2012. március 30., 08:572012. március 30., 08:57
A kórházkerteknek a 20. század nagy részében orvosi szempontból nem tulajdonítottak jelentőséget, ám napjainkban egyre inkább divatba jönnek, és a legtöbb újonnan épülő kórház terveiben szerepelnek – írja a Scientific American márciusi számában. Az Amerikai Tájépítész-társaság közelmúltbeli felmérésében, amelyben idősotthonok igazgatóit és tervezőit kérdezték, 100 megkérdezettből 82 értett egyet azzal az állítással, hogy „a kültér kialakításának az egyik legfontosabb szempontnak kellene lennie a tervezés során” – olvasható az Origó hírportálon. Többről van szó, mint puszta divatjelenségről. Több vizsgálat is azt mutatja, hogy a betegek számára kellemes kórházkert valóban segítheti a gyógyulást.
Az elképzelés, hogy a friss szellő, a napfény és az illatozó kerti növények segíthetik a betegségek leküzdését, már ókori szövegekben is fellelhető. Ám az első tudományos igényességgel végzett vizsgálatra a kertek hatásáról 1984-ig kellett várni. Roger Ulrich pszichológus, aki jelenleg a Texasi A&M Egyetemen dolgozik, szigorú kísérleti kontrollokat és számszerűsíthető egészségügyi hatásokat használva igazolta, hogy egy kert jelenléte felgyorsíthatja a felépülést műtétekből, fertőzésekből és más betegségekből. Ulrich és csoportja epehólyagműtét után lábadozó betegek kórlapját elemezte egy pennsylvaniai kisvárosi kórházban.
Azok a betegek, akiknek az ágya lombos fákra néző ablak mellett állt, átlagosan egy nappal rövidebb idő alatt gyógyultak meg, lényegesen kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük, és kevesebb műtét utáni szövődményük lett, mint azoknak, akik ugyanolyan beavatkozás után lábadoztak, de az ágyukból egy téglafalra láttak.
A vizsgálat a maga nemében úttörő volt. A nyolcvanas években még gyerekcipőben jártak azok a kutatások, amelyek fényt derítettek rá, hogy a zaj, az alvás megzavarása és más krónikus stresszhatások komoly élettani következményekkel járhatnak, és az egészségügyi szakemberek többsége is természetesnek tartotta, hogy a kórházak zajos, rossz szagú, áttekinthetetlen labirintusok.
Miközben egyre több bizonyíték van arra, hogy a kórházak komoly stresszforrások lehetnek, gyűlnek az adatok arról is, hogy a kertek és virágágyások segíthetik a gyógyulást.
Már három–öt percnyi gyönyörködés egy fák, virágok vagy víz uralta tájban kimutathatóan csökkentheti a haragot, szorongást és fájdalmat, segítheti az ellazulást – derült ki egészséges emberek vizsgálataiból, amelyekben a vérnyomás, az izomfeszülés vagy a szív és az agy elektromos aktivitásának változásait mérték.
Ha nincs a közelben kellően szép táj, egy poszter vagy fotó is megteszi. 1993-ban Ulrich és kollégái az Uppsalai Egyetemi Kórházban véletlen besorolással kiválasztottak 160, szívműtéten átesett beteget az intenzív osztályról, és ágyuk közelébe különböző képeket helyeztek el: fák szegélyezte folyó vagy árnyas erdőrészlet képét, absztrakt festményt, illetve csupasz fehér felületet. A betegekkel a gyógyulás után kitöltetett kérdőívek azt mutatták, hogy a folyópartot szemlélő betegek kevesebbet szorongtak, és kisebb dózisú fájdalomcsillapítóra volt szükségük, mint azoknak, akik sötét erdőről készült fotót, az absztrakt festményt vagy a csupasz felületet látták betegágyukból.
Egy 1995-ös vizsgálatból az is kiderült, hogy nem mindegy, milyen kertről van szó. A relaxációt és gyógyulást kereső betegek leginkább a fákkal szegélyezett forrásokat és más vízfelületeket, a magas, dús lombú fákat és a virágágyásokat kedvelik. Ez összhangban van az evolúcióbiológusok elméletével, miszerint az ember szemét az olyan tájak gyönyörködtetik, amelyek a szavannára emlékeztetnek, ahol az ember őse kialakult. A fák, a víz és a virágos növények potenciális táplálékforrást jeleznek, a nyílt terepen jobban észre lehet venni a ragadozókat, az árnyas zugok pedig biztonságos menedéket nyújtanak.
A kutatások alapján ma már jól behatárolható, milyen a jó kórház vagy az idősotthon kertje.
A szakemberek a zöld és a mesterséges felületek (aszfalt, kő) ideális arányát minimum 7:3-ban határozták meg. Fontos szempont, hogy a kert könynyen megközelíthető legyen, és kerekes székkel, sőt infúziós állványnyal is lehessen benne sétálni. Szükség van nyugodt, beszélgetésre alkalmas területre, és könnyű bútorokra, amelyeket az árnyékba vagy a napra is lehet állítani, kerülendők azonban az absztrakt szobrok, az erős illatú virágok és a zajos vízforrások. És végül figyelembe kell venni, hogy a kertet látogatók elsősorban melyik korosztályból kerülnek ki. A gyerekek számára a biztonságos játszóhelyek, a középkorúak számára a béke és a nyugalom, míg az idősek számára inkább a stimuláló környezet vonzó.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.