A vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át az Országgyűlés

•  Fotó: Farkas Emőd

Fotó: Farkas Emőd

A vallásszabadság napjává nyilvánította kedden az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt.

Krónika

2018. február 20., 18:082018. február 20., 18:08

Az előterjesztésről, amelyet mind az öt frakció támogatott, 142 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a Ház. Az eseményen jelen voltak a Magyar Unitárius Egyház erdélyi elöljárói is.

A jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai, „azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni”,

emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.

Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá – áll a szövegben.

A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.

Kövér László házelnök, Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese, valamint Hiller István MSZP-s, Szávay István jobbikos, valamint Ikotity István LMP-s képviselő előterjesztése a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az indoklás szerint a tordai vallásügyi törvény által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is. Az erdélyi törvényhozó testület döntése meghaladta az 1555. évi augsburgi béke által előirányzott „akié a terület, azé a vallás” elvet, és olyan békés felekezetközi viszonyokat teremtett, amelyekhez hasonló Európában csak nyolcvan esztendővel később, a harmincéves háborút 1648-ban lezáró vesztfáliai békekötés után alakulhatott ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 30., szombat

Többen szavaztak szombaton a diaszpórában, mint négy évvel ezelőtt

A parlamenti választásokon a külföldön szavazók száma szombaton este 20 órakor meghaladta a 145 ezret, a statisztikák szerint többen járulnak az urnákhoz a diaszpórából, mint négy évvel ezelőtt.

Többen szavaztak szombaton a diaszpórában, mint négy évvel ezelőtt
2024. november 30., szombat

Orbán Viktor Ferenc pápával találkozik a Vatikánban

Orbán Viktor miniszterelnököt a jövő héten audiencián fogadja Ferenc pápa Rómában – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.

Orbán Viktor Ferenc pápával találkozik a Vatikánban
2024. november 30., szombat

Egy nap alatt 172 katonai összecsapás – orosz radarrendszert semmisített meg az ukrán légicsapás

Az ukrán katonai hírszerzés egységei sikeres légicsapásokat mértek a Krím félszigeten három nagy értékű orosz radarrendszerre – jelentette szombaton az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.

Egy nap alatt 172 katonai összecsapás – orosz radarrendszert semmisített meg az ukrán légicsapás
2024. november 30., szombat

Inkább a középkorúak és az idősebb korosztály képviselői szavaztak eddig külföldön

A Központi Választási Iroda (BEC) tájékoztatása szerint szombaton délig 27 277 választópolgár voksolt a külföldi szavazóhelyiségekben vagy levélben a parlamenti választásokon.

Inkább a középkorúak és az idősebb korosztály képviselői szavaztak eddig külföldön
2024. november 29., péntek

Zelenszkij a NATO „védőernyője” fejében elképzelhetőnek tart egy tűzszüneti megoldást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO „védőernyő” alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket.

Zelenszkij a NATO „védőernyője” fejében elképzelhetőnek tart egy tűzszüneti megoldást
2024. november 29., péntek

Drónból öntötték le festékkel a stockholmi orosz nagykövetséget

A svéd rendőrség közlése szerint azonosítatlan típusú drón péntek reggel átrepült a stockholmi orosz nagykövetség fölött és festéket dobott az épületre.

Drónból öntötték le festékkel a stockholmi orosz nagykövetséget
2024. november 29., péntek

Parlamenti választások: külföldön már elkezdődött a szavazás

Romániai idő szerint pénteken 20 órakor elkezdődött a külképviseleti szavazás a parlamenti választásokon; elsőként az új-zélandi Auckland városában kialakított szavazókörzetet nyitották meg.

Parlamenti választások: külföldön már elkezdődött a szavazás
2024. november 29., péntek

Orosz hírszerzés: nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik

Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

Orosz hírszerzés: nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik
2024. november 29., péntek

Korlátozza a 16 évesnél fiatalabbak hozzáférését a közösségi médiához az ausztrál parlament által elfogadott jogszabály

Az ausztrál parlament pénteken jóváhagyta a gyermekek és tizenévesek közösségi médiához való hozzáférését korlátozó jogszabályt, amely csak a 16 éves vagy annál idősebb korosztály számára engedélyezi a közösségi médiához való hozzáférést.

Korlátozza a 16 évesnél fiatalabbak hozzáférését a közösségi médiához az ausztrál parlament által elfogadott jogszabály
2024. november 29., péntek

Szijjártó Péter: a kisebbségek jogainak megsértése nem tekinthető kétoldalú kérdésnek

A nemzetközi közösségnek fontos kötelessége kiállni a nemzeti kisebbségek jogainak megsértése ellen, attól függetlenül, hogy ez hol, melyik országban történik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Genfben.

Szijjártó Péter: a kisebbségek jogainak megsértése nem tekinthető kétoldalú kérdésnek