Az igazgató hangsúlyozta, az a legnagyobb gond, hogy erre általában utólag derül fény, így a már felvett segélyt is vissza kell fizetni. A nyeremény összege nem olyan nagy, a könnyen jött pénzt gyorsan elköltik, meg is feledkeznek róla. Aztán pedig nem értik, hogy hat hónap után, mire az információ eljut az intézményekig, miért állítják le a folyósítást vagy miért fizettetik vissza a segélyt – részletezte Kelemen Tibor.

A szakember szerint az adatbázis „korrekt”, de általában május–júniusban zárják le az előző pénzügyi évet, akkor összesítik a megvalósított jövedelmeket. Sok esetben ilyenkor derül fény a be nem vallott jövedelemre – például kiderül, hogy az igénylő állattartó, és tejet ad el. Ugyanakkor sokan kiváltják a bizonylatot a pénzügytől, hogy nincs jövedelmük, de elmulasztják megemlíteni, hogy egyéni vállalkozói engedélyük van, ennek révén pedig bevételük, tehát nem jogosultak munkanélküli vagy szociális segélyre.

– mondta Kelemen Tibor.

Törölnék a szociális
referenciamutatót

Egyre kevésbé éri meg bekerülni a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásába, ezért az országos hatóság azt javasolja, hogy töröljék a jelenleg 500 lejes szociális referenciamutatót, és a minimálbérhez igazítsák a juttatásokat – tért ki egy másik témára Kelemen Tibor.

Ezért a pénzért már egyre kevesebben bajlódnak a bürokráciával – részletezte az igazgató.

Rámutatott, a munkanélküliek egyre ritkábban jelentkeznek be a nyilvántartásba, hiszen a segélyért cserébe havonta meg kell jelenniük „pecsételni”, különböző állásokat ajánlanak nekik, oda is el kell menni, vagy tanfolyamra kell járniuk. Inkább lemondanak erről a pénzről, és nem vállalják az ezzel járó bonyodalmakat – mondta Kelemen Tibor. Tájékoztatása szerint

Akik a nyilvántartásba vétel után számított hatvan napon belül állást találnak, két részletben 1500 lejes foglalkoztatásösztönző támogatásra jogosultak – ezt a juttatást mindössze tíz háromszéki fiatal kapta meg. Hasonlóan romlottak a mutatók a diákmunka tekintetében is: míg az előző években Kovászna megyében 100–130 fiatal dolgozott a vakációban, idén mindössze 16 diák vállalt nyári munkát.

Kelemen Tibor szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy sokkal kevesebben dolgoznak – inkább az a magyarázat, hogy nem jelentik az ügynökségen, nem tartanak igényt a 250 lejes támogatásra. Nem vállalják ennyi pénzért az ezzel járó bürokráciát: például be kell vinni a jelenléti íveket, inkább a cég kiadja önerőből a fizetést – mondta az igazgató. Szerinte is jó ötlet, hogy a különböző segélyeket ne a referenciamutatóhoz, hanem a minimálbérhez kössék, mert ugyan több pénzt költene az állam a különböző juttatásokra, de többen bejelentkeznének a nyilvántartásba, ezáltal pedig munkaerőt közvetíthetnének a folyton emberhiányra panaszkodó vállalkozóknak.

Továbbra sincs pénz
a bértámogatásokra

Bár pozitív költségvetés-kiegészítést hagyott jóvá a kormány a munkaügyi minisztériumnak, és ezen belül az országos munkaerő-elhelyező ügynökségnek, mégsincs pénz a bértámogatásra, mert ezt az összeget még nem osztották vissza a megyéknek. Az újabb általános problémára rávilágítva Kelemen Tibor elmondta, mivel ezt a pénzt mindig a következő hónapban folyósítják, az idei alapokból gyakorlatilag már csak három hónapra köthetnek szerződést. A munkaügyi minisztérium jelentős összegeket hívott le az EU-tól a foglalkoztatottság növelésére – több mint 17 milliárd eurót fordít erre a célra –, ebből a pénzből azonban csak a 25 évnél fiatalabbak, a 45 évnél idősebbek vagy az egyedüli családfenntartók alkalmazása esetén tudják folyósítani a havi 2250 lejes foglalkoztatási támogatást. A törvény értelmében ezt a szubvenciót a munkanélküli pályakezdők, a tartósan munkanélküliek, nyugdíj előtt állók vagy fogyatékkal élők alkalmazása esetén is igényelhetik a munkaadók, ezt azonban a munkanélküliségi alapból kellene folyósítani, ami még mindig nincs. Kovászna megyében mintegy száz vállalkozó mondott le az igényelt támogatásról, mert már nem számítottak a pénzre.