A gyulafehérvári Battyáneum sikertelen restitúciója lett a vissza nem szolgáltott erdélyi magyar egyházi javak zászlóshajója
Fotó: Makkay József
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség – a többi erdélyi magyar történelmi egyházakhoz hasonlóan – évtizedek óta vívja harcát egyházi vagyonának restitúciójáért. Számtalan peres eljáráson vannak túl, és eddig 114 restitúciós kérésüket tagadták meg. A Batthyáneum könyvtár negyedszázados sikertelen visszaigénylési kálváriája a szomorú példa arra, hogyan packázik a román állam a magyar egyházak képviselőivel. Veres Stelian kanonokkal, az érsekség gazdasági igazgatójával és Komáromi Attila ügyvéddel, az egyház jogi képviselőjével beszélgettünk.
2024. január 15., 09:422024. január 15., 09:42
2024. január 15., 10:592024. január 15., 10:59
– A közvélemény leginkább a Batthyáneum sikertelen restitúciójáról hallott, ez lett a vissza nem szolgáltott erdélyi magyar egyházi javak zászlóshajója. Hol tart az egykori egyházi tulajdonú gyulafehérvári könyvtár jogi procedúrája?
– 1998. július 7–én, a 13. számú sürgősségi kormányrendelet alapján a Batthyáneum könyvtár épületét vissza kellett volna szolgáltatni az egyháznak. Hangsúlyozni szeretném, hogy az épületről van szó, nem a benne levő javakról is. Az átadás azonban nem történt meg. A sürgősségi kormányrendelet megjelenésétől számított 30 napon belül a kormány és az egyház részéről egy bizottságnak kellett volna összeülnie, hogy megállapítsa az átadás és az átvétel körülményeit. Ami nem történt meg, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) Fehér megyei szervezete 1998. szeptember 29-én beperelte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget, a Román Akadémiát, valamint Románia kormányát.
Mivel az 1920-as Trianoni Egyezmény alapján az Erdélyből származó köz- és magánjavak átkerültek a román állam tulajdonába, a román párt szerint a könyvtár tulajdonjoga is a román államot illeti meg. A sürgősségi kormányrendeletet alkotmányellenesnek bélyegezték, és a per során azt kérték, az ingatlan továbbra is a román állam tulajdonában maradjon.
– Batthyány Ignác püspök végrendeletét hogyan lehet többféleképpen értelmezni?
– A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonjogát vitató egyének, csoportok és pártok kiragadnak egy-egy fél mondatot Batthyány püspök végrendeletéből, és azt próbálják kinagyítani és félremagyarázni. Minden szövegértelmezéshez a teljes szöveget figyelembe kell venni. Aki figyelmesen végigolvassa a végrendelet teljes szövetét, annak a napnál is világosabb, hogy a Batthyány könyvtárát a mindenkori püspökre, széküresedés esetén pedig a gyulafehérvári székeskáptalanra hagyja.
– A Batthyáneum épületének visszaszolgáltatását megakadályozó per hogyan folytatódott?
– A pert a bíróság áthelyezte a törvényszékre azzal az indokkal, hogy nem ők az illetékesek a döntéshozatalra. A törvényszék hasonló indokkal továbbította az ügyet a táblabíróságra, amely a dossziét visszaküldte a bíróságnak, hogy továbbítsa az alkotmánybírsághoz. A PSD azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Az alkotmánybíróság 2001. januárjában azonban az érsekség javára döntött, és a tárgyalás visszakerült alapfokra a gyulafehérvári bírósághoz. A tárgyalásokon az érsekség mindvégig kifogásolta, hogy egy politikai párt megyei szervezetének nincs perbeli minősége olyan bírósági eljárásban, amelyben közvetlen módon nem érdekelt. Másrészt egy sürgősségi kormányrendeletet csak a parlament módosíthat. Állításunkat minden szinten elfogadták, viszont soha nem tárgyaltuk érdemben a hagyatékot, mindig a kifogás körül folyt a vita.
– Hogyan lépett be a perbe a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium?
Érdekelt félként a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium ezt követően lépett be a perbe. Az érsekség arra hivatkozva emelt kifogást, hogy az 1998/213-as törvény alapján az állami köztulajdont érintő perekben a pénzügyminisztérium illetékes az államot képviselni. A gyulafehérvári bíróság a 2002. március 7–én hozott 1193. számú polgári ítéletében elfogadta az érsekség kifogásait, és elutasította a PSD, valamint a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium kérését. A felperesek fellebbezése után a Fehér megyei törvényszék megerősítette a 2002. október 25-én hozott 859/A számú határozatával, majd a táblabíróság 2003. január 24-én született, 160. számú határozatával. Az ingatlant azonban mégsem lehetett bekebelezni az egyházra, mert a PSD panaszt tett a táblabíróságnál, hogy keresetüket tévedés miatt utasították el, és nem indokolták meg a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium kérését.
Veres Stelian kanonok, az érsekség gazdasági igazgatója
– Ismét kezdődött minden elölről?
– A táblabíróság elfogadta a panaszlevelet és a PSD perbeli jogosultságát. Megsemmisítette korábbi határozatát és 2003/961-es határozatában elrendelte, hogy a román állam és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az épület és a Batthyáneum könyvtár társtulajdonosa. Határozata jogilag több szempontból is megalapozatlan. A párt perbeli jogosultságának hiányát korábban jogerős határozattal ismerték el, amit nem lett volna szabad újratárgyalni, másrészt a PSD nem nyújthatott be panaszlevelet a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium nevében. Ugyanakkor
Ebben az esetben el kellett volna rendelniük a perújrafelvételt és a per újratárgyalását alapfoktól.
– Hogyan reagált erre az érsekség?
– Megsemmisítő panaszlevelet nyújtottunk be a gyulafehérvári táblabíróságra, amiben a 2003/961-es határozat megsemmisítését és a 2003/160-as határozat érvénybe léptetését kértük. A legfelsőbb bíróságon a tárgyalás áthelyezését kértük egy másik táblabírósághoz. Áthelyezési kérésünket elutasították, viszont a megsemmisítési panaszlevelet a táblabíróság elfogadta. Helyet adva fellebbezésünknek, az előző határozatát megsemmisítette, így érvényben maradt a 2002. március 7–én hozott, 1193. számú polgári ítélet. Ennek ellenére a román állam nem volt hajlandó átadni a könyvtárat, ezért a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, beperelve a román államot.
tizennégy év alatt nem oldotta meg az ingatlan visszaszolgáltatását. Tizenötezer euró erkölcsi kár kifizetésére kötelezte a román államot. A megítélt erkölcsi kár kifizetése megtörtént, és kértük a visszaszolgáltató bizottságot, hogy a határozatot figyelembe véve, minél előbb adják át a könyvtárat.
A visszaszolgáltató bizottság 2015. szeptember 16-án újra elutasította a visszaigénylési kérést. A határozatot megtámadtuk a közigazgatási bíróságon, a pert a gyulafehérvári táblabíróság tárgyalta alapfokon. Az alapfokú döntés számunkra kedvezőtlen volt. Másodfokon a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasította fellebbezésünket, ezért az ügyet ismét az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vittük, de sajnos itt sem jártunk sikerrel.
– A kommunista államosítás idején a gyulafehérvári főegyházmegyétől hány ingatlant és mennyi földterületet vett el a román állam?
– Arra vonatkozóan, hogy szám szerint mennyi ingatlant államosítottak, nem volt pontos kimutatásunk. A gyulafehérvári főegyházmegye 476 belterületben található államosított ingatlant (épületet és földterületet) igényelt vissza a visszaszolgáltató bizottságtól a hozzá tartozó kilenc megye területén. Ezekre az ingatlanokra tudtunk tulajdonjogot igazoló iratokat bemutatni. Az ingatlanok visszaigénylése központosítva, az érsekség irányításával történt, ezért pontos rálátásunk volt a visszaigénylési folyamatra.
Komáromi Attila ügyvéd, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogi képviselője
Fotó: Facebook/Komáromi Attila
– Milyen területeket érintett leginkább az államosítás?
– Az államosítás során az egyháztól elvették a belterületekben található ingatlanok java részét, valamint az összes mezőgazdasági területet. 1948-ban felszámolták az egyházi iskolákat, szociális intézményeket, rendeket, és államosítottak a javakat.
– Hogyan kezdődött el a rendszerváltás utáni restitúciós folyamat?
– A román állam 1991-ben, a 18. számú törvénnyel rendelte el a mezőgazdasági területek visszaszolgáltatását. Utólag több jogszabállyal módosította a 18-as törvényt. A belterületeken található ingatlanok visszaigénylésére az 2002/501-es törvény adott lehetőséget, amely jóváhagyta és módosította a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet. Mindkét folyamat nehézkésen, döcögve valósult meg, még jelenleg sem fejeződött be a visszaszolgáltatás.
– Az eltulajdonított ingatlanok közül hányat sikerült eddig visszaszerezni?
140 ingatlan esetében elrendelték a természetbeni visszaszolgáltatást, 25 ingatlanért kárpótlást ítéltek meg, 114 kérést elutasítottak, egy esetben részlegesen természetben szolgáltatták vissza és részlegesen kárpótlást ítéltek meg. 13 esetben visszavontuk a visszaigénylési kérelmet, és 13 esetben átirányították a visszaigénylési kéréseket a helyi földosztó bizottságokhoz. Három dossziét összevontak, mivel kétszer lett visszaigényelve ugyanaz az ingatlan. A mezőgazdasági területek visszaszolgáltatása nem központosítva történt: a plébániák járták el a visszaigénylési folyamatot, ezért nincs pontos rálátásunk a visszaszolgáltatott mezőgazdasági területekre.
– Hogyan hasznosítja az egyház a visszaszerzett ingatlanjait? Milyen gondok, anyagi nehézségek merülnek fel ezzel kapcsolatban?
– A visszaszolgáltatott ingatlanokban részben saját intézményeinket működteti. A visszaszolgáltatást elrendelő jogszabályok előírjak, hogy azoknak az ingatlanoknak a rendeltetését, amelyekben iskolák, korházak vagy más jellegű állami intézmények működtek, a visszaszolgáltatás után bizonyos ideig nem lehet megváltoztatni, ezeket az ingatlanokat a korábbi intézmények bérlik.
– Mennyire sikerül az oktatási célú ingatlanokat a helyi önkormányzatokkal kötött szerződések alapján fenntartani és felújítani?
– A helyi önkormányzatokkal fenntartott kapcsolat változó és emberfüggő. A bérleti díjat nagyrészt piaci ár alatt állapítják meg, legtöbbször a törvény által előírt lakbért sem tudják megfizetni. Ezekből az összegekből nem lehet felújítási munkálatokat végeztetni.
Drasztikusan megnehezíti a magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új határozata. A Krónikának nyilatkozó jogász szerint a bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.
Elfogadhatatlan a román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok restitúciójára vonatkozó legújabb döntése, mert rossz precedenst teremt: megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és törvényesíti a „kommunisták lopását” – jelentette ki Kelemen.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.
Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.
A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
Hatalmas érdeklődés övezte a hétvégi 24 órás jótékonysági futást Nagyváradon, amely a „Védett szívek, biztos jövő” szlogennel meghirdetett projekt része. A cél, hogy minél több helyi iskolát el tudjanak látni életmentő automata defibrillátorokkal.
Arad megyében az öt polgármesteri tisztség mellett egyelőre három alpolgármesteri tisztséget szerzett a magyar érdekvédelmi szervezet, az aradi sorsa a következő választási eredményektől függ.
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!