Lebontják Nagyvárad egykori timföldgyárát, de a hátrahagyott zagytározók környezetvédelmi semlegesítése még kérdéses, mivel máig tisztázatlan, hogy kinek a kötelessége lenne szakszerűen lezárni az alumíniumoxid gyártása során keletkezett hulladékgyűjtőt.
2014. március 27., 18:162014. március 27., 18:16
„Amikor az oroszok átvették a céget, leszögezték, hogy nem vállalják a korábbról felgyűlt salak eltakarítását. Egy nagybányai iroda felmérte a termelést, és az alapján a tulajdonos csupán a biharpüspöki zagytározók 3,5 százalékát, valamint a Borsi út felőli tározó 15 százalékát használta, így a vállalat a lefedés és semlegesítés 9,5 százalékát vállalja magára” – magyarázta a Krónikának Erdei Ferenc, az orosz Ruskii Alumini konszern leányvállalata, a Cemtrade igazgatója. A volt Alumina vezetője jól ismeri a helyzetet, hiszen 1975 óta dolgozik az 1965-ben megnyitott gyárban.
A gyárra nem akadt új vevő
A rendszerváltásig nem is volt probléma a gyártással, a nyolcvanas években még évi 225 ezer tonna alumíniumoxidot állítottak elő a bauxit kilúgozásával a slatinai alumíniumgyár számára. Fénykorában még 1200 alkalmazottal működött, miközben napjainkban már csak öt személy szerepel a „fizetéslistán”.
A kilencvenes évek ipari hanyatlása ugyanis az Aluminára is hatással volt, és bár 2000-ben az oroszok az üzem fellendítésének céljával vásárolták meg, az alumínium alacsony ára és a hőenergia magas tarifája miatt sikertelen volt a kísérlet, így 2006 decemberében végleg bezárták.
Ehhez az is hozzájárult, hogy Románia európai uniós csatlakozásának előtárgyalása során hoztak egy rendelet, amely alapján a váradi zagytározókat be kellett zárni és a teljes, 1930-as évekbeli technikát alkalmazó gyárat át kellett volna alakítani.
Az oroszok amúgy próbáltak árkedvezményt kérni a helyi hőerőműtől, ám erre a helyi önkormányzat nemet mondott. Az oroszok az elmúlt hét évben még a csarnokokkal együtt próbálták meg értékesíteni, de az első konkrét ajánlatot nem fogadták el, később pedig már áron alul sem volt rá kereslet. Emiatt döntöttek a tavaly úgy, hogy az ipari szempontból kedvező fekvésű, közel 30 hektáros telket üresen értékesítsék.
Természet versus szakértelem
Amint Erdeitől megtudtuk, a berendezéseket már korábban eladták, és immár a fő épületcsoport hatvan százaléka is a múlté. Jelenleg még néhány engedélyre várnak ahhoz, hogy a hátralévő struktúrákat is lebonthassák, a Biharpüspöki és a Bors felőli, összesen mintegy 40 hektárt felölelő tározók sorsa viszont megoldásra vár. Az igazgató rámutatott arra, hogy Püspökiben – ahol a volt kavicsbányákat használták a salak tárolására – már 2001 óta nem működik a tározó.
„Azóta ott már cukorrépa terem, tehenek legelésznek, a régebben még felszálló vörös por sem okoz már gondot” – magyarázta az igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy korábban vettek át a cukorgyártól iszapot és azzal fedték le.
Nagyjából hasonló a helyzet a Borsi úton, a Sinteza gyár melletti, önkormányzati tulajdonban lévő parcella esetében is, annak 2006-os lezárása óta a talaj szintén természetes regenerálódásnak indul. „Ez persze nem megoldás” – ismerte el Erdei, aki szerint a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, ám igen költséges semlegesítés csak akkor oldható meg, ha tisztázódik, hogy a többségi rész kinek a felelőssége.
Engedélyre várva
A bontásokhoz egyébként már megkapták a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség jóváhagyását, csakhogy az épületek és a zagytározók ügye két különböző dolog – mutatott rá Mihaela Crăciun, a hivatal illetékese.
Elmagyarázta, hogy környezetvédelmi szempontból az ingatlanok lebontását rendben találták, ugyanakkor az eladáshoz benyújtott dokumentáció még elbírálásra vár. „Kiegészítő információkat kértem a vállalattól, így ezt a dossziét majd csak a pontosítások után tárgyaljuk” – mutatott rá az ügynökség szakembere.
Erdei tájékoztatása szerint amúgy a környezetvédelmi felügyelők is „rendszeres vendégek” a volt Aluminánál, legutóbb épp a héten volt egy szúrópróbaszerű vizsgálat. Minden nehézség ellenére azért bízik abban, hogy nyárára sikerül befejezzék a bontást, hiszen már vannak potenciális érdeklődők a telkekre. Az egyik ráadásul épp a volt zagytározók parcelláját használná, hogy ott napenergia-parkot létesítsen.
Uniós segítség?
„Vízügyi szempontból már nem okoznak problémát a régi zagytározók, de környezetvédelmi szempontból meg kell oldani a helyzetet” – mutatott rá érdeklődésünkre Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának műszaki vezetője is.
Az RMDSZ-es városi tanácsos ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy már amikor a négy évvel ezelőtti kolontári vörösiszap-katasztrófa kapcsán ellenőrizték a váradi tározókat, azok szolid állapotban voltak, több mint a felén már növényzet is van, ezért a ’80-as évekkel ellentétben immár a felszálló vörös por sem okoz gondot a városnak. „A talaj alatt ugyanakkor még mindig káros anyagok vannak, amiket környezetvédelmi szempontból semlegesíteni kell” – szögezte le Pásztor.
A felelősségvállalás szempontjából azonban a privatizációs szerződés nem egyértelmű. A hatályos törvények szerint a szennyezőnek kellene fizetnie, csakhogy az oroszok érkezése előtt a legtöbb vörösiszapot épp az állam termelte.
Pásztor szerint miután a még álló épületeket lebontják, és a befektető értékesíti a telket, az új tulajdonosnak már tényleg nem lesz köze a volt zagytározókhoz. Az önkormányzatnak azonban jelenleg nincs anyagi lehetősége a terület semlegesítésére, így várhatóan csupán külső, európai uniós forrásokból tudják majd a későbbiek orvosolni a problémát.
Halálra gázolt egy gépkocsi vasárnap este egy 6 éves gyereket Szatmár megyében. A kisfiú szabálytalanul kelt át az úttesten Nagymadarászon.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
szóljon hozzá!