáns tanintézetekkel. „Szeretnék bemutatót tartani a hallgatóinknak kötetlen beszélgetés keretében, bemutatnám a videókat, amiket ott készítettem, és elmondanám a tapasztalataimat.

Körvonalazódik egy együttműködési szerződés a kvangdzsui protestáns teológiával, ők nagyon szeretnének – főleg zenében – együttműködni velünk, de teológiai oktatásban is, és elképzelhetőnek tartok diákcserét is a jövőben. Nagyon nyitottak erre, jönnének tanulni, hallgatóik nagyon jól tudnak angolul, és itt nálunk az oktatók jó része szintén remekül tud angolul. Sőt, szeretnénk angol nyelvű zene mesterit beindítani a közeljövőben,

arra biztosan jelentkeznének koreaiak is” – mondta Lukács Olga.

A Szeonam buddhista templom központi oltára •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

A Szeonam buddhista templom központi oltára

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

A következő HAN-HUN találkozót a Pápai Református Teológián fogják megtartani 2025. tavaszán.

Találkozás a Presbyterian University and Theological Seminary (PUTS, Szöul) vezetőségével, Lukács Olga balról a harmadik •  Fotó: Lukács Olga gyűjteménye Galéria

Találkozás a Presbyterian University and Theological Seminary (PUTS, Szöul) vezetőségével, Lukács Olga balról a harmadik

Fotó: Lukács Olga gyűjteménye

Buddha születési évfordulójának megünneplésére lampionokkal díszítik a templom belső udvarát •  Fotó: Lukács Olga Galéria

Buddha születési évfordulójának megünneplésére lampionokkal díszítik a templom belső udvarát

Fotó: Lukács Olga

korábban írtuk

„Őrállók” az iskolákban a vallástanárok: harminc éve képez oktatókat Kolozsváron a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar
„Őrállók” az iskolákban a vallástanárok: harminc éve képez oktatókat Kolozsváron a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar

Több mint 800 református vallásoktatót képeztek a harminc évvel ezelőtt indított Református Tanárképző és Zeneművészeti Karon, amelynek jubileumi ünnepségét november elején tartották. A kar dékánját, Lukács Olgát kérdeztük.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek
2025. május 16., péntek

Az utolsó gigaszállítmány indul útnak Nagylaktól a marosnémeti hőerőmű felé

A 753 tonnás turbinát szállító gigaszállítmány hossza 118 méter, szélessége 6, magassága 5,4 méter, és majdnem egy hét alatt teszi meg a közel 200 kilométeres távolságot.

Az utolsó gigaszállítmány indul útnak Nagylaktól a marosnémeti hőerőmű felé
2025. május 16., péntek

Politikusok letartóztatását ígérő levélben népszerűsítik Simiont – Az AUR elhatárolódik

George Simion letartóztatja Klaus Iohannist, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ összes képviselőjét, és elveszi a házukat – áll egy névtelen levélben, amelyet több nagyszebeni postaládában is elhelyeztek.

Politikusok letartóztatását ígérő levélben népszerűsítik Simiont – Az AUR elhatárolódik
2025. május 16., péntek

Cannesi-i filmfesztivál a romániai választások árnyékában: mintha Robert de Niro is hozzánk szólna

Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.

Cannesi-i filmfesztivál a romániai választások árnyékában: mintha Robert de Niro is hozzánk szólna
2025. május 16., péntek

Migrációellenes akciók Arad megyében magyar és német rendőrök részvételével

Nagyszabású migrációellenes akciókat szervezett a határrendészet két napon át Arad megyében, a román–magyar határhoz közeli utakon, amelyeken a magyar és a német rendőrség munkatársai is részt vettek.

Migrációellenes akciók Arad megyében magyar és német rendőrök részvételével
2025. május 16., péntek

Újra medvét láttak Bihar megyében

Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a környéken élőket a Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelőség pénteken reggel 6.30 óra környékén, miután medvét láttak a Kövesegyháza és Sástelek közötti erdőben – írja az Ebihoreanul.ro helyi portál.

Újra medvét láttak Bihar megyében
Újra medvét láttak Bihar megyében
2025. május 16., péntek

Újra medvét láttak Bihar megyében

2025. május 16., péntek

Az anyanyelvű oktatás jövője múlhat a vasárnapi választáson az erdélyi magyar egyetemek vezetői szerint

Az elnökválasztáson való részvételre és a magyar felsőoktatás jövőjének támogatására kérik a volt és jelenlegi diákokat, pedagógusokat a magyar nyelven oktató romániai felsőfokú intézmények vezetői, vezetőségi tagjai.

Az anyanyelvű oktatás jövője múlhat a vasárnapi választáson az erdélyi magyar egyetemek vezetői szerint