Világszerte átlagosan tíz csecsemőből egy korábban születik, mint kellene. Romániában évente húszezer koraszülöttet tartanak nyilván, ez pedig azt jelenti, hogy nálunk az arány kétszerese a nyugat-európai országokénak.
2016. november 27., 12:362016. november 27., 12:36
Sokszor nem lehet tudni, mi okozza a koraszülést
A koraszülés mindig váratlanul jön: az édesanya arra számít, hogy minden rendben lesz, éppen ezért az idő előtti szülés sokként éri, ráadásul sokszor nincsenek előjelek – mondta el Bereczky Lujza Katalin nőgyógyász. „Vannak kockázati tényezők, a különböző fertőzések, az ikerterhesség, az előzetes koraszülés, de olyan magzati vagy anyai betegség is, ami miatt véget kell vetni a terhességnek, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Az esetek kétharmadában sajnos ki sem derül, hogy mi az oka a koraszülésnek” – fogalmazott a nőgyógyász.
Az idő előtti szülésen a nőgyógyász mellett a neonatológus, vagyis újszülöttgyógyász is részt vesz éppen azért, hogy minél hamarabb megfelelő kezekbe kerüljön a baba. „Minél közelebb vagyunk a kiírt időponthoz, a gyerek szervei annál érettebbek, ilyenkor bizony még egy nap késleltetés is számít. A koraszülött hajlamosabb bizonyos betegségekre, éppen ezért rögtön a születése után számos vizsgálatot végeznek rajta: neurológiai, szemészeti, hallás szempontjából vizsgálják, s felmérik a neuro-, pszicho-, motoros fejlettséget” – mondta el Simon Márta újszülöttgyógyász. Hozzáteszi, a kórházban szeretik a korababákat, hiszen bár nagy kihívást jelentenek, igazi csodák. „Kicsit olyan, mint a mesebeli rút kiskacsa, megszületik, de aztán fejlődik, nő, s egészen kivirágzik” – fogalmazott Simon Márta.
A koraszülöttekre jobban kell figyelni azután is, hogy hetek múltán kiengedik őket a kórházból. Lorenzovici Anna háziorvos elmondása szerint a hazatérés után 24 órával meg kell, kellene látogatni a családot. „Nagyobb odafigyelést igényel egy koraszülött baba, több betegség kialakulhat nála, de a szülőkben is sokkal több kérdés merül fel: hogyan öltöztessék, mennyit kell aludnia, ennie. S ha rendszeresen figyeljük, az is hamar kiderül, ha valami miatt tovább kell küldeni egy szakemberhez, például neurológushoz vagy mozgásterapeutához” – mondja a háziorvos.
Figyelembe kell venni a korrigált életkort
A gyerek fejlődésének nyomon követésében fontos figyelembe venni a gyerek úgynevezett korrigált életkorát. A legtöbb gyermek a terhesség 40. hetében születik meg. A korrigált életkort a születés időpontjától függetlenül az alapján számolják ki, hogy a fogantatás utáni 40. héttől mennyi idő telt el. Vagyis egy 32. hétre született koraszülött 12 héttel a világrajövetele után a korrigált kora alapján csak egy hónapos – annak ellenére, hogy már három hónap telt el a születése óta.
A korrigált életkort azért fontos figyelembe venni – mondják a szakemberek – mert ha nem, irreális elvárásokat támaszthat gyereke felé a szülő, s nem érti, hogy miért nem fordul már át a gyerek, miért nem ül, stb. „A kórházból kikerülve az a fontos, hogy egyszer szokják meg otthon, alakuljon ki a család, s aztán 3-4 hét múlva, amikor már elég stabil a baba, s nem borítja ki például, ha idegen kéz hozzáér, akkor lehet kezdeni a fejlesztést” – mondja Vásárhelyi Enikő szenzomotoros terapeuta. Bár legtöbb esetben csak a babákkal foglalkoznak, nem szabad elfelejteni, hogy a koraszülés bizony az édesanya és az egész család számára is sokkot jelent.
„A várandósság ideje alatt van egy elképzelése a kismamának arról, hogy mi fog vele történni, s aztán találkozik a másfajta realitással. Lelkiállapota nyilván a baba egészségi állapotától is függ, de számít az is, hogy megérintheti-e, szoptathatja-e a babáját az anyuka, beszélhet-e negatív érzéseiről valakinek” – mondja Lukács Ágota pszichológus. A koraszülésnek késői kockázata is lehet: az iskoláskorban észlelt finomabb idegrendszeri zavarok vagy a tanulási és beilleszkedési nehézségek, de ilyen esetekben felnőttkorban gyakoribb a szív-ér rendszeri és az anyagcsere-betegségek előfordulása is.
„Sok mindenre hajlamos egy korababa, de nem szabad erre építeni az életünket. Mi megadjuk a gyermeknek azt a közeget, amelyben fejlődhet, ennél többet nem tehetünk. Az elején jobban oda kell figyelni rá, de nem élhetünk görcsös félelemben, hogy vajon mi következhet be” – fogalmazta meg az újszülöttgyógyász, aki nemcsak munkája során találkozik ilyen babákkal, neki is koraszülött volt a lánya. A koraszülöttek világnapját 2011 óta tartják meg november 17-én, így évente egyszer picivel több figyelmet kapnak az idő előtt született csecsemők. Marosvásárhelyen a Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontja fordított figyelmet erre a napra, lila léggömbök szálltak fel a Színház téren, jelezve, hogy ezen a napon az ilyen, egészen kis hősökre s az ő küzdelmeikre hívják fel a figyelmet.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
szóljon hozzá!