Fullasztó betegség és kezelése

A Világmozgalom az Asztmásokért szervezet kezdeményezésére 1998 óta minden év május elején megrendezik az asztma világnapját. Akinél már diagnosztizálták az asztmát, annak kötelező az éves felülvizsgálat, de súlyosabb esetben akár féléves kontroll is indokolt. Ahogy minden betegségnél, itt is elsődleges a folyamatos együttműködés az orvossal.

A konzultációk célja, hogy a páciens minél jobban megismerje és tudatosan kezelje saját állapotát. A világnap támogatói között szerepel az Egészségügyi Világszervezet és az Egyesült Államok Nemzeti Légzési és Keringési Tudományos Intézete.

Tünetek és kezelés

Az asztma kialakulásának több oka lehet, beszélhetünk genetikai hajlamról és környezeti hatásokról is. Utóbbihoz kapcsolható az allergia, a dohányfüst vagy a légúti megbetegedések. Az asztma nem csupán a tüdő betegsége, gyakran az egész szervezet helytelen működése okozza. A külső ingereken túl a szervezet saját immunfolyamata is kiválthatja, ilyenkor beszélünk autoimmun eredetű asztmáról. Legjellemzőbb tünete a légszomj, a zihálás, a köhögés és a mellkas szorító érzése. Leginkább a tüdőkapacitást felmérő légzésvizsgálattal mutatható ki.

Az akut tüneteket inhalátorral vagy ritkábban szájon át szedhető szteroidokkal csökkentik, nagyon súlyos esetben intravénás gyógyszerre vagy kórházi kezelésre van szükség. A tüdőkapacitás javítása érdekében érdemes naponta légzéstechnikai gyakorlatokat végezni, így megerősödnek a tüdő körüli izmok, és a stressz-szint is csökken. Világszerte mintegy 300 millióan szenvednek asztmában, a betegség felnőtteknél és gyerekeknél is előfordul, de a gyermekek mintegy fele „kinövi”.

A munkahelyi körülményekből fakadó asztma a felnőtt lakosság körében főleg az autófényezőket, a pékeket, az ápolónőket, a vegyszerekkel dolgozókat és az állatgondozókat, fodrászokat veszélyezteti. Az asztmás beteg azonban ma már a korszerű készítményekkel akár tünetmentessé is válhat, ilyenkor komolyan nem befolyásolja a munkaképességet.

A legfontosabb vitaminok asztmásoknak

Mivel az asztma gyakran allergiás tüneteket követően – pollen- vagy porallergia – jelentkezik, a betegség diagnosztizálása után érdemes gondoskodni a megfelelő – napi 1000–2000 mg – mennyiségű C-vitamin-menynyiségről. Ez segít csökkenteni a hisztaminfelszabadulás mértékét. Természetesen minden vitamin és táplálékkiegészítő esetében fontos konzultálni a kezelőorvossal, mivel ezek reakciója akár ellentétes eredményt is kiválthat. A táplálékkiegészítők mellett fontos a megfelelő mennyiségű nyers zöldség és gyümölcs fogyasztása is, ügyelve persze a lehetséges keresztallergiákra.