Egy korábban bemutatott közvélemény-kutatás alapján ugyanis a Bihar megyei székhellyel szomszédos település lakosainak többsége pont amiatt ellenzi a fúziót, mert a városi közterhek jóval magasabbak az általuk megszokottnál.

Noha az egybeolvadást kezdeményező nagyváradi nemzeti-liberális polgármester, Ilie Bolojan és párttársa, Lucian Popuţ községi elöljáró már amikor bejelentették elképzelésüket, leszögezték, hogy az adókon eleinte még nem változtatnak, hanem azokat fokozatosan egységesítik, ez akkor még csak terv szintjén hangzott el.

Az ezt foganatosító váradi tanácsülésen felszólaló Adelina Coste PSD-s képviselő szerint azonban ennek még jogi akadályai is lehetnek, mert nincs tudomása olyan törvényi szabályozásról, amely egy ilyen jellegű kedvezménynek keretet adna. A csatlakozás mellett lobbizó Bolojan szerint a beígért fiskális kedvezmények majd a fúziót hivatalosító törvényben fognak szerepelni. A polgármester meggyőződése, hogy ebből senkinek sem származik majd kára, a vállalatok ráadásul még a civileknél is kedvezőbb helyzetbe kerülnek az egybeolvadás révén.

Nem ért viszont ezzel egyet az RMDSZ, amelynek váradi tanácsosai – dacára annak, hogy Bihar megyei szinten nemrég egyezséget kötöttek a PNL-lel – nincsenek meggyőződve arról, hogy ezt a terhet a városi költségvetés vállalni tudja. Ritli Csongor frakcióvezető rámutatott ugyanis arra, hogy miközben a városvezető fejlesztéseket ígért a szentmártoniaknak, addig a megyeszékhely több negyede már évek óta korszerűsítésre vár.

Ezek között említette azt a Biharpüspökit, amelynek elhanyagoltságára korábban Szabó Ödön is felhívta a figyelmet. A RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke úgy vélte, hogy a fúzió csupán azt a célt szolgálja, hogy Várad hasznot húzzon a Szentmártonhoz tartozó két üdülőtelep, Félixfürdő és Püspökfürdő (Május 1.) idegenforgalmi bevételeiből.

Váradon és Szentmártonban egyébként már március eleje óta nagy erőkkel kampányolnak annak érdekében, hogy a május 10-ére tervezett referendum sikeres legyen. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont a magyarok többsége ellenzi az egyesülést, mivel ezt követően átalakulnának az etnikai arányok a városban.

Amint azt ugyanis az említett váradi tanácsülésen, ugyancsak tartózkodás mellett megszavazták: a fúziót követően a többségében románok által lakott Szentmárton Nagyvárad lakónegyedévé válik majd, Félixfürdő és Püspökfördő ugyanakkor üdülőtelepülés marad, mint ahogyan az önkormányzatilag Szentmártonhoz tartozó falvak is megőrzik besorolásukat, csupán átkerülnek a megyeszékhely fennhatósága alá.

Amennyiben a májusi népszavazáson az egyesülés nyer, úgy a kormány elé kerül a tervezet, hogy 2016. január elsejétől életbe lépjen a területi és adminisztratív egyesülés, amelytől Bolojan a város gazdasági fellendülését reméli.