Fotó: Krónika
A nemzetállamok ráébredtek, hogy globális médiapiaci szereplők képessé váltak beavatkozni a választási folyamataikba is – állapította meg a Krónikának Szűts Zoltán médiakutató, hozzátéve: a jövőben a konzervatív kormányok által vezetett országokban a törvényi szabályozások sora indul majd meg. A magyarországi szakértő szerint kritikusaknak kell lennünk az online médiában elérhető információkkal szemben.
2021. február 09., 14:542021. február 09., 14:54
2021. február 09., 14:552021. február 09., 14:55
– Az amerikai történések, Donald Trump letiltása a közösségi oldalakról a közösségi médiát működtetők offenzívájának kezdete, avagy épp fordítva: egy olyan „vörös vonal” átlépése, amely a Facebook, Twitter és társaik törvények általi szabályozásának kiindulópontja?
– Az elmúlt évtized a média újrafelosztásáról, pontosabban újragyarmatosításáról szólt. A hagyományos média visszaszorult, az online erősödött meg, ezen belül is a közösségi média. A különböző platformok, élen a Facebookkal és Twitterrel annyira hatalmasok lettek, hogy úgy érezték, eljött az ideje a világ legnagyobb hatalmával bíró emberének, Donald Trumpnak az üzeneteit törölni. Akik a hidegháború idején már éltek, a tudományos fantasztikum területéhez sorolják ezt a lépést.
– Az ausztrál kormány egy médiapiacot szabályozó kódexet vezet be, egyebek mellett rákényszerítené a Facebookot, hogy fizessen a helyi sajtóorgánumoknak a tartalmaik után. Lengyelországban az alkotmányellenes cenzúrával élő közösségimédia-platformok büntetését tervezik. További államok, de az Európai Unió is szabályozásra készül. Mi várható?
– Az EU szabályozási képessége, de szándéka is ezen a téren nem túl jelentős. A nemzetállamok azonban felmérték, hogy a Facebook állammá vált az államban. A jövőben a konzervatív kormányok által vezetett országokban a törvényi szabályozások sora indul majd meg. Félreértés ne essék, én magam is aktív Facebook-felhasználó vagyok, és fontos, sőt hasznos kapcsolattartási platformnak tartom.
Fotó: Pixabay.com
– Egyfajta médiaháborúba torkollhat a közösségi platformok, illetve a véleményszabadság határairól szóló vita?
– Könnyen előfordulhat, de itt egy olyan háborúról beszélhetünk, melyben a nemzetállamok állnak az egyik, és a nagy, multinacionális technológiai cégek a másik oldalon. Ne felejtsük el azonban, hogy a platformok legnagyobb értéke a felhasználók saját tartalma és figyelme, tehát a felhasználók is egy frakciót jelenthetnek ebben a háborúban, ha nagyobb csoportjuk úgy érzi, az ő véleményüket kiszűrik, eredményeket érhetnek el, amennyiben nyomást gyakorolnak a platform üzemeltetőjére.
Szűts Zoltán
A vajdasági Nagybecskereken született 1976-ban, az online média és digitális pedagógia kutatója és szakértője. Az Eszterházy Károly Egyetem digitális kultúra tanszékének vezetője, habilitált egyetemi docense, a Milton Friedman Egyetem oktatója, A világháló metaforái (Osiris, 2013), az Online (Wolters Kluwer, 2018) és A digitális pedagógia elmélete (Akadémiai Kiadó) könyvek szerzője. Eddig több mint 60 előadást tartott magyarországi és külföldi konferenciákon, pedagógus-, szakmai és vállalati továbbképzéseken. Országos tévé- és rádiócsatornák, napi- és hetilapok állandó szakmai szakértője.
– Mekkora a hatásuk a politikai, gazdasági, általában a társadalmi életre a közösségimédia-platformoknak, s az ezeket működtető technológiai vállalatoknak?
– Egyre nagyobb. Mondok egy példát: nem csupán a híreket szerezzük be a közösségi médiából, de a kereskedelem és a marketing világát is átalakítja ez az ökoszisztéma.
Nem lepődnék meg, ha ezek a platformok egészségügyi magánszolgáltatásokat is elkezdenének kínálni, ráadásul személyre szabva árulnák a digitálisan kalibrált egészséget.
– Az egyébként teljesen érthető anyagi haszonszerzési törekvéseken kívül állhatnak-e más érdekek is a világhírű techcégek mögött? Vagy ennek a kérdésnek a firtatása már az összeesküvés-elméletek irányába visz?
– Az Egyesült Államokban az IT-cégek alapvetően a demokrata párti politikát támogatják. Úgy gondolom, hogy addig, amíg a részvényesek elégedettek a befektetésükkel, addig a cégek követhetik ezt a politikát. Ha csökken a részvények értéke, akkor kénytelenek lesznek korrigálni a beavatkozás mértékén.
– Mit jósol, tíz év múlva hol tart a közösségi média?
– A személyre szabott tartalom és szolgáltatások olyan mértékben beépülnek majd az életünkbe, hogy jelentős befolyást gyakorolnak majd ránk. A mesterségesintelligencia-fejlesztések jobb esetben megjósolják a viselkedésünket, rosszabb esetben manipulálják. Érdemes megnézni a Netflixen a Társadalmi dilemma című dokumentumfilmet, és képet kapunk a jelenről. A jövő azonban annyiban múlik rajtunk, hogy egyre inkább tudatos felhasználókká kell válnunk. A technológia szolgáljon minket, és ne fordítva. Legyünk kritikusak az online médiában elérhető információkkal szemben.
Floridai törvényjavaslat a techóriások ellen
Florida republikánus kormányzója törvényjavaslatot dolgozott ki a techóriások megregulázására. Ron DeSantis érvelése szerint erre azért van szükség, mert a Szilícium-völgyi vállalatok eleve diszkriminatívak a konzervatív nézetekkel szemben. DeSantis, Florida állam republikánus párti kormányzója törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy megbüntessék azokat a közösségi médiaplatformokat üzemeltető vállalatokat, amelyek felfüggesztik a délkeleti tagállam valamely politikusának felhasználói fiókját. A techóriásokat napi százezer dollár pénzbírság sújtaná mindaddig, amíg vissza nem állítanák a letiltott személy jogosultságát a felülethez– idézte a Magyar Nemzet a Newsweek beszámolóját. – Az üzenet nyilvánvaló: a technológiai vállalatoknak ki kell maradniuk a floridai választásokból– nyomatékosította DeSantis. A javaslat alapján a technológiai vállalatoknak engedélyezniük kell, hogy a floridai polgárok kiválasszák azokat az algoritmusokat, amelyek vagy elnyomják, vagy befolyásolják a megjelenő tartalmat. A törvény továbbá azt is lehetővé tenné, hogy a közösségi médiát használók pert indíthassanak, ha úgy látják, hogy a vállalatok megszegték a szabályozást.
Érvénytelenítette a nagyváradi bíróság azt a 10 ezer lejes bírságot, amit a Szatmár megyei művelődési igazgatóság rótt ki a nagykárolyi polgármesteri hivatalra Kölcsey Ferenc szobrának tavalyi felavatása nyomán.
Kórházban kötött ki egy 25 éves fiatalember Nagybányán, miután egy 16 éves tinédzser egy airsoft pisztollyal rálőtt egy elfajult veszekedés hevében.
Második napja kutatnak a Hunyad megyei Salvamont búvárai az őraljaboldogfalvi víztározóban egy eltűnt személy után, aki az információk szerint vasárnap délután belefulladt a vízbe.
Június 15-től a FlyLili légitársaság járatokat indít Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtérről, összekötve Brassó megyét – Románia szívét – a legfontosabb európai városokkal – jelentette be hétfőn Adrian Veștea fejlesztési miniszter.
Egy páciens meghalt a hétfőre virradó éjszaka, miután lezuhant a szatmárnémeti régi kórház emeletéről, közölte hétfőn Rodica Lohan, az intézmény szóvivője.
Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.
Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.
Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
szóljon hozzá!