2009. október 16., 12:072009. október 16., 12:07
A szeptember végi sepsiszentgyörgyi Benedek Elek Emlékünnepség keretében szervezett könyvvásáron és nyílt napon pedagógusok, szülők és szakemberek arra keresték a választ, hogy miként lehet megszerettetni a gyerekekkel a könyvet, az olvasást. A szentgyörgyi könyvtárosok óvodákban, gyereknapokon, városnapokon, a parkban felhúzott sátorban próbálják népszerűsíteni a könyveket, eligazítani a kíváncsi gyerekeket, és tanácsokat adnak a szülőknek.
A könyvtár minden hétfőn a Varázskuckóba várja a gyerekeket, ahol meseolvasás, mesemondás, kézműves-foglalkozások, játék várja a kicsiket, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolatukat a könyvtárral és a könyvvel. Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, Hollanda Andrea, Nagy Zsófia Borbála és Nagy Bákai Réka Imola könyvtárosok munkájuk és a népszerűsítő akciók során szerzett tapasztalataikat osztották meg a Krónikával.
A sepsiszentgyörgyi könyvtárosok az óvodákba elsősorban a képeskönyveket viszik, és arra fektetik a hangsúlyt, hogy a gyerekek megtudják, bármiről találhatnak könyvet: a lepkékről, az autókról, a dinoszauruszokról. Egy kis beszélgetés után már az apróságok rendelnek, kérik a hercegnős, az állatos könyvet. Szonda Szabolcs szerint a közvetlen kapcsolat nagyon fontos, de a könyv megszerettetése ugyanúgy egyensúlyjáték, mint más szempontokból a gyereknevelés.
Hat-tizennyolc hónaposoknakEgyéves kor alatti gyerekeknek a szakemberek a néhány oldalból álló képeskönyvek nézegetését ajánlják. Az ölbe vett gyereknek megmutatjuk a jól felismerhető képet, és megnevezzük azt; ilyenkor még érdemes tőmondatokban beszélni. Ezeket a képeskönyveket követhetik azok, amelyek a kicsik számára ismeretlen dolgokat ábrázolnak, egyszerű rajzokkal. Ez esetben a gyerek a könyvből tanulja meg a szót és annak jelentését – ekkor a szülő már apró történeteket is mesélhet, még mindig tőmondatokban. A kisgyerekek szeretik az erős ritmikájú szövegeket, a rímeket, az érdekes hangzást, ezért javallottak a versek, a dalok, a mondókák. „Biztonságos” könyveket kell választani, amelyek ellenállnak a rágcsálásnak, a tépésnek, esetleg mosható, műanyag vagy vászonborításúak. Másfél-három évesek könyveiEbben a korban következhetnek azok a könyvek, amelyek rövid szöveget is tartalmaznak. Az „én-mesék” egyszerűek, a gyerek mindennapjairól, a nap különböző történéseiről szólnak. A gyerek tudja, hogy a történet hőse valójában ő maga, és boldogan éli át újra, ami vele történt. A kicsik kedvelik az ismétlést, és ha előre tudják, mi következik. A ritmus, a rím segít, hogy megjegyezzék a szöveget, majd besegítsenek az olvasásba, önálló olvasást mímeljenek. A fantázia és a valóság még összemosódhat ekkor, ezért ajánlatos kerülni a mesélés során a szörnyek, a kísértetek, a kalózok világát. Három-négy éves kortólAz állatos mesék általában egy kedvelt állat kalandjairól szólnak. Ha eddig nem tettük meg, mindenképpen alakítsuk ki a rendszeres esti mesélés szokását: ez segíti az elalvást, ugyanakkor a szülő közelsége és a mese hangulata megnyugtatja a gyereket. Nem kell félni az ismétléstől, nem gond, ha a gyerek ezt kéri, és ugyanazt a könyvet sokszor olvassuk. Az sem baj, ha a gyerek nem ért meg mindent a gyermekversekből, a verses mesékből, fontos a ritmus, a rím szépsége. A gyerekek szeretnek aktívan részt venni a folyamatban, kiválasztani a könyvet, fordítani a lapot. Öt-hat éves korbanEljön a klasszikus mesék, a népmesék ideje. Ekkor a gyerek, ha megfelelő fantázia- és figyelemtréningben részesült, már végig tud hallgatni egy hosszabb történetet. Szívesen időzik a csodák birodalmában, megérti az erkölcsi üzenetet. Fontos, hogy a szülők ne sajnálják az időt a hosszabb tündérmesékre, még ha több estén keresztül olvassák is el azt. Figyeljünk azokra a mesékre, amelyeket gyakran kér, hiszen valamilyen okból fontosak számára. Ezeket akkor is meséljük el, ha századszorra kéri. Meseolvasáskor tekintettel kell lenni az adott élethelyzetre, a próbatételek előtt álló gyerek bátorítást kap ugyan a sárkányölős mesékből, a lázas gyereknek ugyanez a mese fokozhatja a lázas állapotát. |
„A szülőnek, a pedagógusnak, a könyvtárosnak is rugalmasnak kell lennie, rá kell érezni, mikor lehet könyvet ajánlani a gyereknek, mikor kell visszakozni. Bár a gyerekek nyitottak, könnyen el is lehet ijeszteni őket az olvasástól” – fejtette ki Szonda. Nincs recept, mint ahogy a gyereknevelésre sincs, ha egy módszer egyik gyereknél beválik, a másiknál nem biztos, hogy működik. A szülő folyamatosan együtt van a gyerekével, neki kell jó példával elöl járnia. Ha a gyerek ráérez az olvasás ízére, továbbra is lehet irányítani, formálni őt ebben a tekintetben, majd egy idő után el lehet engedni a kezét.
Hollanda Andrea szerint a gyerekeket nem kell erőltetni, ha a szülő érzi, hogy a kicsit nem érdekli a könyv, azt el kell tenni, és később újra elő lehet venni. A könyvtár anyagi megfontolásból is segítségére lehet a szülőnek: meg lehet nézegetni, ki lehet próbálni a könyveket, és ha valamelyikhez ragaszkodik a gyerek, ráér később is megvásárolni. Nagy Zsófia úgy véli, a könyvtár és a könyvtárosok az újdonságok ajánlásában is segítséget nyújthatnak, hiszen a szülőknek nincs idejük, hogy folyamatosan kövessék a kiadói kínálatot.
Ezért hasznosak a könyvtár által összeállított listák, hiszen már nemcsak azok a gyerekkönyvek szerepelnek a kínálatban, amelyeket a mai felnőttek kiskorukban olvastak. Nagy Bákai Réka Imola arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet kivédeni, de nem is baj, ha a gyerekek, fiatalok divatos könyveket olvasnak. Sok gyerek, aki korábban egy mesekönyvet nem volt hajlandó kézbe venni, egy szuszra elolvasta a Harry Potter-sorozat mind a hét kötetét.
„Ilyen módon a gyerek az olvasást »begyakorolja«, utána már csak fenn kell tartani az érdeklődését, hogy ne álljon meg a következő sikerkönyvig” – fejtette ki Nagy Bákai, aki azt is elmondta, hogy ha a gyerek bemegy a könyvtárba, és látszik rajta, hogy bizonytalan, rögtön kipuhatolják, mi érdekli őt, és könyveket ajánlanak az intézmény munkatársai. Az apróságokat játékkal csábítják, majd könyvet adnak a kezükbe. Másodjára általában már egyenesen a könyvespolchoz mennek a gyerkőcök, és emelik is le a köteteket.
A szakemberek megállapítása szerint az olvasó és olvasni szerető gyerekek jobban boldogulnak a tananyaggal, sikeresek az iskolában. A tanulási zavarok megelőzésének egyik legfontosabb eszköze a felolvasás. Az olvasóvá nevelés a születés utáni első altatódallal kezdődik, majd a versikékkel, dalokkal, mondókákkal, ölbeli játékokkal folytatódik. A felolvasások hatására a kisgyereknek saját képzeteket kell kialakítania, ugyanakkor megtanulja az összpontosítást, a logikai elemek összekapcsolását és a kitartást.
A mese jótékony hatása az érzelmek tekintetében is fontos, ugyanakkor feszültségoldó és önismeretre is tanít. Az olvasásnak köszönhetően a gyermeknek gyarapszik a szókincse, elsajátítja a beszélt nyelvtől eltérő írott nyelv fordulatait is. A mindennap mesét hallgató gyerek az iskolába lépés idejére az anyanyelvi és gondolkodásbeli fejlődésben másfél évvel megelőzheti a mesét nem vagy nem elég rendszeresen hallgató társait.
A rendszeres olvasás megszeretteti az irodalmat, kialakul a gyermekben az olvasás iránti igény. A szakemberek szerint nem szabad megszüntetni a felolvasást, amikor a gyerek megtanul olvasni. A tízévesnél fiatalabb, olvasni még gyengén tudó gyereket segíteni kell abban, hogy irodalmi élményhez jusson, míg rövidebb regényeket maga is könnyedén, saját élvezetére elolvas. Segíteni kell a nem mindig kedélyes, nem mindig könnyen befogadható, feldolgozható történetek megértésében is. A meseolvasás a szülő közelségét, figyelmét, az együtt töltött bensőséges perceket jelenti. Olykor nem arra van szükség, hogy a mese „szóljon” valamiről, fontosabb a mesehang és az általa felidézett kellemes élmény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
Látogatottsági adatok