Fotó: Farkas Emőd
A vallásszabadság napjává nyilvánította kedden az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt.
2018. február 20., 18:082018. február 20., 18:08
Az előterjesztésről, amelyet mind az öt frakció támogatott, 142 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a Ház. Az eseményen jelen voltak a Magyar Unitárius Egyház erdélyi elöljárói is.
A jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai, „azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni”,
Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá – áll a szövegben.
A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.
Az indoklás szerint a tordai vallásügyi törvény által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is. Az erdélyi törvényhozó testület döntése meghaladta az 1555. évi augsburgi béke által előirányzott „akié a terület, azé a vallás” elvet, és olyan békés felekezetközi viszonyokat teremtett, amelyekhez hasonló Európában csak nyolcvan esztendővel később, a harmincéves háborút 1648-ban lezáró vesztfáliai békekötés után alakulhatott ki.
A parlamenti választásokon a külföldön szavazók száma szombaton este 20 órakor meghaladta a 145 ezret, a statisztikák szerint többen járulnak az urnákhoz a diaszpórából, mint négy évvel ezelőtt.
Orbán Viktor miniszterelnököt a jövő héten audiencián fogadja Ferenc pápa Rómában – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
Az ukrán katonai hírszerzés egységei sikeres légicsapásokat mértek a Krím félszigeten három nagy értékű orosz radarrendszerre – jelentette szombaton az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.
A Központi Választási Iroda (BEC) tájékoztatása szerint szombaton délig 27 277 választópolgár voksolt a külföldi szavazóhelyiségekben vagy levélben a parlamenti választásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO „védőernyő” alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket.
A svéd rendőrség közlése szerint azonosítatlan típusú drón péntek reggel átrepült a stockholmi orosz nagykövetség fölött és festéket dobott az épületre.
Romániai idő szerint pénteken 20 órakor elkezdődött a külképviseleti szavazás a parlamenti választásokon; elsőként az új-zélandi Auckland városában kialakított szavazókörzetet nyitották meg.
Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).
Az ausztrál parlament pénteken jóváhagyta a gyermekek és tizenévesek közösségi médiához való hozzáférését korlátozó jogszabályt, amely csak a 16 éves vagy annál idősebb korosztály számára engedélyezi a közösségi médiához való hozzáférést.
A nemzetközi közösségnek fontos kötelessége kiállni a nemzeti kisebbségek jogainak megsértése ellen, attól függetlenül, hogy ez hol, melyik országban történik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Genfben.
szóljon hozzá!