Egy amerikai tanulmány szerint a magas IQ-val rendelkezők jól elvannak a gondolkodással, így kevésbé kezdenek unatkozni semmittevés közben, míg az alacsonyabb intelligenszinttel rendelkezők hamar megunják a gondolatokat: nekik tehát több aktivitás kell, hogy a mozgás stimulálja őket.
2016. augusztus 21., 12:482016. augusztus 21., 12:48
A Todd McElroy által vezetett kutatócsoport kiválasztott 30 gondolkodó és 30 keveset gondolkodó résztvevőt, akik 7 napon keresztül olyan, csuklóra illeszthető eszközt hordtak, amely segítségével nyomon követhető mozgásuk és aktivitási szintjük. Így a kutatók állandó adatfolyamot kaphattak az eredményekről – számol be az Independent.
A tanulmány megállapította, hogy a kevesebbet gondolkodók jóval többet mozogtak, mint sokat gondolkodó társaik, így a lustaság a velős gondolatok és a magas intelligenciaszint jele is lehet – olvasható a Hvg.hu-n. A jelentősnek vélt kutatás azt nem tudta megmagyarázni, hogy a hétvégék miért nem mutattak különbséget a két csoport között. Természetesen a kutatás vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a mozgásszegény életmódnak negatív hatásai vannak.
Az elme elemző- és megkülönböztetőképessége
Mindenféle intelligencia – együtt – az élőlény, így az emberi minőség mértéke. Az intelligencia az a képességünk, hogy „nem teljesen meghatározott\" célok elérése érdekében is tudunk döntéseket hozni. Intelligenciánk fokmérője az, hogy döntésünk mennyire volt „jó\" – azaz végrehajtása után milyen pontosan sikerült elérnünk célunkat –, és mennyire volt gyors. Klasszikus példa: mozaikkirakós játékban (puzzle) a következő elem helyének megtalálása. Intelligenciánktól függ, hogy a hétköznapi életben nem várt helyzetekben (balesetben, kritikus kérdés feltevésekor stb.) milyen jól és milyen gyorsan reagálunk.
Az intelligencia komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága. Az intelligenciát tesztekkel mérik. A teszteket úgy állítják össze, hogy az átlag 100 IQ-pont körül legyen, és az emberek közel 68%-ának 85-115 IQ-pontot mérjen. A tesztek szerint az intelligencia eloszlása normális eloszlással közelíthető, ahol a várható érték 100 IQ, a szórás 15 IQ. Részletes intelligenciateszttel mérhető az iskolaérettség, és kimutathatók egyes neurológiai és pszichiátriai kórképek, például az autizmus vagy egyes tanulási zavarok. De használnak intelligenciateszteket a pályaalkalmassági vizsgálatokban és a munkahelyi kiválasztásban is. Vitatott, hogy ezzel tényleg a megfelelő embereket választják-e ki.
Az érzelmi intelligencia
Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Beletartozik az önuralom képessége éppúgy, mint a beleérzőképesség. Az általános intelligenciatípusok közül az interperszonális intelligenciához áll a legközelebb. A tagok érzelmi intelligenciája minden közösségben meghatározza a közösség felépítését. Az érzelmi intelligencia csak a belső tényezőknek megfelelően fejleszthető.
Ezt a kifejezést elsőként John D. Mayer és Peter Salovey alkalmazta 1990-ben. Ők az érzelmi információk értelmezését és a velük érvelés képességét tekintették kiindulópontnak. Daniel Goleman (1995) szerint a munkahelyi eredményességet sokkal inkább az érzelmi intelligencia határozza meg, mint az értelmi. Az érzelmi intelligencia nem szerepel az IQ kiszámítását célzó tesztekben. Mérésére az érzelmi intelligenciahányados, az EQ szolgál.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!