Miért fontos, hogy ételeinkhez szükséges alapanyagaink REL, azaz rövid ellátási láncokból szerezzük be? Miként tudjuk edukálni a jövő generációját, hogy tudatosabb, a környezetükre odafigyelő emberek legyenek? Dimén-Varga Tünde iskolapszihológust, gasztrobloggert, a Nőileg magazin és az Erdélyi Konyha szerzőjét kérdeztük.
2023. október 13., 12:002023. október 13., 12:00
– Mikor találkozott először a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalmával?
– Őszintén szólva hamarabb kerültem kapcsolatba az angol „Farm to table” mozgalomhoz (szerk. megj. E mozgalom világszerte elterjedt, amelyet az Európai Unió a „Farm to fork”, azaz a „Farmtól a villáig” stratégiaként épített be az European Green Deal politikájába), lévén, hogy gasztrobloggerként előszeretettel próbálom ki különböző éttermek újdonságait úgy külföldön, mint itthon. A „Farm to table”, vagyis a „Termelőtől az asztalig” kezdeményezés általában azokhoz a vendéglátó egységekhez kapcsolódik, akik felelősségteljesebben gondolkodnak, akik számára fontos, hogy a környezettudatosságot beépítsék a működésükbe. A rövid ellátási lánc fogalmát nemrég ismertem meg, de valójában már évek óta e szemlélet mentén élem a mindennapjaimat.
Dimén-Varga Tünde
Fotó: REL-kampány
– Miért tartja fontosnak, hogy a mindennapi életünkhöz szükséges élelmiszereket rövid ellátási láncokból szerezzük be?
– Első gondolataim rögtön a bizalom kérdése köré csoportosulnak, ha erre a témára gondolok. Hiszem azt, hogy igazából mindenki jól jár, úgy a termelő mint a vásárló, ha megtalálják a lehető legrövidebb utat egymáshoz. Ha ismerem a termelőt, akkor biztosra tudom, hogy a legjobb minőségű terméket kapom. Sőt az is egy nagy előny, hogy a legtöbb termelő szívesen fogadja a visszajelzéseket a termékeivel kapcsolatban, míg egy nagyáruházban gyakorlatilag nincs is akivel szóbaállni.
A rövid ellátási láncokból való vásárlás mellett egy másik érvem, hogy ezáltal szezonális alapanyagokhoz juthatunk hozzá. Nincs is annál jobb dolog, amikor a termelő, akihez visszajárunk értesít a legfrissebben megtermett áru érkezéséről. Azt bizonyára nem kell magyaráznunk, hogy miért jobb, ha a fán érik meg az alma és nem a bolt polcain. Mint gasztroblogger számomra különösen fontos, hogy az elkészített ételek tálalásánál az esztétikára is odafigyeljek, viszont ehető virágokat a multinacionális bolthálózatok kínálatában nem is igen találnék, ellenben a kedvenc salátaárusomnál nem csak beszerezni tudom, hanem elmondja, hogy nekem egy kicsit több virágot csempészett a csomagomba.
Őszi finomság
Fotó: REL-kampány
– Munkája során hogyan kapcsolódik a REL-hez?
– Mint iskolapszichológus idén lehetőségem volt a Zöld hét keretében a gyerekekhez is közelebb hozni a helyi termékek piacról való beszerzését és feldolgozását. Elmondhatom, hogy rendkívüli élmény volt látni, hogy az előkészítős és általános iskolás gyerekek mennyire nagy érdeklődéssel vágtak bele ebbe a programba. A koncepciót közösen a fejlesztőpedagógus és logopédus kolléganőkkel találtuk ki, és Együnk az agyunkért! néven indítottuk el. Fontosnak tartottuk, hogy a gyerekeket már a tervezési fázisba is bevezessük, így együtt állítottuk össze a menüt, majd közösen elmentünk a közeli kispiacra. Érdekességként még elmondanám, hogy a termelő, akitől vásároltunk volt diákja az iskolának, így még különlegesebb volt a történet.
Melegítő fogás egy hideg napon
Fotó: REL-kampány
A diákokkal közösen vászonszatyrokkal és kosarakkal felszerelve indultunk el a salátánk és a desszert hozzávalóit megvásárolni, és természetesen közben folyamatos edukációt kaptak a különböző alapanyagok jótékony hatásairól. Az iskolába visszaérve az ételek elkészítését is közösen végeztük el, és még arra is hangsúlyt fektettünk, hogy a munkálatok befejezésekor a hulladékot komposztáljuk. Bízunk benne, hogy az ilyen jellegű programok segítenek megértetni a felnövő generációkkal, hogy milyen óriási érték a helyi termék, és mennyivel jobb, ha még annyira friss az alapanyag, hogy szinte érezheted a nap melegét az adott zöldségen, gyümölcsön.
Ehető virágok a tányéron
Fotó: REL-kampány
– Magánemberként milyen tapasztalatai vannak a rövid ellátási láncokkal?
– Mivel sajnos nincsen saját kertem, és nem is rendelkezem elegendő idővel a földműveléshez, ezért előszeretettel járok piacokra. Nyáron akár hetente kétszer is megfordulok a különböző piacokon vagy vásárokban.
Soha nem tapasztaltam azt, hogy bármelyik termelő át akart volna verni. Nemrég például padlizsánt szerettem volna vásárolni nagy tételben, és csodálkozva vettem észre, hogy a jól ismert termelőmnél mennyire halványak a zöldségek. Félve kérdeztem rá, hogy ezek a padlizsánok biztosan meg vannak érve. Ő meg készséggel elmagyarázta, hogy az elmúlt időszakban hidegebbek voltak az éjszakák, és a hőmérséklet-ingadozás okozza a színbeli különbséget, de ettől függetlenül nagyon finomak.
Mivel hosszú ideje vásárolok tőle, természetesen megbíztam benne, és mondanom sem kell, hogy nem csalódtam, tökéletes lett a padlizsánkrém. Ha ugyanez a történet mondjuk egy boltban történik, akkor megvan annak is az esélye, hogy az adott terméket felmagasztalnak attól függetlenül, hogy jó vagy rossz minőségű, hiszen számukra minden eladó. A termelőnek nem adatik meg az a luxus, hogy becsapja a vásárlóit, mert akkor biztos lehet benne, hogy elveszíti a klienseit. Mindenkit csak biztatni tudok arra, hogy részesítse előnyben a rövid ellátási láncokból való vásárlást, hiszen saját maga, a családja és környezete számára ez a legjobb döntés.
A szezonális termék mindig a legfrissebb
Fotó: REL-kampány
Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Sőt, ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó préselt gyümölcsleveket kóstolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, II. Rákoczi Ferenc utca 15. szám), hiszen egész októberben ingyenes kóstolás zajlik. Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
(X – Fizetett hirdetés)
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Látogatottsági adatok