A rendetlen emberek kreatívabbak – bizonyították be nemrég amerikai kutatók. Rengeteg kutatás eredménye bizonyítja, hogy a rendes környezet rendezettebb viselkedésre ösztönöz, a rendetlenségről pedig az ellenkezőjét feltételezzük.
2015. november 21., 14:182015. november 21., 14:18
A Minnesotai Egyetem Kathleen Vohs vezette kutatócsoportja a közelmúltban utánajárt, lehet-e mégis valamilyen haszna a felfordulásnak – olvasható a Hvg.hu-n.
A rendből érkezők adakoztak
Az első kísérlet résztvevőinek fele szépen rendbe rakott, a másik fele rendetlen irodában töltött ki kérdőíveket, majd megkérték őket, hogy adakozzanak jótékony célra, kifelé menet pedig választhattak egy alma és egy szelet csoki közül. A rendből érkezők az elvártnak megfelelően többet adakoztak, és inkább választották a gyümölcsöt, mint a többiek.
Amikor azonban a következő kísérletben hasonló alaphelyzet után pingponglabda felhasználására kellett minél jobb ötletekkel előállni, a rendetlen környezetből érkezők kreatívabbnak mutatkoztak. A kutatók irodai elrendezésen kívül más környezetekben is – lakásban, autóban, sőt a weboldalakon – kimutatták a hatást.
Mitől függ a kreativitás?
Hosszú ideje próbálják megfejteni a tudósok a kreativitás titkát. Ma már úgy vélik, nem egységes jelenség, és inkább „kreativitások” lenne a pontos megfogalmazás. Másik fontos fejlemény, hogy manapság már érzelmi kreativitásról is beszélnek a kutatók. Noha maga a kreativitás szó csak a XVII. században jelent meg, az alkotó személyiségének és az alkotófolyamatnak a titkai több ezer éve foglalkoztatják az emberiséget.
A XIX. században, a romantika korában – főként a művészet területén – már valósággal a kreativitás kultuszáról beszélhetünk, ami a „teremtő zseni” mítoszában csúcsosodott ki. A zseni nem hétköznapi adottságokkal bíró ember, isteni szférákkal érintkezik, magányos, különc alak, aki páratlan kincseket bányászik elő elméje mélységeiből, ami korántsem veszélytelen tevékenység. A század második felében a természettudomány fejlődésével megjelentek a téma egzaktabb feldolgozására tett kísérletek is.
A teremtő zseni mítosza
A XX. század elején a gyorsan fejlődő tudományos pszichológia igyekezett túllépni a romantikus elgondolásokon. Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja a gyerekkori ösztönkésztetésekből eredő tudattalan fantáziákat tekintette az alkotás forrásainak, és úgy vélte, a művész hasonlóképpen dolgozza fel ezeket, mint ahogy a mindennapi ember álmai formálódnak.
A legfontosabb különbség, hogy a művészek egyezményes szimbólumrendszerekhez, a valósághoz tudják kapcsolni élményeiket, ami így más számára is érthetővé teszi e tartalmakat. Abban az időszakban az alaklélektan az alkotó gondolkodás sajátosságait, a tanulás, a problémamegoldás és az intelligencia összefüggéseit kezdte boncolgatni.
Karl Bühler német–amerikai pszichológus például leírta a felfedezések megszületését kísérő „ahaélményt”, amikor a vizsgált probléma összetevői hirtelen értelmes alakzattá állnak össze. Ez bekövetkezhet a gondolkodási erőfeszítések következtében vagy az erőfeszítések „szünetében”, amit inkubációs szakasznak is neveznek. Ilyenkor a gondolkodás nem tudatos szinten zajlik tovább, összekapcsolódva olyan mentális tartalmakkal, amelyek megtermékenyítően hathatnak.
„Fejesugrás az álomszerű állapotba”
Arthur Koestler magyar származású író úgy vélte, az alkotótevékenységet vagy a „fejesugrás az álomszerű állapotokba”, vagy a „biszociációnak” nevezett mentális aktus támogatja. Ez utóbbi – szemben az egy gondolati mátrixon belül mozgó asszociációval – egymástól korábban távoli mátrixok összekapcsolódása nyomán jön létre; ennek példája a nyelvhasználatban például a metaforák alkalmazása. A metaforák nemcsak a művészi tevékenységben, hanem a mindennapi, sőt a tudományos gondolkodásban is fontos szerepet játszanak.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
szóljon hozzá!