Mikortól szoktassuk a gyerekeket a fogmosásra? Milyen gyakran ajánlott fogorvoshoz vinni, és melyek a leggyakoribb problémák, amelyekkel a szakember kisgyermekek esetében találkozik? Ezekre a kérdésekre adott választ Tőkés Tímea csíkszeredai fogorvos.
2016. június 12., 13:012016. június 12., 13:01
2016. június 12., 13:022016. június 12., 13:02
Mint mondta, a fogápolást az első tejfogak megjelenésekor el kell kezdeni. Ha a kicsi nem fogyaszt cukrot tartalmazó élelmiszereket, akkor kevésbé fognak a fogai romlani. „Édességeket ne nagyon adjunk a gyerekeknek, inkább egészséges nassolnivalót. A jutalmazás ne legyen édesség, csokoládé, hanem inkább nyers gyümölcs- és zöldségfalatka. Ez lehet sárgarépa, uborka, paradicsom, de lehet sajtdarabka is. A ragadós ételeket kerüljük, a karamella a legveszélyesebb, akárcsak a szárított gyümölcs – ez is sok cukrot tartalmaz, és könnyen beleragad a fogak közé, ahonnan nehezen lehet eltávolítani, így elkezdődik a szuvasodás” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Játékosság, visszajelzés
A fogmosást a gyerek egy, de legkésőbb másfél éves korában kell elkezdeni. Az anyuka egy gézdarabkát feltekerve az ujjára dörzsölheti a kicsi fogait, de létezik már bébifogkefe, azzal is lehet fogat mosni. „Legjobb, ha az édesanyja ölbe veszi a gyereket, és úgy dörzsöli meg a fogait. Ezt célszerű tükörrel szemben végezni, hogy a gyerek lássa is, mi történik. Aztán fokozatosan adhatunk a kezébe fogkefét, hogy barátkozzon vele, nem baj, ha az elején csak rágja vagy játszik vele” – mondta a fogorvos. Hozzátette, fokozatosan kell rászoktatni a kicsit fogmosásra, naponta egyszer, kétéves kortól naponta kétszer, sőt étkezés után is megmoshatjuk a gyerek fogát, és fontos a rendszeresség.
A szakember arra is kitért, hogy fogmosáskor az alaptechnikát kell alkalmazni: a teljes fogfelületet át kell dörzsölni, minden rágófelületet meg kell mosni. Az első fogmosásoknak, sikálásoknak négy-öt percet kell tartaniuk, utána általában kevesebb ideig tart. „Játékos formában szoktassuk a gyereket, hogy hogyan kell öblíteni, előbb fogkrém nélkül, majd fogkrémmel. Mivel kétéves kora körül elkezdi utánozni a szülőt, fontos, hogy az milyen mintát mutat. Ajánlott, hogy közös program legyen a fogmosás, és fontos a visszajelzés, hogy a szülő dícsérje meg a gyereket” – mondta a szakember.
Azt is kifejtette, kétéves kortól lehet egy borsónyi adagot tenni a gyerek fogkeféjére. „A gyerekfogkefék az ő méretüknek, az ő fogaiknak megfelelően vannak kifejlesztve. Fontos, hogy amennyiben lehet, gyerekfogkrémet használjon a gyerek a fluortartalom miatt. Van, hogy megvizsgáljuk a szülők fogazatát, és egészséges fogazatú szülőknél – ezalatt egy-két tömést, egy-két foghiányt értek – nem kell a gyereknek fluortartalmú tablettát adni, viszont, ahol nagyon rossz a szülők fogazata, ott ajánlom, hogy naponta adjanak fluortablettát a gyereknek” – fejtette ki Tőkés Tímea.
Az első fogorvosi vizit
A gyerek első látogatása a fogorvosnál jó, ha másfél-két éves kora körül megtörténik. „Először bemutatjuk a gyereknek, hogy mivel dolgozunk, a műszereket, a fogorvosi széket. Fontos, hogy a szülő felkészítse a gyereket, hogy mi fog történni. Ha rendszeressé válik a látogatás, két-három havonta vagy legalább félévente elhozzák a kicsit a szülők, így a gyerek megszokja, hogy ez normális eljárás, nem kell félnie, megbarátkozik a helyzettel, a környezettel” – mondta a szakember.
Úgy fogalmazott, ilyenkor nem áll fenn a veszély, hogy ha hatéves korban kezd fájni a fogacskája, és akkor jön először, az első látogatáskor kellemetlen élményekkel marad. Megesik, hogy a gyerekkori fogászati élmények egy életre kihatnak, és felnőttként is nehezen veszi rá magát valaki, hogy fogorvoshoz forduljon. Érdemes tehát rászoktatni a gyereket a rendszeres vizitre, szűrővizsgálatra. „A szülőnek érdemes azt is megfigyelnie, hogy a gyerek mennyire jön ki jól a fogorvossal, több helyre ellátogatni, hogy megtalálják a megfelelő szakembert” – mondta Tőkés Tímea.
Arra is kitért, hogy gyakori, hogy a gyerek kitöri a fogát. Ilyenkor a szülő, amilyen gyorsan csak lehet, mossa meg a kitörött fogat hideg vízben, csavarja nedves kendőbe, és minél előbb menjenek el fogorvoshoz. Így van esély arra, hogy vissza lehet tenni a fogat a helyére. Viszont minél több idő telik el, annál kevesebb az esélye, hogy ily módon orvosolható legyen. „Azt érzékelem, hogy a szülők nem fektetnek nagy hangsúlyt a napi gyümölcsfogyasztásra. Azt is látom, hogy a gyerekeknek negatív a véleményük a fogorvosokról, félnek hozzánk jönni. Nem tudom, az óvodákban fektetnek-e elég hangsúlyt a fogmosásra” – fogalmazta meg aggályait a fogorvos.
Fő a rendszeresség
Tőkés Tímea szerint a gyerekeknek legalább félévente el kellene menniük szűrővizsgálatra. Ha a rendszeresség szempontját nézzük, akkor látványos probléma az, hogy nincs az iskolákban fogorvos vagy legalább egy központ, ahová rendszeresen viszik. Jó lenne az iskolákba bevezetni ezt a programot, hogy a gyerekek látogassanak el csoportosan fogorvoshoz.
„A legtöbb gyerek, akit hozzánk hoznak, kétévente jár fogorvoshoz. Ez a szülők felelőtlensége is. Minél hamarabb észrevesszük, hogy szuvasodik egy fog, annál hatékonyabban lehet orvosolni. Ugyanakkor hat- és kilencéves kor között figyelnünk kell arra is, hogy hogyan nőnek a maradandó fogak, eszerint ha szükséges, fogszabályzó használatát javasoljuk” – mondta a szakember.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
szóljon hozzá!