A törvénytelenül építtetőknek kedveznek a jelenlegi jogszabályok
Egyre több engedély nélküli vagy az előírásokat figyelmen kívül hagyó ingatlan épül Kolozsváron. A városháza jókora bírságokkal próbálja megfékezni az illegális építkezést, miután Alin Tiºe, Kolozs megye prefektusa megtámadta a közigazgatási bíróságon a helyi tanácsnak azt a határozatát, mely szerint a helyi önkormányzat lebontathatja a törvénytelenül épült ingatlanokat.
Emil Boc polgármester a lehető legmagasabb, 100 ezer lejes bírságot szabott ki a napokban egy lakóház tulajdonosára, mivel az a városháza által kibocsátott építkezési engedélyben szereplő kétemeletes helyett négyemeletes ingatlant épített, tetejét ráadásul manzárdosította.
2006. október 05., 00:002006. október 05., 00:00
Az építtető tavaly két tömbházat húzott fel engedély nélkül. Ezekért a polgármesteri hivatal mindössze 1500, illetve 1000 lejes pénzbírságot szabott ki. A harmadik tömbház esetében – mivel a két korábbi kihágás miatt jelenleg is bírósági perek zajlanak – a lehető legnagyobb büntetést szabta ki az építtetőre a városvezetés, amely az ingatlan lebontását elrendelő határozatot kérte a bíróságtól. „Remélem, nem fogják lebontani. A háromszobás lakást már kifizettük, és jó ideje ott is lakunk” – mondta el lapunknak az ingatlan egyik lakrészének tulajdonosa, akinek sok kellemetlensége származik abból, hogy a szükséges engedélyek hiányában a lakást nem tudják a nevükre telekkönyveztetni. Hozzátette: az építtető azzal biztatta őket, hogy nemsokára minden irat meglesz, ha másképp nem, akkor – az érvényben lévő jogszabályok alapján – kétéves periódus elteltével utólag engedélyeztetik az építkezést.
Lesz hatása a nagy bírságnak? „Kolozsváron az elmúlt években mindössze egyetlen ingatlan esetében döntött annak lebontásáról az igazságszolgáltatás. Az ítéletet ma sem alkalmazta senki” – tájékoztatta lapunkat Dumitru Florin Şandor, a polgármesteri hivatal városrendészeti irodájának osztályvezetője. Az iroda idén 340 ezer lej értékben összesen 178 bírságról szóló jegyzőkönyvet állított ki a különböző kihágásokért. Ezek közül 77 vonatkozik az ingatlanépítésre. „Ennek körülbelül 35 százaléka, vagyis 25–28 eset olyan társasház, melyet eladásra építenek, de vagy nem tartják be az előírásokat, vagy pedig egyáltalán nem rendelkeznek építkezési engedéllyel” – magyarázta az osztályvezető. Az önkormányzat minden esetben bűnvádi feljelentést tett az engedély nélküli építkezés miatt, és a bíróságtól kérte, hogy az kötelezze a tulajdonost az engedélyek beszerzésére. Ha viszont a városrendészeti szabályoknak sem felel meg az ingatlan, akkor döntsön annak lebontásáról. „Tavaly kezdődött az építkezési láz, és sokasodtak meg ezek az esetek, még egyik perben sem hirdettek ítéletet” – teszi hozzá Şandor. Az építkezéseket szabályozó 1991/50-es számú törvény mindössze ezertől tízezer lejig terjedő pénzbírságot írt elő azon ingatlanok esetében, amelyek építésekor nem tartották be az engedély előírásait. Idén májusban megváltozott a bírságok összege: ha nem tartják be az engedély előírásait, három- és tízezer lej közötti értékben büntetnek, ha pedig engedély nélkül építkeznek, a büntetés tízezertől százezer lejig terjed. „Ezek már nagy összegek, meggondolják az építtetők, hogy törvényesen végzik-e a munkájukat” – mondja Şandor. Hasonlóan vélekedik Sorin Apostu is. A városháza műszaki igazgatóságának vezetője szerint ekkora összegek esetében talán már nem éri meg kockáztatni.
Lefújták a buldózerakciót A kolozsvári tanács ez év júniusában arról döntött, hogy a törvénytelenül felhúzott ingatlanok építtetőit nemcsak bírságolják, hanem két hónapon belül le is bontják az épületeket. A kezdeményezés „buldózerakció” néven került be a köztudatba. A határozatot azonban maga a prefektus támadta meg a közigazgatási bíróságon, mivel szerinte az ellentétes az építkezéseket szabályozó 1990/50-es számú törvénnyel. Tájékoztatása szerint a jogszabályban van egy olyan paragrafus, hogy az építkezést két év elteltével, a büntetés kifizetését követően utólagosan engedélyezik. Alin Tişe meg is nyerte a pert, a tanácsi határozatot semmisnek nyilvánították. Az indoklás szerint a törvény lehetőséget nyújt az utólagos engedélyezésre, a tanácsi határozat pedig nem korlátozhatja ezeket az előírásokat. A prefektus ugyanis bejelentette: kérni fogja a törvény módosítását, hogy ne legyen lehetséges az utólagos engedélyeztetés. Módosító javaslatai között az is szerepel, hogy amennyiben a bíróság a lebontatásról dönt, azt akár a polgármesteri hivatal is végrehajthatja. Ugyanakkor a pénzbírság mellett az építő köteles az ingatlant lebontani. Ha nem teszi, akkor a helyi hatóságok bírósági határozat nélkül, egyszerű polgármesteri rendelettel lerombolhatják az engedély nélküli építményt.
---------------
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.
Megérkezett csütörtökön Nagyváradra az első abból a kilenc korszerű, alacsony padlós villamosból, amelyre az önkormányzat az uniós helyreállítási alapból (PNRR) kapott forrásokat.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.