A Szekuritáté hosszú árnya Románián: titkosszolgálati oligarchák, ellenőrzött bírák, politikusok és újságírók

A Szekuritáté hosszú árnya Románián: titkosszolgálati oligarchák, ellenőrzött bírák, politikusok és újságírók

A román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei

A román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei voltak – derül ki a Balkan Insight regionális portál elemzéséből. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a szolgálatok domináns szerepe hosszú távon megmarad, mivel a korrupció elleni küzdelmet is ők irányítják.

Pataky István

2021. február 09., 20:382021. február 09., 20:38

Harminc évvel a romániai forradalom után a kommunista rendszer hírhedt titkosszolgálatának örökösei továbbra is érinthetetlenek és elszámoltathatatlanok, ők az ország elhúzódó átalakulásának vitathatatlan győztesei – indítja hosszú tanulmányát Paul Hockenos a Balkan Insight tekintélyes elemző portálon.

„Ma kilenc biztonsági szolgálat működik a Szekuritáté örököseként a romániai színfalak mögött, olykor nyíltan a politika manipulálása, illetve a szolgálatok munkatársainak meggazdagodása céljából.

Idézet
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetése nagyobb mint a hasonló németországi szolgálaté, s közel két és félszerese a hollandénál”

– áll az írásban. Alina Mungiu-Pippidi román civil aktivista a portálnak nyilatkozva kijelentette: a titkosszolgálatok ilyen befolyása torzítja a demokráciát. Szerinte

már régóta elegendő bizonyíték gyűlt össze arra, hogy Romániában működik a mélyállam, s annak gyökerei az egykori titkosszolgálatokig nyúlnak vissza.

„Az 1991-es nemzetbiztonsági törvények, amelyeket többnyire az érintettek írtak, elszámolhatatlanná tették a szolgálatokat, és zöld jelzést adtak gazdasági birodalmaiknak. A korrupcióellenes kampányok hatalmat adtak nekik a bírák és politikusok ellenőrzésére. De őket gyakorlatilag senki nem ellenőrzi” – fogalmazott Mungiu-Pippidi.

A cikkben megszólal Mădălin Hodor történész, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tudományos kutatója is. Kifejti: a forradalomkor az új hatalom úgy számolja fel a Szekuritátét, hogy felmentést ad annak korábban elkövetett bűncselekményei alól.

„A Szekuritáté szervezeti felépítésének megfelelően hoznak létre kilenc különálló egységet. Az új szolgálatok munkatársai és irányítói gyakorlatilag ugyanazok voltak, mint a régi Szekuritátéé. Az ideiglenes politikai vezetés azzal érvelt, hogy a demokratikus Romániának nemcsak hírszerzésre, hanem fedett félkatonai műveletekre is szüksége van a keleti szovjet, a nyugati magyar, de az ország közepén élő irredenta magyar kisebbség miatt is. Az érveket tehát a Ceaușescu-féle propagandából emelték át” – mondta a történész végzettségű Hodor.

Az 1990-es évek során a Szekuritáté utódai, a SRI, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) és a többi hasonló szervezet

széles körű erőforrásaikat és biztonsági monopóliumukat kihasználva oligarchákká váltak, és kartelleket alkottak a posztkommunista gazdaságban.

Zsarolni tudták a kompromittált politikusokat, a médiában dolgozókat, a bírákat. A posztkommunista Romániában ugyanis szinte mindenkinek volt rejtegetnivalója – olvasható a cikkben. Lavinia Stan és Marian Zulean kutatói munkájuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a levéltári aktákhoz és egyéb bennfentes információkhoz való hozzáférés milliárdos pályázatokat, privatizációs ügyleteket eredményezett a szolgálatokban tevékenykedők számára.

Barabás T. János, a budapesti Külgazdasági és Külpolitikai Intézet vezető elemzője a Krónika megkeresésére elmondta: a Balkan Insight tanulmányának fő megállapításai szerint a román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei voltak, felelősek a torz romániai modernizációért, politikai hatalmuk, befolyásuk döntő jelentőségű volt az elmúlt évtizedekben.

Idézet
A szolgálatok domináns szerepe hosszú távon megmarad, hiszen a korrupció elleni küzdelmet is ők irányítják – nyugati támogatással”

– véli a szakértő, utalva az írás megállapításaira, adataira. 

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében

Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében
2024. április 06., szombat

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását

Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását
2024. április 05., péntek

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron
2024. április 05., péntek

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez

Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez
2024. április 05., péntek

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia

Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia
2024. április 05., péntek

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa

Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa
2024. április 05., péntek

Márton Áron-emlékkiállítás nyílik Kolozsváron a Szentegyház utcai egyházművészeti kiállítótérben

Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.

Márton Áron-emlékkiállítás nyílik Kolozsváron a Szentegyház utcai egyházművészeti kiállítótérben
2024. április 04., csütörtök

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására

Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására
2024. április 04., csütörtök

A parkolóhelyek utáni hajszában látványosan megugrott a rokkantkártyával rendelkező sofőrök száma Nagyváradon

Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.

A parkolóhelyek utáni hajszában látványosan megugrott a rokkantkártyával rendelkező sofőrök száma Nagyváradon
2024. április 04., csütörtök

Restaurálják a Szentjobb-ereklyét a Nagyváradról regnáló bíboros emlékéve keretében

A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.

Restaurálják a Szentjobb-ereklyét a Nagyváradról regnáló bíboros emlékéve keretében