Gyorstesztet fejlesztettek ki az Ebola diagnosztizálására

A hatóság szerint a terhességi teszthez hasonló vizsgálatot „külön műszer nélkül a helyszínen lehet majd elvégezni egy csepp vér, plazma vagy vizelet segítségével”. A CEA kutatócsoportja által kifejlesztett tesztet a lyoni Jean Mérieux gyógyszeripari intézet legmagasabb biztonsági szintű laboratóriuma hagyta jóvá a jelenleg Nyugat-Afrikában terjedő fertőzésből származó mintáján.

A termék a gyorstesztek legfőbb európai gyártójának számító Vedalab francia cégnek köszönhetően hamarosan forgalomba kerülhet. A prototípussal már október végétől lehetséges lesz a klinikai tesztelés a gyakorlatban – hangsúlyozta a CEA.

Az Ebola-vírus jelenlegi diagnosztikai tesztelése több mint két órát vesz igénybe, és a levett mintából kizárólag laboratóriumi körülmények között lehetséges. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint a nyugat-afrikai országokban már több mint 4800-an haltak meg a betegségben. Az Ebola-vírus eddig több mint 9 ezer embert fertőzött meg, s rohamosan nő az ebolás fertőzések száma Sierra Leonéban, Guineában és Libériában.

Az Ebola a vírusos vérzéses lázak csoportjába tartozó megbetegedés, a 70-es évek óta ismerik, számtalan formája van. A fertőzést csak a beteggel vagy annak holttestével közvetlenül érintkezve lehet elkapni, a vírus csak testnedveken keresztül terjed. A betegség az esetek 60-70 százalékában halállal végződik.

Vérzéses lázak a földgolyó bármely részén előfordulhatnak. Azok a csoportjai, amelyekbe az Ebola mellett a Marburg és a Lassa-láz is tartoznak, nagyrészt Afrikára, azon belül is Közép-Afrikára jellemzőek. A 2013 decemberében kezdődött Ebola-járványért – ami kiterjedtségét tekintve minden korábbit felülmúl – a vírus Zaire-típusa felelős. A betegséget értelemszerűen a vírussal való fertőződés váltja ki, viszont amíg az ebolás beteg nem produkál tüneteket, addig nem is fertőz. Utóbbiból az következik, hogy ahhoz, hogy valaki a betegséget okozó vírussal megfertőződjön, közvetlenül kell érintkeznie a beteggel, annak testváladékával, illetve fizikai kontaktusba kell kerüljön a beteg holttestével.

Az Ebola-vírus levegővel nem, csak testváladékkal és vérrel terjed, nagyon érzékeny, fertőzni csak akkor képes, ha a szervezetbe nyálkahártyán keresztül jut be, méghozzá aránylag nagy mennyiségben. Azaz ha például valaki ebolás beteg vagy holttest érintése után a szájába veszi a kezét. Afrikában szokás, hogy az elhunyt családtag holttestét simogatják, csókolgatják. Majd ezt követően hazamennek a falujukba, ami akár egy másik ország területén is lehet.

Ugyancsak a közvetlen kontaktus szükségessége miatt van az, hogy a 2013 decemberében indult Ebola-járványban 2014. augusztus közepéig meghalt mintegy ezer betegnek több mint 10 százaléka egészségügyi dolgozó volt. Azaz olyan ember, aki betegekkel foglalkozott, fertőzötteket mosdatott és ápolt. Magas érintettségük oka az, hogy a járvány helyszíne a világ egyik legszegényebb területe, sok helyütt az egészségügyi személyzet minimális védőfelszereléssel sem rendelkezik.

Rövid lappangási idő, láz és egyéb tünetek

Az Ebola lappangási ideje 2-21 nap, de az átlagos lappangási idő jellemzően igen rövid, csupán 5-10 nap. A tünetek az esetek többségében már ennyi idő után jelentkeznek, a 21 nap csak a teljes biztonság miatt fontos. Az Ebola első tünete a magas, a betegség definíciója szerint 38,6 Celsius-fok fölötti láz – olvasható a Szimpatika.hu-n dr. Szlávik János infektológusnak, a budapesti Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosának szakvéleménye.

A lázat olyan általános tünetek kísérik, mint a fej- és hasfájás, a hányás, a gyomorfájdalom, később pedig a vérzés. Utóbbi alatt szembevérzést, belső vérzéseket, esetleg véres hasmenést értenek. A tünetek mellett a gyanú felmerüléséhez epidemiológiai magyarázatra is szükség van. Vagyis a gyanú annál merül föl, aki ebolás beteget ápolt vagy gyógyított, a beteggel egy méteren belüli kontaktusba került, megérintette és a testváladékaival érintkezett, illetve Ebolában elhunyt beteg temetésén vett részt, a holttestet megérintette, megcsókolta.

Pusztán az, hogy valaki a járvány által érintett területről, például Lagosból érkezett haza, vagy Libériában dolgozott, nem ad okot Ebola-gyanúra még akkor sem, ha az illető lázas. Az epidemiológiai háttér ismerete ilyen esetekben azért fontos, mert az Ebola kezdeti tünetei hasonlítanak többek közt a maláriáéra, a tífuszéra, az álomkóréra és más trópusi betegségekére. Ha viszont valaki nem került direkt kontaktusba már tüneteket produkáló ebolás beteggel, kizárt, hogy megfertőződjön.

A betegség rohamos gyorsasággal kezdődik, ugyanúgy ér véget: az első lázak után nagyon gyorsan megjelenik a hasmenés és a bőrkiütés. Nagyjából öt nap után eldől, az érintett életben marad-e, vagy sem. Ennek oka, hogy ennyi idő alatt jut el a fertőzés annyira súlyos stádiumba (a belső vérzések megjelenéséig), hogy a beteg vagy meghal, vagy nem. Ha nem hal meg, akkor az ötödik-hatodik napon lassú javulás kezdődik, ami viszont már sokáig tart: a gyógyuló ebolás még hetekig rossz állapotban van, gyenge, nagyon sokáig kell kórházban ápolni.