Tíz emberből átlagosan egy nem mos kezet, miután lehúzza a WC-t, pedig csak húsz másodpercbe kerülne megelőzni például a fertőző májgyulladás terjedését – derült ki a Michigani Egyetem tavalyi kutatásából, amelyben 3700 ember kézmosási szokásait vizsgálták nyilvános mellékhelyiségekben.
2014. október 18., 12:192014. október 18., 12:19
A többség helytelenül mos kezet, minden tizedik embert pedig teljesen hidegen hagy a dolog. A kutatás szerint az emberek 95 százaléka nem is tudja, hogyan kell alaposan kezet mosni. A többség mindössze 6 másodpercet szán erre, míg legalább háromszor ennyi időt kellene fordítani rá.
A férfiak 15 százaléka egyáltalán nem mos kezet, a nőknek pedig a 7 százaléka.
„Megfigyelhetjük, hogy vannak emberek, akik csak bevizezik kezüket, majd lerázzák, és mennek is tovább. Mindez megkönnyíti a kezünkön található baktériumok és vírusok terjedését, hiszen ilyenkor a távozó nedvességgel adjuk tovább a kórokozókat. A helytelen kézmosás könnyen vezethet hasmenéshez, hányáshoz, ételmérgezéshez, valamint elősegítheti az influenza vagy a fertőző májgyulladás terjedését” – magyarázta Fekete Ferenc, a budapesti Heim Pál Gyermekkórház osztályvezető főorvosa.
A tiszta kezekért azonban nem kell sokat tenni, elég csupán 20 másodpercig meleg vízzel és szappannal alaposan megmosni a kezünket, az ujjakat és a kézfejet is alaposan átdörzsölve. „Ügyeljünk arra is, hogy megfelelően megszárítsuk a kezünket. A kézmosás hatékonyságának fokozása érdekében használjunk antibakteriális szappant” – mondja Fekete Ferenc.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
szóljon hozzá!