A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium vagyonának visszaszerzése „borította ki" a bukaresti bírákat
Fotó: Makkay József
Drasztikusan megnehezíti az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanjainak restitúcióját a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új jogegységi határozata. A valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés értelmében az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell – például alapító okirattal – a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát is. A Krónika által megkérdezett jogász szerint a legfelsőbb bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.
2024. január 11., 09:462024. január 11., 09:46
Az 1989-es rendszerváltás utáni romániai joggyakorlatban példátlan jogegységi határozatot hozott az Erdélyi Református Egyházkerületnek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium vagyoni restitúciója kapcsán indított bírósági pereire reagálva a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék. Az egyházkerület hosszú évek óta bírósági úton követeli vissza – többek között – a nagyenyedi kollégiumának egykori vagyonához tartozó tanári lakásokat és egyéb ingatlanokat Nagyenyeden és Csombordon. A kollégium épületein kívül az egyházkerületnek sikerült visszaszereznie néhány tanári lakást is, azonban több elutasító bírósági ítélet is született. Ami azért nonszensz, mert
A román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék ezekre a felemás jogi helyzetekre keresett megoldást, új, a legfelsőbb bíróság által kedden nyilvánosságra hozott jogegységi határozata azonban jelentős akadályokat gördít az egyházi restitúció elé.
Nem elég a telekkönyv, közvetlen bizonyítási eljárást kérnek
Székely János ügyvéd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári jogi szakának adjunktusa hosszú évek óta az Erdélyi Református Egyházkerület egyik jogi megbízottja a bírósági perekben. Számos ingatlanrestitúciós eljárásban képviseli a református egyházat, így első kézből értesült az új bukaresti döntésről, amely nehezen megvalósítható feltételekhez köti az egyházi ingatlanok tulajdonjogának bizonyítási eljárását.
Mivel a legfelsőbb ítélőszék több esetben megállapította, hogy egyházi iskolák és egyéb ingatlanok esetében – függetlenül attól, hogy a telekkönyvi kivonaton a tulajdonos milyen néven van feltüntetve – a visszaszolgáltatás az egyházkerületet illeti meg, más esetben viszont ezzel ellentétes ítélet született, a legfelsőbb bíróság vezetőtanácsa jogegységi határozat kimondását kérte a testülettől. „A megszületett határozat lényege, hogy azokban az esetekben, amikor az ingatlan telekkönyvén nem az Erdélyi Református Egyházkerület szerepel, hanem valamilyen egyházi iskola, a telekkönyvvel szemben az egyházkerületi tulajdont csak közvetlen bizonyítási eszközökkel lehet igazolni a bíróság előtt. Ami azt jelenti, hogy
– magyarázta a Krónikának a friss bukaresti jogi döntés lényegét Székely János ügyvéd.
A szakember szerint eddig is nagyon sok bírósági eljárásban bizonyították, hogy az egyházkerület a valódi tulajdonos, annak ellenére, hogy a telekkönyvben az iskola szerepelt. A református egyházi iskolák a történelmi jog alapján az egyház vagyonához tartoztak. A 19. században azért telekkönyvezték az iskolák nevére, hogy mindenki számára legyen nyilvánvaló, mi az ingatlan rendeltetése. Az egyházi iskolák soha nem voltak különálló jogi személyek: mindig az egyház tulajdonát képezték, a telekkönyvi bejegyzés a tanintézeti rendeltetést indokolta.
A református egyháznak egyszer már visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot újraállamosították
Fotó: Beliczay László
Évszázadokra visszaható jogszabály
Az új bizonyítási eljárást körülíró ítélőszéki határozatról a református egyház jogi képviselője azt állítja, több szempontból is szokatlan a romániai jogrendben. Az eddigi jogegységi határozatok több fél részvételével zajló, és egymásnak ütköző ítéleteket eredményező, nem egységes joggyakorlat miatt születtek. Ebben az esetben viszont egyetlen felperesről, az Erdélyi Református Egyházkerületről van szó, a döntés a történelmi magyar egyház jogköveteléseire hivatkozva született.
Az eljárás azért szokatlan, mert azok a jogszabályok, amire a jogértelmezést alapozzák, nem írják elő, hogy a telekkönyvnek különleges bizonyító ereje volna, amivel szemben csak közvetlen bizonyításra van lehetőség. Érdekes módon az új jogegységi határozat összeköti az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását kimondó, 2000/94-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazását az 1938/115-ös számú törvényerejű rendelettel, amelyet viszont csak 1947-től alkalmaztak. A 2. világháború után bevezetett jogszabály a 94-es sürgősségi kormányrendelettel szemben a telekkönyvnek különleges státuszt ad, ami az ügyvéd szerint több jogi problémát felvet. Az egyik az, hogy az egyházi iskolák telekkönyvezésére zömében a 19. században került sor, és Romániában sem lehet a jogot visszaható hatállyal alkalmazni.
Meglehetősen borúlátóan vázolták a romániai vagyonrestitúció kilátásait jogászok, egyházfők, politikusok Markó Attilának az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlatáról szóló kötete Kolozsvárt rendezett bemutatóján.
Alkotmányossági kifogást emelnének
Az új rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházkerületnek, illetve minden más egyháznak írásos dokumentumokkal kell bizonyítania, hogy a saját vagyonából egy vagyonrészt – például ingatlant, földet stb. – az iskola alapításához rendelt. Mai szóhasználattal élve: fel kell mutatni az iskola alapító okiratát például 1860-ból. Székely János ezt azért tartja nehezen kivitelezhetőnek, mert a jogegységi határozat a mára vonatkozik, és nem a 19. századra.
Éppen ezért az új bizonyítási eljárás nagyon meg fogja nehezíteni a folyamatban levő, és a jövőbeni restitúciót” – vonja le a végkövetkeztetést a kolozsvári jogász.
Dr. Székely János ügyvéd szerint a romániai jogrendben is szokatlan a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék új jogegységi határozata
Fotó: Sapientia EMTE
Az új jogegységi határozattal szakmai körökben egyelőre nem foglalkoztak, azonban a folyamatban lévő restitúciós perekben találkoznak vele „élőben” az ügyvédek. Mivel Románia valamennyi bírósága számára kötelező hatállyal bíró jogi dokumentumról van szó, várhatóan nagyon nehézkessé válik az egyházi ingatlanok amúgy sem zökkenőmentes restitúciós folyamata.
Székely János lapunknak nyilatkozva elmondta, valószínűleg alkotmányossági kifogást fognak emelni a rendelkezés ellen, habár az alkotmánybíróság működését szabályozó 1992/47-es számú törvényben nem szerepel az a kitétel, hogy a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék jogegységi határozatai alkotmányossági normakontroll alá esnek. A szakember úgy látja, hogy
Ami alapján csak közvetlen bizonyítás lehetséges a telekkönyvvel szemben.
Az új román jogértelmezés növelni fogja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduló felperesek számát. A szakember szerint a református egyház részéről mintegy 12-14 peres beadvány vár sorára Strasbourgban, amelynek valamennyi jogorvoslati lehetőségét kimerítették már Romániában. A strasbourgi folyamat is hosszú időt vesz igénybe, de sok esetben ez marad az utolsó jogérvényesítési lehetőség az itthon megakasztott restitúciós kérdésekben.
Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök, Csűry István és Kató Béla ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!