Így „élte körbe” Erdélyt az autonómia „hosszútávfutója”

Így „élte körbe” Erdélyt az autonómia „hosszútávfutója”

Bakk Miklós ma már elég szkeptikus a transzilván mozgalom közeli sikeressége tekintetében

Fotó: Haáz Vince

Helyesen látja Tóth László kézdivásárhelyi újságíró, hogy nincs izgalmasabb kaland az egyéni életutaknál. Bakk Miklós politológus, újságíró gazdag pályája méltán tart számot a (köz)érdeklődésre, ezért könyvbe „öntése” hasznos és időszerű volt.

Rostás Szabolcs

2024. április 22., 18:572024. április 22., 18:57

„Bizonyos életkor után az ember úgy tekint vissza a pályájára, mint életműre, megpróbálja sorsértelmezésként megfogalmazni” – vallja Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, akivel egykori iskolatársa készített életút-interjút. A baróti Tortoma Kiadónál Erdélyi Színterek. Politikai Spektrumok (Sorsformálók sorozat) címmel napvilágot látott kötetben a szerző az erdélyi magyar közélet kiemelkedő személyiségének az életművét mutatja be, aki olyan szellemi alkotást tett le az asztalra, amit mindenképpen érdemes megismerni.

A 71 éves Bakk Miklós székely emberként életútja során „körbeélte Erdélyt”: „életrajzi akcidencia” folytán a partiumi Székelyhídon született, de szüleivel együtt hamar hazakerült Háromszékre, Kézdivásárhelyre.

Galéria

Demeter Katalin Stefánia konzul, Mátis Jenő, az EMNT országos alelnöke, Bakk Miklós és Tóth László a könyv kolozsvári bemutatóján

Fotó: Rostás Szabolcs

Középiskolai tanulmányait itt végezte, majd egyetemi – mérnöki – diplomát egy másik történelmi régióban, a Bánságban, Temesváron szerzett, Lugoson letelepedett, majd fontos stáció lett az életében Erdély fővárosa, Kolozsvár is. „Születtem tömbmagyarként, éltem aktív szórványmagyarként, majd kultúrát építettem olyan helyen, amelyet alapvetően meghatároznak a magyarság és a románság nemzetépítő fronthatásai, ez pedig Kolozsvár” – foglalta össze Erdély „körbeélését” a róla szóló könyv napokban a kincses városban rendezett bemutatóján Bakk Miklós.

Már egyetemi hallgatóként, majd Lugoson közösség- és művelődésszervezőként felhívta magára a Securitate vigyázó szemeinek figyelmét, ugyanakkor a bánsági kisvárosban az 1989-es rendszerváltás előtt és után is megannyi sorsformáló kihívással szembesült. Megtapasztalta, milyen a szórványlét a román–magyar polgári együttélés hagyományaival bíró Lugoson, aktív szerepet vállalt a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség (BMDSZ) megalakításában, de az RMDSZ országos struktúráiban is, nekivágott a politikának, nyolc évig városi önkormányzati képviselőként is tevékenykedett, miközben búcsút mondott eredeti, mérnöki szakmájának.

Helyi tanácsosként számos koholt politikai váddal, leszámolási kísérletekkel volt kénytelen szembenézni, hazaárulás, alkotmányellenesség vádjával is illették.

Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Majd miután nem találtak rajta fogást, vagyonjogi köntösbe csomagolva a felesége ellen indítottak büntetőpereket, amelyeket aztán megnyertek, de ez évekig tartott. Egyébként a támadások mögött részben a lugosi származású olasz multimilliomoshoz, Iosif Constantin Drăganhoz, a Vatra Românească nacionalista szervezet tiszteletbeli elnökéhez (fiatalon a Román Vasgárda ifjúsági szervezetének vezetője volt) köthető intézmények, személyek húzódtak. Bakk Miklós kitartó kezdeményezésére a lugosi román városvezetés belement, hogy díszpolgári címet kapjon az anyagi ágon lugosi származású Teller Ede atomfizikus; nem az előterjesztőn múlt, hogy ez végül mégsem valósult meg.

„Itt értettem meg, hogy mi a kompromisszum művészete, hogy mi a szavak egyidejű súlya és könnyedsége a politikában, és azt a belső morális ellentmondást, hogy jó eszközökkel is lehet rosszat, és rossz eszközökkel is lehet jót cselekedni a politikában” – foglalja össze egy évtizedes politizálásának legfőbb tapasztalatát Bakk Miklós, aki ekkor már alaposan elmélyedt a politikafilozófiában és -elméletben. Az RMDSZ-en belül annak az önkormányzati-szervezeti modellnek, „állammodellnek” a támogatói közé tartozott a kilencvenes évek elején, amely azt célozta, hogy civil társadalmi környezetben az erdélyi magyarság olyan különállást tud kivívni, olyan teljes autonómiát megvalósítani, ameire csak állami intézményrendszer képes.

Galéria

A politológus számára személyes hűségelvet jelent kitartani az erdélyi autonómiatervek mellett

„Miért volt romantikus elképzelés ez az állammodell? Mert olyan keretben próbálta megszervezni a romániai magyar társadalmat, ami fenntarthatatlan volt az adott körülmények között” – ad választ harminc év elteltével az akkori – és későbbi – törekvések kudarcának okára az egyik legismertebb erdélyi magyar politológus, aki szakértőként dokumentumokat készített elő az RMDSZ, majd az EMNT számára is, és aki számára személyes hűségelvet jelentett kitartani a hathatós hozzájárulásával kidolgozott különböző autonómiakoncepciók mellett akkor is, amikor már látszott, hogy az RMDSZ koalíciós együttműködési megállapodásai keretében nincs sok esélyük. (Kiderül a könyvből az is, hogy adott pillanatban komolyan felmerült az RMDSZ berkeiben, miszerint ő legyen a második ember a szövetségben a szintén kézdivásárhelyi Markó Béla mellett, utóbbi végül Takács Csabát választotta ügyvezető elnöknek).

A nevéhez fűződik az asszimetrikus regionalizmus fogalmának bevezetése, ami tulajdonképpen nyelvpolitikai kísérletnek tekinthető annak felismerése nyomán, hogy autonómia címszó alatt már nemigen lehet törvénytervezettel előrukkolni Romániában.

Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Bakk Miklós oszlopos tagja volt a transzilvanizmus újraértelmezési kísérletének számító Provincia-projektnek, majd a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politikatudományi Tanszékének oktatójaként (később tagozatvezetőként, docensként) részt vett a felsőoktatási intézmény magyar tagozatának önállósodását, illetve a Bolyai Egyetem újraalapítását célzó magyar–román, valamint magyar–magyar vitákban, csatákban is, ütközve az Andrei Marga rektor képviselte „multikulturális egyetem”-koncepció támogatóival, beleértve magyar értelmiségieket is. Alaposan rávilágít a magyar oktatói karon belül kialakult megosztottság okaira is.

Nem véletlen, hogy 2016-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán folytatta, ahol most is egyetemi docensként tevékenykedik, de már Kézdivásárhelyről ingázva az óráira. Közben ne feledjük, hogy aktív szerepet töltött be a romániai magyar sajtó rendszerváltás utáni legnagyobb sajtóprojektjében azáltal, hogy két évig (2001 és 2003 között) főszerkesztette a Krónikát, miközben publicisztikai munkája is meghatározó volt, megannyi, az erdélyi magyar, a román belpolitika, valamint a nemzetpolitika kérdéseit, aktualitásait elemző vezércikket jegyzett a napilap hasábjain.

Galéria

Bakk Miklós egyik motivációja a beleszólás igénye a közösség teendőibe, jövője alakításába

Fotó: Rostás Szabolcs

De Bakk Miklós szerteágazó tevékenységei közül talán kevéssé ismert, hogy 2005 és 2010 között tagja volt a romániai Soros Alapítvány kuratóriumának, sőt adott pillanatban felkérték az elnöki teendők ellátására is, de nem fogadta el. Szerinte a Soros-alapítványok hálózata két lépcsőben működik, amelyek közül a kezdeti, a társadalomépítő vetület hasznos, hiszen utazáshoz, tanuláshoz, tudáshoz juttat fiatalokat. „De ezután következett egy másik lépcső, a globalista elit kiépítésének korszaka. Holott globalista nemzet nem létezik, kell valami, amit hazának lehet nevezni, ami a lokalitáshoz, a kulturális sajátossághoz kötődik, e nélkül nem lehet identitáscsoportot kiépíteni” – fejtette ki az univerzalista eszménnyel szembeni, a kötetben részletesebben is kifejtett kritikáját a kolozsvári könyvbemutatón Bakk Miklós.

A kisebbségek sorsformálásával foglalkozó, az autonómia „hosszútávfutóinak” egyikeként is számon tartott politológus, egyetemi oktató már diákként a „két kultúra” C. P. Snow angol fizikus és író által megfogalmazott eszmét tartotta ideáljának, vagyis azt, hogy át kell hidalni a természettudományos kultúra, illetve a humán tudományok közötti szakadékot. Bakk Miklós azt vallja, az által „belakott” földrajzi kör szellemi kört is kirajzol, és ez is egy erdélyiség. Ezek után mi csak annyit tudunk hozzáfűzni, hogy hosszú életet kívánunk ennek a körnek a tágításához.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 24., péntek

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága

Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás között nőtt a lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a gazdasági élet fellendítésére.

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága
2024. május 23., csütörtök

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül

Ismét megnyílik a magyar–szerb–román hármashatár, a hétvégén a magyarországi Kübekházán és a Temes megyei Óbében (Beba Veche) is színes programmal várják az érdeklődőket.

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül
2024. május 23., csütörtök

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben

A magyarság szülőföldön történő megmaradása összetett folyamat, szükség van benne az erős anyaországra, amely rendületlenül áll ki a külhoni nemzetrészek mellett – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Szatmárnémetiben.

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben
2024. május 23., csütörtök

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról

Az észak-erdélyi zsidók elhurcolásának 80. évfordulóján, ma is emlékeztetni kell a társadalmat és az utókort a történelem egyik legsötétebb fejezetére, hiszen az izraeli-palesztin háború kontextusában terjedőben van az antiszemitizmus és a gyűlölet.

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról
2024. május 23., csütörtök

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében

Brassó közelében 61 hektáron rehabilitációs központ épül a lakott területekre bejáró és ott problémákat okozó barnamedvék számára – számolt be csütörtökön a Bizbrașov.ro hírportál.

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében
2024. május 23., csütörtök

Csütörtökön is leszakad az ég több erdélyi, partiumi és bánsági megyében

Légköri labilitásra és esőkre kell számítani a csütörtöki nap folyamán az ország 13 megyéjében – figyelmeztetett csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Csütörtökön is leszakad az ég több erdélyi, partiumi és bánsági megyében
2024. május 23., csütörtök

Az erdélyi épített örökség nyomában: elindult a kulturális turizmust népszerűsítő, 12 útvonalat ajánló multimédiás platform

Csodásan zöldellő dombok, erdőket átszelő utak, a régmúlt időket idéző várak, kastélyok, kúriák és az erdélyi konyha hagyományos fogásainak látványa tárul a Hívogató Románia (România Atractivă) elnevezésű portálra kattintó látogatók elé.

Az erdélyi épített örökség nyomában: elindult a kulturális turizmust népszerűsítő, 12 útvonalat ajánló multimédiás platform
2024. május 22., szerda

Manele-videóklipet forgattak a frissen felújított válaszúti Bánffy-kastélyban

Megosztó véleményeket szülhet, hogy három maneleénekes épp a frissen felújított, Erdély egyik építészeti ékkövének számító válaszúti Bánffy-kastélyt választotta videóklipjének forgatási helyszínéül.

Manele-videóklipet forgattak a frissen felújított válaszúti Bánffy-kastélyban
2024. május 22., szerda

Félmilliárd euróból csiszolnának modern kisvárost a kincses városban

A területrendezési terv jóváhagyására vár Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű ingatlanberuházása, melyet mintegy 500 millió euróból valósítanának meg a kolozsvári Carbochim csiszolóanyaggyár 14 hektáros ipartelepén.

Félmilliárd euróból csiszolnának modern kisvárost a kincses városban
2024. május 22., szerda

„Nem csak falak, hanem szellemiség is”: több mint félszáz gyermeknek ad otthont a Máramarosszigeten felavatott magyar kisdedóvó

„Az, hogy Magyarország kormánya a határon túli magyarokat támogatja, majdnem olyan természetes, mint ahogy levegőt veszünk, ez kötelessége is” – fejtette ki Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár Máramarosszigeten.

„Nem csak falak, hanem szellemiség is”: több mint félszáz gyermeknek ad otthont a Máramarosszigeten felavatott magyar kisdedóvó