A javuló életkörülményeknek, étkezésnek és a technológiai újításoknak hála az átlagos intelligenciahányados közel fél évszázadon keresztül folyamatosan emelkedett. A legfrissebb kutatások szerint azonban nemrég ez a tendencia megfordult.
2014. szeptember 27., 12:462014. szeptember 27., 12:46
Dániában például a fiataloknak 18 éves korukban ki kell tölteniük egy IQ-tesztet a katonai szolgálat miatt. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 30 000 ember tölti ki ugyanazt a tesztet, aminek értékei 1,5 ponttal csökkentek 1998 óta.
Hasonló tendencia figyelhető meg világszerte, Ausztráliától az Egyesült Királyságon át Brazíliáig és Kínáig – olvasható a Medipress.hu-n. Az átlagos intelligenciahányados gyors növekedése az Egyesült Államokban volt a leginkább megfigyelhető az 1950-es és 1980-as évek közti időszakban. Ez évtizedenként mintegy 3 pontnyi emelkedést jelentett. Az IQ növekedését először egy új-zélandi tudós, James Flynn figyelte meg, és az ő tiszteletére kereszelték el a jelenséget Flynn-hatásnak.
Az intelligencia növekedése mint kihívás
Az IQ-szint növekedését a szakértők elsősorban az egészségügyi és technológiai fejlődésnek, valamint a kulturális élet kihívásainak tulajdonították. Mára azonban eljutottunk oda, hogy a technológiai fejlesztések, a közegészségügyi intézkedések és a világból érkező stimulánsok sem képesek tovább növelni az intelligenciahányadost.
Az IQ-szint visszaesését először 2004-ben figyelték meg Norvégiában, de hasonló eredményre jutottak svéd és holland kutatók is. Dr. Flynn szerint a kisebb visszaesések a csökkenő jövedelemnek, az egészségtelen étrendnek és az oktatási problémáknak köszönhetőek.
Vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy az átlag intelligenciahányados-szintje végérvényesen megindult a lejtőn. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a Flynn-hatás elrejtette genetikai intelligenciánk visszaesését – vagyis bár egyre többen és többen kerültek közelebb képességeik teljes kihasználásához, ez a maximális szint az idők folyamán egyre alacsonyabb lett. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a társadalom magasan iskolázott tagjainak általában nincs annyi utódjuk, mint az átlag-populáció tagjainak.
Többféle intelligencia létezik
Richard Lynn, az Ulster Egyetem tudósa szerint globális szinten az átlag-intelligenciahányadosunk egy ponttal csökkent 1950 és 2000 között, ami elsőre kevésnek tűnhet. „Ez azonban globális szinten drámain csökkentheti a kiemelkedően intelligens emberek számát – nyilatkozta Michael Woodley, a Free Egyetem pszichológusa – Azokét, akik az igazán nagy változásokat hozhatják az életünkbe.”
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy vannak, akik állítják, hogy az intelligenciahányados önmagában nem jelent semmit, mivel többféle intelligenciát kell megkülönböztetni. „Ráadásul a tesztek sem tökéletesen objektívek. Ezenkívül számtalan olyan emberi tulajdonság van még, ami legalább olyan fontos, mint a tényszerű, úgynevezett akadémiai tudás” – nyilatkozta dr. Flynn.
Az értelmi és érzelmi intelligencia
Az IQ (Intelligence Quotient, azaz intelligenciahányados) egy viszonyító szám, amelynek segítségével kimutatható, hogy a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége (értsd: intelligenciája) és az azonos életkorú, átlagos értelmi képességekkel rendelkező személy szellemi teljesítménye között milyen mértékű pozitív vagy negatív eltérés tapasztalható.
Az EQ (Emotional Quotient) az érzelmi intelligencia IQ-hoz hasonló elven megalkotott mérési módja, illetve ennek eredménye. Mivel a mérése nem egységes, az egyes módszerek gyakran nem hasonlíthatóak össze, csupán az azonos módszerrel vizsgált eredményekből lehet következtetéseket levonni. John D. Mayer és Peter Salovey vezette be a fogalmat a pszichológiába. Szerintük az érzelmek érzékelésének és megértésének képessége egy újfajta intelligenciát határoz meg. A Mayer–Salovey-modell az érzelmi intelligenciát az érzelmi információk megértésének képességével és az érzelmekkel való érvelés képességével definiálja.
Az érzelmi intelligenciát pontosabban négy fő területre osztják: képesség az érzelmek pontos érzékelésére, képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előremozdításában, képesség az érzelmek jelentésének megértésére, képesség az érzelmek kezelésére. Ezt a négy képességet a szerzők egy képességi teszttel határozzák meg, melynek számos változata létezik.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
szóljon hozzá!