A 2024-es választási „szuperévben” is összejöhet az erdélyi magyar pártok közötti összefogás

(A két alakulat a 2014-es EP-választások előtt is együttműködött). Ennek nyomán a tulipános listán kapott befutó helyet Biró Zsolt MPP-elnök és Kulcsár-Terza József. Négy évvel később, a 2020-as parlamenti megmérettetésen ugyancsak két befutó helyet adott át az RMDSZ az ellenzékének, az immár az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az MPP szövetségével létrejött Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ), ekkor az MPP-s Kulcsár-Terza József újrázhatott, továbbá a néppárti Zakariás Zoltán jutott képviselői mandátumhoz a 20 fős alsóházi frakcióban (az RMDSZ-nek 9 szenátora van).

Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) múlt pénteki ülését követően újságírói kérdésre elmondta, „eddig is volt együttműködés, és ezután is lesz”, a 2024-es választásokat megelőzően is tárgyalni fognak az EMSZ-szel és az MPE-vel egyaránt. Felidézte, erre már nyolc éve van bejáratott „módszerük”.

Zakariás Zoltán, az MPP és az EMNP fúziójából létrejött EMSZ márciusban megválasztott elnöke a Krónikának elmondta, bár „különböző helyzetek, érdekeltségek” vannak, „csomagban” szeretnének megállapodni a 2024-ben rendezendő négy választás kapcsán az RMDSZ-szel. A helyhatósági választáson természetesen verseny lesz, de bizonyos településeken ott is várható együttműködés. „Bennünket elsősorban az önkormányzati választás érdekel, és ha sikerült megállapodni, azon a megmérettetésen is tisztábban lehetne kampányolni. Mivel a júniusi európai parlamenti választás ott árvállik az év közepén, nehéz lesz mozgósítani, eközben viszont a román pártok erőteljesen csalogatják majd az urnákhoz a szavazókat az AUR miatt. Tehát nehéz lesz az RMDSZ-nek átlépnie az 5 százalékos küszöböt, ráadásul az EP-választáson nincs alternatív küszöb” – magyarázta Zakariás, miért indokolt az összefogás már az európai megmérettetés esetében is.

korábban írtuk

Külhoni önszerveződési képességről, körvonalazódó EMSZ–RMDSZ-összefogásról is szó esett a nemzetpolitikai kerekasztalon

A külhoni magyar közösségek aktuális helyzetét, az elmúlt időszakban elért eredményeket és a jövő kihívásait ismertették a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői pénteken a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.

Kérdésünkre, hogy megegyezés híján esetleg indulna-e önállóan az EMSZ például az EP-megmérettetésen, a székelyudvarhelyi pártelnök nem kívánt válaszolni. Hozzátette azonban, erősen bízik a megállapodás létrejöttében, szerinte ugyanis ha felelősséggel gondolkodnak a felek, akkor a „logika azt diktálja”, hogy a szavazatmaximálás érdekében fogjanak össze.

„Nagyon sok faktor van, ami az együttműködést indokolja, közöttük a felvidéki magyaroknak a pozsonyi parlamentből való kiszorulása is, amit szomorúan vettünk tudomásul. Hiszen valamilyen szinten ott kell lenni a döntéshozatalnál” – állapította meg a parlamenti képviselő.

„Két szereplő van, természetesen tárgyalunk az MPE-vel is, mindkét pártnak az elnöke a parlamentben van. Senkinek nem szabad kisajátítani ezt a kérdést” – jelentette ki ennek kapcsán lapunknak Kelemen Hunor. Amikor megkérdeztük, hogy akkor ezek szerint a Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester által létrehozott Székelyudvarhelyért Pártot is bevonják az együttműködési képletbe, a szövetség elnöke nemleges választ adott, mégpedig arra hivatkozva, hogy Gálfi alakulata helyi pártnak minősül, és nincs képviselete a parlamentben. „Ahogy eddig tárgyaltunk, ezután is nyitottak vagyunk a tárgyalásra. Rajtunk az együttműködés sem 2016-ban, sem 2020-ban nem nem múlt” – jelentette ki Kelemen.

Reagáltattuk arra is, hogy az EMSZ elnöke „csomagban” képzeli el a választási együttműködést. „Nem tudom, Zakariás kollégának milyen óhaja van, majd amikor tőle fogom hallani, akkor tudok erre reagálni. Nyilván elsősorban vele fogom ezt megbeszélni. Mivel eddig semmiféle óhaját ezzel kapcsolatosan nem közölte velem, nincs mire reagálnom” – válaszolta a Krónikának az RMDSZ elnöke.