Francia kutatók kifejlesztettek egy gyors diagnosztikai tesztet, amellyel az Ebola-vírus kevesebb mint 15 perc alatt kimutatható – jelentette be a francia atomenergetikai és alternatív energiaügyi bizottság (CEA).
2014. október 24., 15:482014. október 24., 15:48
A hatóság szerint a terhességi teszthez hasonló vizsgálatot „külön műszer nélkül a helyszínen lehet majd elvégezni egy csepp vér, plazma vagy vizelet segítségével”. A CEA kutatócsoportja által kifejlesztett tesztet a lyoni Jean Mérieux gyógyszeripari intézet legmagasabb biztonsági szintű laboratóriuma hagyta jóvá a jelenleg Nyugat-Afrikában terjedő fertőzésből származó mintáján.
A termék a gyorstesztek legfőbb európai gyártójának számító Vedalab francia cégnek köszönhetően hamarosan forgalomba kerülhet. A prototípussal már október végétől lehetséges lesz a klinikai tesztelés a gyakorlatban – hangsúlyozta a CEA.
Az Ebola-vírus jelenlegi diagnosztikai tesztelése több mint két órát vesz igénybe, és a levett mintából kizárólag laboratóriumi körülmények között lehetséges. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint a nyugat-afrikai országokban már több mint 4800-an haltak meg a betegségben. Az Ebola-vírus eddig több mint 9 ezer embert fertőzött meg, s rohamosan nő az ebolás fertőzések száma Sierra Leonéban, Guineában és Libériában.
Az Ebola a vírusos vérzéses lázak csoportjába tartozó megbetegedés, a 70-es évek óta ismerik, számtalan formája van. A fertőzést csak a beteggel vagy annak holttestével közvetlenül érintkezve lehet elkapni, a vírus csak testnedveken keresztül terjed. A betegség az esetek 60-70 százalékában halállal végződik.
Vérzéses lázak a földgolyó bármely részén előfordulhatnak. Azok a csoportjai, amelyekbe az Ebola mellett a Marburg és a Lassa-láz is tartoznak, nagyrészt Afrikára, azon belül is Közép-Afrikára jellemzőek. A 2013 decemberében kezdődött Ebola-járványért – ami kiterjedtségét tekintve minden korábbit felülmúl – a vírus Zaire-típusa felelős. A betegséget értelemszerűen a vírussal való fertőződés váltja ki, viszont amíg az ebolás beteg nem produkál tüneteket, addig nem is fertőz. Utóbbiból az következik, hogy ahhoz, hogy valaki a betegséget okozó vírussal megfertőződjön, közvetlenül kell érintkeznie a beteggel, annak testváladékával, illetve fizikai kontaktusba kell kerüljön a beteg holttestével.
Az Ebola-vírus levegővel nem, csak testváladékkal és vérrel terjed, nagyon érzékeny, fertőzni csak akkor képes, ha a szervezetbe nyálkahártyán keresztül jut be, méghozzá aránylag nagy mennyiségben. Azaz ha például valaki ebolás beteg vagy holttest érintése után a szájába veszi a kezét. Afrikában szokás, hogy az elhunyt családtag holttestét simogatják, csókolgatják. Majd ezt követően hazamennek a falujukba, ami akár egy másik ország területén is lehet.
Ugyancsak a közvetlen kontaktus szükségessége miatt van az, hogy a 2013 decemberében indult Ebola-járványban 2014. augusztus közepéig meghalt mintegy ezer betegnek több mint 10 százaléka egészségügyi dolgozó volt. Azaz olyan ember, aki betegekkel foglalkozott, fertőzötteket mosdatott és ápolt. Magas érintettségük oka az, hogy a járvány helyszíne a világ egyik legszegényebb területe, sok helyütt az egészségügyi személyzet minimális védőfelszereléssel sem rendelkezik.
Rövid lappangási idő, láz és egyéb tünetek
Az Ebola lappangási ideje 2-21 nap, de az átlagos lappangási idő jellemzően igen rövid, csupán 5-10 nap. A tünetek az esetek többségében már ennyi idő után jelentkeznek, a 21 nap csak a teljes biztonság miatt fontos. Az Ebola első tünete a magas, a betegség definíciója szerint 38,6 Celsius-fok fölötti láz – olvasható a Szimpatika.hu-n dr. Szlávik János infektológusnak, a budapesti Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosának szakvéleménye.
A lázat olyan általános tünetek kísérik, mint a fej- és hasfájás, a hányás, a gyomorfájdalom, később pedig a vérzés. Utóbbi alatt szembevérzést, belső vérzéseket, esetleg véres hasmenést értenek. A tünetek mellett a gyanú felmerüléséhez epidemiológiai magyarázatra is szükség van. Vagyis a gyanú annál merül föl, aki ebolás beteget ápolt vagy gyógyított, a beteggel egy méteren belüli kontaktusba került, megérintette és a testváladékaival érintkezett, illetve Ebolában elhunyt beteg temetésén vett részt, a holttestet megérintette, megcsókolta.
Pusztán az, hogy valaki a járvány által érintett területről, például Lagosból érkezett haza, vagy Libériában dolgozott, nem ad okot Ebola-gyanúra még akkor sem, ha az illető lázas. Az epidemiológiai háttér ismerete ilyen esetekben azért fontos, mert az Ebola kezdeti tünetei hasonlítanak többek közt a maláriáéra, a tífuszéra, az álomkóréra és más trópusi betegségekére. Ha viszont valaki nem került direkt kontaktusba már tüneteket produkáló ebolás beteggel, kizárt, hogy megfertőződjön.
A betegség rohamos gyorsasággal kezdődik, ugyanúgy ér véget: az első lázak után nagyon gyorsan megjelenik a hasmenés és a bőrkiütés. Nagyjából öt nap után eldől, az érintett életben marad-e, vagy sem. Ennek oka, hogy ennyi idő alatt jut el a fertőzés annyira súlyos stádiumba (a belső vérzések megjelenéséig), hogy a beteg vagy meghal, vagy nem. Ha nem hal meg, akkor az ötödik-hatodik napon lassú javulás kezdődik, ami viszont már sokáig tart: a gyógyuló ebolás még hetekig rossz állapotban van, gyenge, nagyon sokáig kell kórházban ápolni.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!