Pásztor István VMSZ-elnök köszönti Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőt
Fotó: Haáz Vince
A külhoni magyar közösségek aktuális helyzetét, az elmúlt időszakban elért eredményeket és a jövő kihívásait ismertették a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői pénteken a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pénteken Tusnádfürdőn tartott kerekasztal-beszélgetésén.
2023. július 21., 17:132023. július 21., 17:13
2023. július 21., 18:052023. július 21., 18:05
A Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri biztos által moderált Nemzetpolitikai kerekasztalon Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár rámutatott: 2020 óta nehezebb a helyzet a nemzetpolitikában a pandémia és a háború miatt. Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy a kárpátaljai magyar közösség fizikailag is megmaradjon. A kárpátaljai helyzetet Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő ismertette, aki szerint a háború nagyon nagy terhet ró a kárpátaljai magyar közösségre, egzisztenciálisan és lelkileg egyaránt.
Bár a közösség egy része arra kényszerült, hogy elhagyja a szülőföldjét, nem kell hosszú távú következtetést levonni, mert sokan vissza szeretnének térni, és meg kell teremteni ennek a lehetőségét – idézte a kárpátaljai politikust az MTI. A fideszes EP-képviselő szerint harcolni kell azért, hogy az ukrajnai oktatási törvény ne vegye el a magyar nyelvű oktatás lehetőségét, és mivel erős a jogfosztás, a NATO- és EU-csatlakozás kapcsán rá kell, hogy irányítsák erre a nemzetközi figyelmet.
Határon túli magyar szervezetek, budapesti kormánypárti politikusok eszmecseréje a tusnádfürdői szabadegyetemen
Fotó: Haáz Vince
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, korábbi környezetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy az elmúlt évben „tektonikus mozgások” jellemezték a romániai politikát, hiszen az RMDSZ kormánypártból ellenzékbe került. Úgy értékelte, hogy a szövetség 10-20 éves távlatokra kiható víziót vitt a bukaresti politikába, és azt is be tudta bizonyítani, hogy ez meg is valósítható. Szerinte magasra tették a mércét, és azt kívánják mindenkinek, ugorja meg, mert abból Románia és az erdélyi magyarság is nyerhet. A megvalósított törekvések között a szimbólumhasználat hivatalossá tételét és a medvekérdés rendezésére tett meghatározó lépéseket említette, melyek szerinte nem fordíthatók vissza.
Tánczos Barna veszélyként említette, hogy a román politika új szélsőséges pártot „nevelt ki”, a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), mely 20 százalékos támogatottságot élvez; reményét fejezte ki, hogy van annyi bölcsesség és felelősség a román politikumban, hogy legyőzze. A magyar–magyar versenyről szólva kifejtette: a felekben van annyi bölcsesség, hogy felmérjék, mikor kell verseny és mikor kell összefogás.
Fotó: Haáz Vince
Ezzel Zakariás Zoltánnak, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökének ajánlatára reagált, aki elmondta: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójából létrejött új politikai erő a jövő évi önkormányzati választásokon versenyt, míg a parlamenti voksoláson összefogást javasol. Az EMSZ politikusa szerint – aki 2020-ban az összefogás révén RMDSZ-listán jutott be a bukaresti parlamentbe – a népszámlálás eredményei és a román „kegyetlen valóság” is együttműködési megállapodás megkötését kívánja, melyhez szerinte „a feltételek adottak”.
Hangsúlyozta, hogy most a magyar parlamenti képviselet a cél a szeptemberi előrehozott általános választásokon, ami a dél- és kelet-szlovákiai területek fejlesztése miatt is fontos. A felvidéki magyarság akkor volt a legerősebb, mikor egységes parlamenti képviselete volt – húzta alá a szlovákiai magyar politikus.
Fotó: Haáz Vince
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arra mutatott rá, hogy a magyar nemzetpolitika eredményei annak is köszönhetők, hogy a határon túli magyar közösségek megőrizték önszerveződési képességüket. Ha ezt elveszítik, hiába lesznek források – mondta Pásztor. Pozitív képet ismertetett, mivel a vajdasági magyarság képviselete régóta része a parlamenti többségnek, „Magyarország és Szerbia között stratégiai partnerség létezik, és ennek keretében fejlesztésekre, közös tervekre vonatkozó megállapodások születtek” – mondta a VMSZ elnöke.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke arról beszélt, hogy a szűk parlamenti többséggel rendelkező jobbközép horvát kormány támogatása eredményeket hozott a magyar kisebbség számára is, amelynek így Zágráb is a partnere, nem csak Budapest. Mint fogalmazott, Horvátország területén már jó magyarnak lenni, és példátlan eredménynek nevezte a schengeni csatlakozást, mely a magyar közösségnek is önbizalmat adott.
Fotó: Haáz Vince
Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyarság legnagyobb gondjának az elvándorlást, az asszimilációt nevezte. Elmondta, a magyarok által lakott, kevésbé fejlett régió a magyar állami támogatás révén kezd növekvő tendenciát mutatni. Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke a kerekasztalon 18 nyugat-európai ország magyarságát képviselte, 500-600 ezer embert. A háború és az energiaválság hatásai mellett arról is beszélt, hogy a nyugat-európaiak 60 százaléka kezd rájönni, hogy hibás döntés volt befogadni az illegális bevándorlókat.
Virtuális nemzeti tér jön létre, amelynek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és államrezonhoz hozzáfér – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Tusnádfürdőn.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!