A szociális segélybe kerülhet a szerencsejáték: számos mellékjövedelem miatt elúszhat az államtól kapott támogatás

Nyereménnyel is bukhatnak. A szerencsejátékból származó bevétel miatt elúszhat az állami segély •  Fotó: 123RF

Nyereménnyel is bukhatnak. A szerencsejátékból származó bevétel miatt elúszhat az állami segély

Fotó: 123RF

Sokan nem tudják, hogy a játékgépeken nyert nagyobbacska összeg miatt elúszhat a szociális segély, sőt még vissza is kell fizetni a felvett állami támogatást. De például a tejet eladó állattartókat vagy az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező igénylőket is meglepetés érheti. Eközben általános probléma, hogy nem igazán éri meg bejelentkezni a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásába.

Bíró Blanka

2019. augusztus 28., 13:092019. augusztus 28., 13:09

2019. augusztus 28., 13:122019. augusztus 28., 13:12

Csak Háromszéken több tucat személy veszítette el a szociális segélyt, mert kisebb-nagyobb összegeket nyertek játékautomatákon. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója kedden sajtótájékoztatón elmondta, amikor a jogosultságot megállapítják vagy felülvizsgálják, az érintett valamennyi jövedelmét figyelembe veszik, ha pedig ez a korábbi hónapokra visszaosztva meghaladja az 500 lejes szociális referenciamutató értékét, megvonják a segélyt vagy adott időszakra felfüggesztik.

Gyakran előfordul, hogy a segélyben részesülők szerencsejátékkal próbálkoznak. Azonban

ha ezer lejnél több pénzt nyernek, a névre szólóan kifizetett összeg bekerül adózandó jövedelemként az adóhatóság adatbázisába. Így pedig az illető személyek jövedelme meghaladja a határértéket, és elveszítik a szociális segélyt.

Az igazgató hangsúlyozta, az a legnagyobb gond, hogy erre általában utólag derül fény, így a már felvett segélyt is vissza kell fizetni. A nyeremény összege nem olyan nagy, a könnyen jött pénzt gyorsan elköltik, meg is feledkeznek róla. Aztán pedig nem értik, hogy hat hónap után, mire az információ eljut az intézményekig, miért állítják le a folyósítást vagy miért fizettetik vissza a segélyt – részletezte Kelemen Tibor.

A szakember szerint az adatbázis „korrekt”, de általában május–júniusban zárják le az előző pénzügyi évet, akkor összesítik a megvalósított jövedelmeket. Sok esetben ilyenkor derül fény a be nem vallott jövedelemre – például kiderül, hogy az igénylő állattartó, és tejet ad el. Ugyanakkor sokan kiváltják a bizonylatot a pénzügytől, hogy nincs jövedelmük, de elmulasztják megemlíteni, hogy egyéni vállalkozói engedélyük van, ennek révén pedig bevételük, tehát nem jogosultak munkanélküli vagy szociális segélyre.

A legnehezebb a juttatások visszafizettetése: ezeket sok esetben bírósági úton kénytelenek behajtani

– mondta Kelemen Tibor.

Törölnék a szociális
referenciamutatót

Egyre kevésbé éri meg bekerülni a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásába, ezért az országos hatóság azt javasolja, hogy töröljék a jelenleg 500 lejes szociális referenciamutatót, és a minimálbérhez igazítsák a juttatásokat – tért ki egy másik témára Kelemen Tibor.

Jelenleg a több éve változatlan referenciamutató alapján számolják ki a munkanélküli segélyt, amely a mutató 75 százaléka, vagyis havonta mintegy 400 lej; a pályakezdőknek járó támogatás az irányadó összeg 50 százaléka, tehát 250 lej; a diákmunka után az alkalmazónak folyósított támogatás szintén 250 lej.

Ezért a pénzért már egyre kevesebben bajlódnak a bürokráciával – részletezte az igazgató.

Rámutatott, a munkanélküliek egyre ritkábban jelentkeznek be a nyilvántartásba, hiszen a segélyért cserébe havonta meg kell jelenniük „pecsételni”, különböző állásokat ajánlanak nekik, oda is el kell menni, vagy tanfolyamra kell járniuk. Inkább lemondanak erről a pénzről, és nem vállalják az ezzel járó bonyodalmakat – mondta Kelemen Tibor. Tájékoztatása szerint

míg az előző években több mint ezer friss végzős jelentkezett az ügynökségen, idén már csak 395 pályakezdőt vettek nyilvántartásba, közülük 114 fiatalnak folyósítják a havi 250 lejes munkanélküli segélyt.

Akik a nyilvántartásba vétel után számított hatvan napon belül állást találnak, két részletben 1500 lejes foglalkoztatásösztönző támogatásra jogosultak – ezt a juttatást mindössze tíz háromszéki fiatal kapta meg. Hasonlóan romlottak a mutatók a diákmunka tekintetében is: míg az előző években Kovászna megyében 100–130 fiatal dolgozott a vakációban, idén mindössze 16 diák vállalt nyári munkát.

Kelemen Tibor szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy sokkal kevesebben dolgoznak – inkább az a magyarázat, hogy nem jelentik az ügynökségen, nem tartanak igényt a 250 lejes támogatásra. Nem vállalják ennyi pénzért az ezzel járó bürokráciát: például be kell vinni a jelenléti íveket, inkább a cég kiadja önerőből a fizetést – mondta az igazgató. Szerinte is jó ötlet, hogy a különböző segélyeket ne a referenciamutatóhoz, hanem a minimálbérhez kössék, mert ugyan több pénzt költene az állam a különböző juttatásokra, de többen bejelentkeznének a nyilvántartásba, ezáltal pedig munkaerőt közvetíthetnének a folyton emberhiányra panaszkodó vállalkozóknak.

Továbbra sincs pénz
a bértámogatásokra

Bár pozitív költségvetés-kiegészítést hagyott jóvá a kormány a munkaügyi minisztériumnak, és ezen belül az országos munkaerő-elhelyező ügynökségnek, mégsincs pénz a bértámogatásra, mert ezt az összeget még nem osztották vissza a megyéknek. Az újabb általános problémára rávilágítva Kelemen Tibor elmondta, mivel ezt a pénzt mindig a következő hónapban folyósítják, az idei alapokból gyakorlatilag már csak három hónapra köthetnek szerződést. A munkaügyi minisztérium jelentős összegeket hívott le az EU-tól a foglalkoztatottság növelésére – több mint 17 milliárd eurót fordít erre a célra –, ebből a pénzből azonban csak a 25 évnél fiatalabbak, a 45 évnél idősebbek vagy az egyedüli családfenntartók alkalmazása esetén tudják folyósítani a havi 2250 lejes foglalkoztatási támogatást. A törvény értelmében ezt a szubvenciót a munkanélküli pályakezdők, a tartósan munkanélküliek, nyugdíj előtt állók vagy fogyatékkal élők alkalmazása esetén is igényelhetik a munkaadók, ezt azonban a munkanélküliségi alapból kellene folyósítani, ami még mindig nincs. Kovászna megyében mintegy száz vállalkozó mondott le az igényelt támogatásról, mert már nem számítottak a pénzre.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 07., hétfő

Székelyföldi gólyabálokon akart drogot terjeszteni egy férfi

Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyeztek egy 34 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kábítószert szándékozott eladni két iskolai gólyabálon – tájékoztatott hétfőn a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Székelyföldi gólyabálokon akart drogot terjeszteni egy férfi
2024. október 07., hétfő

Bűnsegédlettel gyanúsítják a megszökött bankautomata-robbantó feleségét

Szökés miatt büntetőeljárás indult az előzetes letartóztatásban levő két férfi ellen, akik péntek délben kereket oldottak Aradon a rendőri kíséret elől, miközben a törvényszékre vitték őket vizsgálati fogságuk meghosszabbítására.

Bűnsegédlettel gyanúsítják a megszökött bankautomata-robbantó feleségét
2024. október 07., hétfő

Újabb 1500 eurót „passzíroznak át” a paradicsomtermesztőknek

A következő napokban utalják a Paradicsomprogramban részt vevő termelők számlájára a támogatásuk második, 1500 eurós részletét – közölte hétfőn a mezőgazdasági miniszter.

Újabb 1500 eurót „passzíroznak át” a paradicsomtermesztőknek
2024. október 07., hétfő

Vénasszonyosra veszi a figurát az ősz Erdélyben

Változékony időjárásban lesz részünk a következő két hétben, helyenként az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb, a 24-26 fokot is elérő csúcsértékekkel. Az időjárás ekkor a „vénasszonyok nyarát” idézi.

Vénasszonyosra veszi a figurát az ősz Erdélyben
2024. október 07., hétfő

Milyen államfőre lenne szüksége Romániának? Megválaszolta a BBTE pszichológus-rektora

Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora kifejtette, milyen államfőre lenne szüksége Romániának 2024-ben, és mit várna tőle a lakosság.

Milyen államfőre lenne szüksége Romániának? Megválaszolta a BBTE pszichológus-rektora
2024. október 07., hétfő

Véglegesítette parlamenti jelöltlistáit az RMDSZ, de még maradt nyitott kérdés

Szoros verseny nyomán Markó Attila kapta meg az RMDSZ szórványképviselői helyét a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hétfői ülésén született döntés értelmében. Az alakulat döntéshozó szerve az EMSZ és az MPE számára is befutó helyet biztosított.

Véglegesítette parlamenti jelöltlistáit az RMDSZ, de még maradt nyitott kérdés
2024. október 07., hétfő

Hargita megyében razziázik a rendőrség és a csendőrség

Maroshévízen és a környező településeken razziázik hétfőn a csendőrség támogatásával a rendőrség és az állatvédelmi rendőrség.

Hargita megyében razziázik a rendőrség és a csendőrség
2024. október 06., vasárnap

Október 6. a nemzeti gyász mellett a nemzeti összefogás szimbóluma is

A magyar nemzet szabadságszeretete, függetlenségi-önrendelkezési vágya ma is ugyanolyan erős, mint az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején – mondták az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulójának szónokai az aradi Szabadság-szobornál.

Október 6. a nemzeti gyász mellett a nemzeti összefogás szimbóluma is
2024. október 06., vasárnap

Mikrobusz ütközött személygépkocsival, kilenc személy megsérült

Személygépkocsi ütközött egy mikrobusszal vasárnap este a Bihar megyei Tótiban, 9 személy megsérült, az egyik utas életveszélyes sebeket szenvedett.

Mikrobusz ütközött személygépkocsival, kilenc személy megsérült
2024. október 06., vasárnap

Potápi Árpád János Kézdivásárhelyen: a magyar szabadságvágyat sohasem sikerült letörni

Bár a szabadságharcot leverték és az aradi vértanúk emlékét üldözték, a magyar szabadságvágyat sohasem sikerült letörni, a függetlenség eszméje tovább élt és erősödött a nemzetben – hangoztatta a nemzetpolitikai államtitkár vasárnap Kézdivásáshrlyen.

Potápi Árpád János Kézdivásárhelyen: a magyar szabadságvágyat sohasem sikerült letörni