Miért esznek a csángók csak kétszer egy nap? Hogyan készül a töltött tyúk? Hogyan kapcsolódik a vallás és a táplálkozás? – ezekre a kérdésekre ad választ Nyisztor Tinka néprajzkutató, közösségszervező legújabb kötete, melyet Sepsiszentgyörgyön mutattak be.
2014. március 08., 10:412014. március 08., 10:41
A Hétköznapok és ünnepnapok – a moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája című disszertációt a Székely Nemzeti Múzeumban ismerhette meg a közönség. A szerzőt és a kötetet dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, akadémikus mutatta be, aki Nyisztor Tinka életútját, tanulmányainak állomásait és életének érdekes eseményeit ismertette az érdeklődőkkel.
A táplálkozáskultúráról szóló könyv nem szakácskönyv – magyarázta a néprajzkutató – viszont néhány recept mégis megtalálható a leírások között. Ugyanakkor pontos képet kap az olvasó a moldvai csángók étkezési szokásairól – ezek szorosan kapcsolódnak az ünnepekhez, de a hétköznapi élet rítusaihoz is.
A téma kiválasztása nem volt tudatos – mondta a szerző, inkább a téma találta meg őt. Egyetemi tanárának, dr. Kisbán Eszternek a javaslatára választotta a táplálkozáskultúrát, hiszen Moldva zenéjéről és az ottani oktatásról már több dolgozat és könyv is született, ebben a témában viszont nem. Nemcsak a lakodalomhoz, keresztelőhöz vagy torhoz kapcsolódó szokások és ételek leírását olvashatjuk, hanem a mindennapi, munkás életbe is betekintést nyerhet az olvasó, így kiderül, hogy a moldvai csángók nem reggeliznek, viszont kétszer esznek egy nap.
A korai ebéd akár reggeli is lehetne, a második fogás pedig este kerül az asztalra, amikor már minden munkát elvégeztek aznap. A puliszka elmaradhatatlan része az étkezésnek, és a savanyú ízvilág is jellemző. Pusztinában savanyításra savót használnak, amely az oltott tehén- vagy juhsajt készítésének mellékterméke.
„A faluban a savanyított savót, amit a friss édes savótól megkülönböztetendő, sebes savónak neveznek, amenynyiben leveskészítésre szánják, és használják savanytónak nevezik; egyúttal az összes levessavanyítók közül ők csak ezt nevezik savanytónak. Arra a nyelvtörténeti kérdésre, hogy mikor savanyú a sebes, vagy mikor sebes a savanyú, még nem született válasz”– áll a könyvben. Az étkezési szokások mellett az ételek megnevezése is más a pusztinaiak körében, hiszen arrafelé a galuska nem az, amit Erdélyben galuskának neveznek. A csángók körében a galuska a töltikét jelenti, amely szőlő- vagy káposztalevélbe töltött húsos és zöldséges étel.
Az ünnepek és hétköznapok különválása jól érzékelhető a könyvben, hiszen a mindennapokban jelenlévő két étkezést a bőséges ünnepi asztalok megjelenése bontja meg. Mivel éppen a héten volt húshagyókedd, a szerző a nagyböjthöz kapcsolódó szokásokról is beszélt. Húshagyókedden töltött tyúkot készítenek a helyiek, ezt követően azonban kezdődik a szigorú böjt és a hamvazószerdához már a konyhai edények kiégetése és kilúgozása tartozik.
„Húshagyókedd kiemelkedő jelentőségét jelzi az is, hogy egész nap az ünnepi vacsora előkészületei folynak. A szokás fennmaradásához hozzájárulhat az a még élő hiedelem is, miszerint a húshagyókeddi tyúk akkor is megdöglik, ha nem vágják le. (...) Egyetlen nap van az évben, amikor egyszerre a falu minden családja édes tyúkhúslevest főz, ez »húshajókedd«. Egyúttal ez az egyik olyan ritka alkalom, amikor a levesben főtt hús nem a levesben, egytálételként kerül az asztalra, hanem a leves szűrt húslevesként, a tyúk pedig megtöltve, külön ételként, mindkettő vacsoránál szerepel”– írja.
Munkája során Nyisztor Ilona a szülőfalujában és az ahhoz közel álló településeken dolgozott, elsősorban a táplálkozáskultúra elemeit, étkezéseket és ételeket, összefüggésüket írta le. Elmondása szerint tudományos munkája során a helybéliek rosszallását is megtapasztalta, aminek oka a szerénység és a szégyenlősség. Mint mondta, a csángók – de nemcsak – mintha szégyellnék mindennapjaikat, a csángó nőknél pedig a konyhai tevékenységbe való betekintés ugyanolyan tabu, mint a hálószoba.
Míg Svájcban a helyiek büszkék mindenre, ami az övék, és a polentát nagyáruházakban is árusítják, feltűrve és más módon elkészítve, addig nálunk szégyenkeznek az egyszerű puliszka vagy pityókatokány miatt – magyarázta a kutató.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
szóljon hozzá!