Fotó: Facebook/Tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület
A magyar határ közelében fekvő Tasnád lakosságának csupán közel egyharmadát teszi ki a magyar közösség, így fontos az identitásőrzés, a magyar kultúra ápolása, éltetése, és nem is mindig könnyű feladat. A 2010-ben helyi pedagógusok által alapított Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület ezt a küldetést vállalta fel a Szatmár megyei kisvárosban, és ezt próbálja teljesíteni világjárvány idején is.
2021. április 12., 16:012021. április 12., 16:01
2021. április 13., 14:072021. április 13., 14:07
A magyar nyelvű oktatásra, hagyományőrzésre, a magyarok közösségi élményeinek erősítésére összpontosít a tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület. A Szatmár megyei városban működő egyesület kiemelt figyelmet szentel a gyerekeknek és a fiataloknak, az elmúlt években egyre több programot, tevékenységet szerveztek számukra. Czumbil Bernadette részletesen bemutatta a Krónikának a gyerekeket célzó foglalkozásaikat, illetve arról is beszámolt, egyesületük hogyan élte, éli meg a járványhelyzetet.
Czumbil Bernadette tájékoztatása szerint Tasnád – a beosztott falvakkal együtt – egy közel tízezer lakosú város, melyet a 15. századtól kezdve tulajdonképpen az Érmellék központjának tekintenek, illetve melynek mind múltja, mind jelene összetett és sokszínű, hiszen az egykor Szilágy megyéhez tartozó mezőváros ma Szatmár megye része. Ebben a kontextusban hozták létre több mint egy évtizede az Ady-Kölcsey Kulturális Egyesületet, melyben jelenleg 8–10 pedagógus tevékenykedik a szülői közösség tagjai által segítve.
Az egyesület neve a régió „büszkeségeit” tükrözi: arra utal, hogy Tasnád közelében található Kölcsey Ferenc szülőfaluja, Sződemeter és Ady Endre szülőhelye, Érmindszent is.
„Szeretnénk, ha támogatást nyújtanánk a családok számára abban, hogy az eltűnőben lévő magyar hagyományokat megőrizzék és gyermekeik felismerjék annak összetartó, közösségformáló erejét” – vázolta céljaikat Czumbil Bernadette.
Fotó: Facebook/Tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület
Mint a térség, illetve a szórvány legtöbb települése esetében, Tasnádon is szembeötlő a magyar lakosság csökkenése, illetve a fiatalság „megfogyatkozása”. Czumbil Bernadette elmesélte, hogy a tasnádi iskolában egyre kevesebb a magyar osztály, illetve hogy az általános iskolában még viszonylag sok a magyar gyerek, de a középiskolai évfolyamok esetében gyakori, hogy nincs elég fiatal egy magyar osztály indításához, az is megesik, hogy négy évfolyamra csak egy magyar osztály jut. A nagykárolyi, illetve a szatmári iskolák gyakran „elszívják” a gyerekeket, illetve a vegyes házasságok esetében a gyerekek gyakran román vagy roma osztályba (általában évfolyamonként egy, roma gyerekeket tömörítő osztály indul) járnak.
Czumbil Bernadette arról is beszélt, hogy a szórványban működő, két tannyelvű oktatási intézményeknek vannak „hiányosságaik”, melyek az illető intézmények helyzetéből, összetett tevékenységéből adódnak. Az Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület ezeket a hiányosságokat igyekszik pótolni. Nemcsak a hagyományok ápolása és a magyarságtudat erősítése a céljuk, hanem fontosnak érzik a generációk közötti kapcsolatok kialakításában való segédkezést is.
Az egyesület nyolc éve szervez néptáncoktatást, népi gyermekjátékok köré szerveződő foglalkozásokat, egy éve pedig citera- és népifurulya-oktatást is indítottak. Foglalkozásaikat „külsős” szakértők vezetik. A táncoktatást kezdetben a szatmári Kása házaspár tartotta – ők inkább a kisebb korosztályokra, a népi gyermekjátékokra koncentráltak, majd helyüket a szilágykrasznai Székely Roland vette át, aki egy más tájegység táncaival is megismertette a tasnádiakat.
Kezdetben csak szombatonként tartottak foglalkozásokat közel húsz gyerekkel, majd öt évvel ezelőtt sikerült „becsempészni” a tevékenységeiket az iskolai és az óvodai programba – volt mikor hivatalosan, máskor félhivatalosan, a zene és mozgás óra keretében zajlottak a tevékenységek. Teljes osztályokat vittek a tanító nénik, tanárok a helyi kultúrházba órák alatt, esetenként órák után. Czumbil Bernadette szerint az a fajta rendszeresség, amit ez a keret adott, nagyon sokat jelentett, a közösség nagyon sokat tudott így fejlődni, mivel amíg csak hétvégi foglalkozások voltak, gyakran megesett, hogy néhány gyerek kimaradt egy-egy alkalomról, esetleg bonyolult volt a szülőknek, hogy elvigyék őket táncoktatásra.
A gyerekfoglalkozások anyagi háttere kapcsán Czumbil Bernadette elmondta, szinte évről évre változott, hogy milyen forrásokból tudták megvalósítani azokat: volt, amikor pályázat révén, volt, amikor a szülők anyagi segítsége által, máskor a kettő együttesen szükségeltetett. Szintén pályázati segítséggel, a múlt évben sikerült néptáncruhákat készíttetni a gyerekeknek. Azt is megtudtuk, hogy bár a helyi önkormányzat támogatóként is fellépett – többek között a ruhák kivitelezését is finanszírozta –, az egyesület tevékenységei nem élveznek náluk prioritást, a város román tánccsoportja kapja az anyagi segítség nagyobb részét. Czumbil Bernadette kiemelte, hogy a két tánccsoport között az a nagy különbség, hogy míg a román csoport válogatott fiatalokból áll, gyakran reprezentálja a várost, a magyar csoport sokkal nagyobb számú gyereket foglalkoztat; továbbá utóbbinál nincs „szűrés”, az is csatlakozhat, akinek nincs ritmusérzéke, esetleg mozgáskorlátozott.
Az egyesület 2018-ban és 2019-ben hagyományőrző nyári táborokat is szervezett, amelyekben, a népmeséktől a hagyományos mesterségekig, a kultúránk sok szelete figyelmet kapott. Az elmúlt egy év az egyesület számára is bezártságról, lemondott rendezvényekről és elhalasztott programokról szólt, de próbáltak alternatívákat találni. Mivel a járványügyi korlátozások nem tették lehetővé a néptáncoktatást, 2020 nyarán felvették a kapcsolatot a nagykárolyi Reketye Kulturális Egyesülettel, amelynek tagjai évek óta foglalkoznak néptánc- és népihangszer-oktatással, remélve, hogy ők tudnak javasolni valami szükségmegoldást. „Nem akartunk lemondani a közös tevékenységekről. Ha leállunk, a gyerekek elszoknak a közös foglalkozásoktól, illetve a szülőkben is megkopik az igény” – adott hangot aggodalmának az egyesületi vezető.
Fotó: Facebook/Tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület
Az alternatívát a népzeneoktatás jelentette, amit kis csoportokban, a járványügyi szabályokat betartva is le lehetett, le lehet bonyolítani. Hat nyolcfős csoportot indítottak, a gyerekek a furulya és citera közül választhattak. Mivel a járvány miatt a kultúrház nem fogadta őket, a katolikus és református egyház által biztosított termekben zajlott, zajlik a munka. A gyerekek maszkban, távolságot betartva tanulnak zenélni Székely Istvántól és Székely Violától. A Reketye Kulturális Egyesület a hangszereket is biztosította a foglalkozásokhoz – ami főleg „így az elején”, nagyon nagy segítség a tasnádiaknak.
A kaotikus múlt évben néha akadtak nehézségeik, így két hónapig a népzeneoktatás is csak online volt lehetséges. Ám mivel a megyei többnyire zöld vagy sárga besorolású térség volt, februártól a néptáncoktatás is újraindult négy csoportban, órák után. Nulladikosoktól hetedik osztályosokig vesznek részt a táncoktatáson, amit Székely Sára és Székely István tart. „A március 15-ei ünnepi megemlékezés alkalmából sem készülhettünk a megszokott nagyszínpadi változatban. Idén kis online bepillantást nyújtottunk munkánkba a Facebook-oldalunk által. A próbákon készült felvételek tükrözik, hogy kicsit másképp, újra és újra alkalmazkodva a friss rendeletekhez, mégis vagyunk, ünnepeltünk és örültünk egymásnak” – elevenítette fel Czumbil Bernadette.
Felidézte, főleg kezdetben nem minden szülő reagált ugyanúgy a tevékenységeikre: volt, akikben nagy volt az igény az típusú foglalkozásokra, illetve volt, akik már azelőtt is keresték a lehetőségeket, hogy a gyerekeik magyar közösségben legyenek; voltak, akik tudatosan álltak a nevelés ilyen jellegű formájához, de voltak olyanok is, akik kissé nyűgnek érezték, hogy „kell” vinni a gyereket, hogy akadnak pluszköltségek.
A gyerekek viszonyulása kapcsán Czumbil Bernadette kiemelte, hogy minél többen vannak a tevékenységeken, annál inkább motiválják egymást, nagyon örülnek a közösségnek, a társaságnak: „A gyerekeknek sokszor egymástól is több kedvet kapnak, egymás kedvéért is szívesen vesznek részt a foglalkozásokon. Minél többen vannak, annál jobb a hangulat – közösen vesznek részt, közösen alkotnak.” Az egyesület tagjai optimisták, de hétről hétre lesik a „számokat”, izgulnak, hogy milyen besorolást kap a város. Ha Tasnád bevörösödik, a néptáncoktatást újra fel kell majd függeszteni, de a kiscsoportos zeneoktatás abban az esetben is zajlik majd tovább. Czumbil Bernadette szerint most hiány van a gyerekeket, fiatalokat célzó foglalkozásokból, az értékes időtöltésből, így most a szülők és a gyerekek egyaránt lelkesek, örömmel járnak a programjaikra. „Ez a légüres tér, az hogy nincsenek kulturális rendezvények, tevékenységek, igényt teremtett” – fogalmazott.
Czumbil Bernadette szerint a munkájukban, az egyesület tevékenységében nem a mennyiség a lényeg, nem az, hogy hány népdalt vagy néptáncot tanul meg a gyerek, a fiatal. Hosszú távú céljaik vannak, remélik, hogy a gyerekek, akik náluk, velük szocializálódnak megőriznek, és bárhova is mennek magukkal visznek valamit a megtapasztalt közösségi élményből, a magyarságunk iránti tiszteletből, szeretetből, a hagyományos értékeinkből, vagy egyszerűen bárhol is legyenek keresik majd a magyar társaságot.
A román gazdaság nem szárnyal, de a kis eredményeket is el tudja adni a politikum – állapította meg a Krónikának Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója, akivel a romániai munkaerőpiacról beszélgettünk.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.
Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.
Az időjárás továbbra is szokatlanul meleg az évszakhoz képest a meteorológusok szerint.
Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő Kolozsváron szombat este, miután elütötte egy autó Monostori úton.
Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
szóljon hozzá!