Így „élte körbe” Erdélyt az autonómia „hosszútávfutója”

Bakk Miklós ma már elég szkeptikus a transzilván mozgalom közeli sikeressége tekintetében •  Fotó: Haáz Vince

Bakk Miklós ma már elég szkeptikus a transzilván mozgalom közeli sikeressége tekintetében

Fotó: Haáz Vince

Helyesen látja Tóth László kézdivásárhelyi újságíró, hogy nincs izgalmasabb kaland az egyéni életutaknál. Bakk Miklós politológus, újságíró gazdag pályája méltán tart számot a (köz)érdeklődésre, ezért könyvbe „öntése” hasznos és időszerű volt.

Rostás Szabolcs

2024. április 22., 18:572024. április 22., 18:57

„Bizonyos életkor után az ember úgy tekint vissza a pályájára, mint életműre, megpróbálja sorsértelmezésként megfogalmazni” – vallja Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, akivel egykori iskolatársa készített életút-interjút. A baróti Tortoma Kiadónál Erdélyi Színterek. Politikai Spektrumok (Sorsformálók sorozat) címmel napvilágot látott kötetben a szerző az erdélyi magyar közélet kiemelkedő személyiségének az életművét mutatja be, aki olyan szellemi alkotást tett le az asztalra, amit mindenképpen érdemes megismerni.

A 71 éves Bakk Miklós székely emberként életútja során „körbeélte Erdélyt”: „életrajzi akcidencia” folytán a partiumi Székelyhídon született, de szüleivel együtt hamar hazakerült Háromszékre, Kézdivásárhelyre.

Demeter Katalin Stefánia konzul, Mátis Jenő, az EMNT országos alelnöke, Bakk Miklós és Tóth László a könyv kolozsvári bemutatóján •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Demeter Katalin Stefánia konzul, Mátis Jenő, az EMNT országos alelnöke, Bakk Miklós és Tóth László a könyv kolozsvári bemutatóján

Fotó: Rostás Szabolcs

Középiskolai tanulmányait itt végezte, majd egyetemi – mérnöki – diplomát egy másik történelmi régióban, a Bánságban, Temesváron szerzett, Lugoson letelepedett, majd fontos stáció lett az életében Erdély fővárosa, Kolozsvár is. „Születtem tömbmagyarként, éltem aktív szórványmagyarként, majd kultúrát építettem olyan helyen, amelyet alapvetően meghatároznak a magyarság és a románság nemzetépítő fronthatásai, ez pedig Kolozsvár” – foglalta össze Erdély „körbeélését” a róla szóló könyv napokban a kincses városban rendezett bemutatóján Bakk Miklós.

Már egyetemi hallgatóként, majd Lugoson közösség- és művelődésszervezőként felhívta magára a Securitate vigyázó szemeinek figyelmét, ugyanakkor a bánsági kisvárosban az 1989-es rendszerváltás előtt és után is megannyi sorsformáló kihívással szembesült. Megtapasztalta, milyen a szórványlét a román–magyar polgári együttélés hagyományaival bíró Lugoson, aktív szerepet vállalt a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség (BMDSZ) megalakításában, de az RMDSZ országos struktúráiban is, nekivágott a politikának, nyolc évig városi önkormányzati képviselőként is tevékenykedett, miközben búcsút mondott eredeti, mérnöki szakmájának.

Helyi tanácsosként számos koholt politikai váddal, leszámolási kísérletekkel volt kénytelen szembenézni, hazaárulás, alkotmányellenesség vádjával is illették.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Majd miután nem találtak rajta fogást, vagyonjogi köntösbe csomagolva a felesége ellen indítottak büntetőpereket, amelyeket aztán megnyertek, de ez évekig tartott. Egyébként a támadások mögött részben a lugosi származású olasz multimilliomoshoz, Iosif Constantin Drăganhoz, a Vatra Românească nacionalista szervezet tiszteletbeli elnökéhez (fiatalon a Román Vasgárda ifjúsági szervezetének vezetője volt) köthető intézmények, személyek húzódtak. Bakk Miklós kitartó kezdeményezésére a lugosi román városvezetés belement, hogy díszpolgári címet kapjon az anyagi ágon lugosi származású Teller Ede atomfizikus; nem az előterjesztőn múlt, hogy ez végül mégsem valósult meg.

„Itt értettem meg, hogy mi a kompromisszum művészete, hogy mi a szavak egyidejű súlya és könnyedsége a politikában, és azt a belső morális ellentmondást, hogy jó eszközökkel is lehet rosszat, és rossz eszközökkel is lehet jót cselekedni a politikában” – foglalja össze egy évtizedes politizálásának legfőbb tapasztalatát Bakk Miklós, aki ekkor már alaposan elmélyedt a politikafilozófiában és -elméletben. Az RMDSZ-en belül annak az önkormányzati-szervezeti modellnek, „állammodellnek” a támogatói közé tartozott a kilencvenes évek elején, amely azt célozta, hogy civil társadalmi környezetben az erdélyi magyarság olyan különállást tud kivívni, olyan teljes autonómiát megvalósítani, ameire csak állami intézményrendszer képes.

A politológus számára személyes hűségelvet jelent kitartani az erdélyi autonómiatervek mellett Galéria

A politológus számára személyes hűségelvet jelent kitartani az erdélyi autonómiatervek mellett

„Miért volt romantikus elképzelés ez az állammodell? Mert olyan keretben próbálta megszervezni a romániai magyar társadalmat, ami fenntarthatatlan volt az adott körülmények között” – ad választ harminc év elteltével az akkori – és későbbi – törekvések kudarcának okára az egyik legismertebb erdélyi magyar politológus, aki szakértőként dokumentumokat készített elő az RMDSZ, majd az EMNT számára is, és aki számára személyes hűségelvet jelentett kitartani a hathatós hozzájárulásával kidolgozott különböző autonómiakoncepciók mellett akkor is, amikor már látszott, hogy az RMDSZ koalíciós együttműködési megállapodásai keretében nincs sok esélyük. (Kiderül a könyvből az is, hogy adott pillanatban komolyan felmerült az RMDSZ berkeiben, miszerint ő legyen a második ember a szövetségben a szintén kézdivásárhelyi Markó Béla mellett, utóbbi végül Takács Csabát választotta ügyvezető elnöknek).

A nevéhez fűződik az asszimetrikus regionalizmus fogalmának bevezetése, ami tulajdonképpen nyelvpolitikai kísérletnek tekinthető annak felismerése nyomán, hogy autonómia címszó alatt már nemigen lehet törvénytervezettel előrukkolni Romániában.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Bakk Miklós oszlopos tagja volt a transzilvanizmus újraértelmezési kísérletének számító Provincia-projektnek, majd a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politikatudományi Tanszékének oktatójaként (később tagozatvezetőként, docensként) részt vett a felsőoktatási intézmény magyar tagozatának önállósodását, illetve a Bolyai Egyetem újraalapítását célzó magyar–román, valamint magyar–magyar vitákban, csatákban is, ütközve az Andrei Marga rektor képviselte „multikulturális egyetem”-koncepció támogatóival, beleértve magyar értelmiségieket is. Alaposan rávilágít a magyar oktatói karon belül kialakult megosztottság okaira is.

Nem véletlen, hogy 2016-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán folytatta, ahol most is egyetemi docensként tevékenykedik, de már Kézdivásárhelyről ingázva az óráira. Közben ne feledjük, hogy aktív szerepet töltött be a romániai magyar sajtó rendszerváltás utáni legnagyobb sajtóprojektjében azáltal, hogy két évig (2001 és 2003 között) főszerkesztette a Krónikát, miközben publicisztikai munkája is meghatározó volt, megannyi, az erdélyi magyar, a román belpolitika, valamint a nemzetpolitika kérdéseit, aktualitásait elemző vezércikket jegyzett a napilap hasábjain.

Bakk Miklós egyik motivációja a beleszólás igénye a közösség teendőibe, jövője alakításába •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Bakk Miklós egyik motivációja a beleszólás igénye a közösség teendőibe, jövője alakításába

Fotó: Rostás Szabolcs

De Bakk Miklós szerteágazó tevékenységei közül talán kevéssé ismert, hogy 2005 és 2010 között tagja volt a romániai Soros Alapítvány kuratóriumának, sőt adott pillanatban felkérték az elnöki teendők ellátására is, de nem fogadta el. Szerinte a Soros-alapítványok hálózata két lépcsőben működik, amelyek közül a kezdeti, a társadalomépítő vetület hasznos, hiszen utazáshoz, tanuláshoz, tudáshoz juttat fiatalokat. „De ezután következett egy másik lépcső, a globalista elit kiépítésének korszaka. Holott globalista nemzet nem létezik, kell valami, amit hazának lehet nevezni, ami a lokalitáshoz, a kulturális sajátossághoz kötődik, e nélkül nem lehet identitáscsoportot kiépíteni” – fejtette ki az univerzalista eszménnyel szembeni, a kötetben részletesebben is kifejtett kritikáját a kolozsvári könyvbemutatón Bakk Miklós.

A kisebbségek sorsformálásával foglalkozó, az autonómia „hosszútávfutóinak” egyikeként is számon tartott politológus, egyetemi oktató már diákként a „két kultúra” C. P. Snow angol fizikus és író által megfogalmazott eszmét tartotta ideáljának, vagyis azt, hogy át kell hidalni a természettudományos kultúra, illetve a humán tudományok közötti szakadékot. Bakk Miklós azt vallja, az által „belakott” földrajzi kör szellemi kört is kirajzol, és ez is egy erdélyiség. Ezek után mi csak annyit tudunk hozzáfűzni, hogy hosszú életet kívánunk ennek a körnek a tágításához.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 12., csütörtök

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában

Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában
Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában
2025. június 12., csütörtök

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában

2025. június 12., csütörtök

Erdélyi turnéra indul június végén a Magyar Állami Népi Együttes

Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.

Erdélyi turnéra indul június végén a Magyar Állami Népi Együttes
2025. június 12., csütörtök

Napok kérdése a kerékpármegosztó rendszer használatba adása a Maros-parti városban

Ezekben a napokban zajlik az aradi kerékpármegosztó rendszer beüzemelése, úgyhogy hamarosan igénybe vehetik a Maros-parti város lakói vagy a településre látogatók az önkormányzat által beszerzett 330 kétkerekű járművet.

Napok kérdése a kerékpármegosztó rendszer használatba adása a Maros-parti városban
2025. június 12., csütörtök

Öt Maros megyei településen szünetel hétfőtől a jelenléti oktatás a Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt

A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.

Öt Maros megyei településen szünetel hétfőtől a jelenléti oktatás a Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt
2025. június 12., csütörtök

Újabb korszerű, alacsony padlós villamos futott be Nagyváradra

Megérkezett csütörtökön Nagyváradra az első abból a kilenc korszerű, alacsony padlós villamosból, amelyre az önkormányzat az uniós helyreállítási alapból (PNRR) kapott forrásokat.

Újabb korszerű, alacsony padlós villamos futott be Nagyváradra
2025. június 12., csütörtök

Jelentős halpusztulást okozott a Kis-Küküllőben a magas sókoncentráció

Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.

Jelentős halpusztulást okozott a Kis-Küküllőben a magas sókoncentráció
2025. június 12., csütörtök

„El kell kergetni onnan mindenkit!” A parajdi bányatársaság és a vízművek vezetőinek menesztését követeli az RMDSZ

Tánczos Barna pénzügyminiszter a bukaresti kormány csütörtöki ülésén az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőinek menesztését kezdeményezte a parajdi helyzet súlyosbodása miatt.

„El kell kergetni onnan mindenkit!” A parajdi bányatársaság és a vízművek vezetőinek menesztését követeli az RMDSZ
2025. június 12., csütörtök

Erdészkonferencia Nagyváradon: Kárpát-medence-szerte hasonlóak a kihívások

A Kárpát-medence egységes természeti adottságai miatt az erdészek hasonló kihívásokkal szembesülnek, ezért elengedhetetlen a szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára Nagyváradon.

Erdészkonferencia Nagyváradon: Kárpát-medence-szerte hasonlóak a kihívások
2025. június 12., csütörtök

Fechet: idővel csökkenni fog a Kis-Küküllő sótartalma, felelni fognak a parajdi bányakatasztrófa felelősei

A Kis-Küküllő sótartalma a folyásirány mentén lefele lefelé haladva idővel csökkenni fog – közölte csütörtökön Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Fechet: idővel csökkenni fog a Kis-Küküllő sótartalma, felelni fognak a parajdi bányakatasztrófa felelősei
2025. június 12., csütörtök

Idős édesanyjára uszította a kutyáját, másnap őrizetbe vették

Édesanyját súlyosan bántalmazó férfit vettek őrizetbe a Fehér megyei Alsógáldon (Galda de Jos) a helyi rendőrőrs egyenruhásai. A gyanúsított megszegte az ellene foganatosított öt napos távoltartási végzést, ezért indított eljárást ellene a rendőrség.

Idős édesanyjára uszította a kutyáját, másnap őrizetbe vették