A törvénytelenül építtetőknek kedveznek a jelenlegi jogszabályok
Egyre több engedély nélküli vagy az előírásokat figyelmen kívül hagyó ingatlan épül Kolozsváron. A városháza jókora bírságokkal próbálja megfékezni az illegális építkezést, miután Alin Tiºe, Kolozs megye prefektusa megtámadta a közigazgatási bíróságon a helyi tanácsnak azt a határozatát, mely szerint a helyi önkormányzat lebontathatja a törvénytelenül épült ingatlanokat.
Emil Boc polgármester a lehető legmagasabb, 100 ezer lejes bírságot szabott ki a napokban egy lakóház tulajdonosára, mivel az a városháza által kibocsátott építkezési engedélyben szereplő kétemeletes helyett négyemeletes ingatlant épített, tetejét ráadásul manzárdosította.
2006. október 05., 00:002006. október 05., 00:00
Az építtető tavaly két tömbházat húzott fel engedély nélkül. Ezekért a polgármesteri hivatal mindössze 1500, illetve 1000 lejes pénzbírságot szabott ki. A harmadik tömbház esetében – mivel a két korábbi kihágás miatt jelenleg is bírósági perek zajlanak – a lehető legnagyobb büntetést szabta ki az építtetőre a városvezetés, amely az ingatlan lebontását elrendelő határozatot kérte a bíróságtól. „Remélem, nem fogják lebontani. A háromszobás lakást már kifizettük, és jó ideje ott is lakunk” – mondta el lapunknak az ingatlan egyik lakrészének tulajdonosa, akinek sok kellemetlensége származik abból, hogy a szükséges engedélyek hiányában a lakást nem tudják a nevükre telekkönyveztetni. Hozzátette: az építtető azzal biztatta őket, hogy nemsokára minden irat meglesz, ha másképp nem, akkor – az érvényben lévő jogszabályok alapján – kétéves periódus elteltével utólag engedélyeztetik az építkezést.
Lesz hatása a nagy bírságnak? „Kolozsváron az elmúlt években mindössze egyetlen ingatlan esetében döntött annak lebontásáról az igazságszolgáltatás. Az ítéletet ma sem alkalmazta senki” – tájékoztatta lapunkat Dumitru Florin Şandor, a polgármesteri hivatal városrendészeti irodájának osztályvezetője. Az iroda idén 340 ezer lej értékben összesen 178 bírságról szóló jegyzőkönyvet állított ki a különböző kihágásokért. Ezek közül 77 vonatkozik az ingatlanépítésre. „Ennek körülbelül 35 százaléka, vagyis 25–28 eset olyan társasház, melyet eladásra építenek, de vagy nem tartják be az előírásokat, vagy pedig egyáltalán nem rendelkeznek építkezési engedéllyel” – magyarázta az osztályvezető. Az önkormányzat minden esetben bűnvádi feljelentést tett az engedély nélküli építkezés miatt, és a bíróságtól kérte, hogy az kötelezze a tulajdonost az engedélyek beszerzésére. Ha viszont a városrendészeti szabályoknak sem felel meg az ingatlan, akkor döntsön annak lebontásáról. „Tavaly kezdődött az építkezési láz, és sokasodtak meg ezek az esetek, még egyik perben sem hirdettek ítéletet” – teszi hozzá Şandor. Az építkezéseket szabályozó 1991/50-es számú törvény mindössze ezertől tízezer lejig terjedő pénzbírságot írt elő azon ingatlanok esetében, amelyek építésekor nem tartották be az engedély előírásait. Idén májusban megváltozott a bírságok összege: ha nem tartják be az engedély előírásait, három- és tízezer lej közötti értékben büntetnek, ha pedig engedély nélkül építkeznek, a büntetés tízezertől százezer lejig terjed. „Ezek már nagy összegek, meggondolják az építtetők, hogy törvényesen végzik-e a munkájukat” – mondja Şandor. Hasonlóan vélekedik Sorin Apostu is. A városháza műszaki igazgatóságának vezetője szerint ekkora összegek esetében talán már nem éri meg kockáztatni.
Lefújták a buldózerakciót A kolozsvári tanács ez év júniusában arról döntött, hogy a törvénytelenül felhúzott ingatlanok építtetőit nemcsak bírságolják, hanem két hónapon belül le is bontják az épületeket. A kezdeményezés „buldózerakció” néven került be a köztudatba. A határozatot azonban maga a prefektus támadta meg a közigazgatási bíróságon, mivel szerinte az ellentétes az építkezéseket szabályozó 1990/50-es számú törvénnyel. Tájékoztatása szerint a jogszabályban van egy olyan paragrafus, hogy az építkezést két év elteltével, a büntetés kifizetését követően utólagosan engedélyezik. Alin Tişe meg is nyerte a pert, a tanácsi határozatot semmisnek nyilvánították. Az indoklás szerint a törvény lehetőséget nyújt az utólagos engedélyezésre, a tanácsi határozat pedig nem korlátozhatja ezeket az előírásokat. A prefektus ugyanis bejelentette: kérni fogja a törvény módosítását, hogy ne legyen lehetséges az utólagos engedélyeztetés. Módosító javaslatai között az is szerepel, hogy amennyiben a bíróság a lebontatásról dönt, azt akár a polgármesteri hivatal is végrehajthatja. Ugyanakkor a pénzbírság mellett az építő köteles az ingatlant lebontani. Ha nem teszi, akkor a helyi hatóságok bírósági határozat nélkül, egyszerű polgármesteri rendelettel lerombolhatják az engedély nélküli építményt.
---------------
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló 16 településen.
Új modellt javasol az Európai Bizottság 2027 után az uniós alapok elosztására, amely a tervezett központosítás révén azzal a kockázattal jár, hogy blokkolja a helyi beruházásokat és átpolitizálja a pénzek elosztását – figyelmeztetett Emil Boc.
„Törékeny egyensúly” jellemzi a vízzel elárasztott sóbányát Parajdon a külföldi szakértők szerint, akik megállapították: kizárólag azután lehet nekilátni a víz kiszivattyúzásának, miután teljesen elterelik a Korond-patakot.
Kizártak az érettségiről egy temesvári diákot, aki az írásbelik második napján matematikából vizsgázott, és a felügyelő tanárok észrevették, hogy fülhallgatót visel.
Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében.
Továbbra is jelentős támogatottságnak örvend az erdélyi magyarok körében a Fidesz–KDNP és Orbán Viktor miniszterelnök. A Tisza Párt népszerűsége 1,7, Magyar Péteré 4,9 százalékos egy friss közvélemény-kutatás szerint.
A Kis-Küküllő menti borászat kiemelkedő pincészete Iszlai Jenő vállalkozóé. A marosvásárhelyi borász balavásári birtokán sok turista megfordul, borai hazai és nemzetközi borversenyekről rengeteg arany- és ezüstérmet hoztak haza.