Több ezren vettek részt idén is a Szent István-napi perkői búcsún, Erdély második legnagyobb egyházi eseményére a felsőháromszéki katolikusok mellett más városokból, megyékből is érkeztek zarándokok.
2013. augusztus 23., 10:152013. augusztus 23., 10:15
A búcsúsok Kézdiszentléleken, az államalapító király tiszteletére emelt szobornál gyülekeztek, majd az ünnepi beszédek és műsor után onnan indultak a Perkő felé. Ennek tetején épült a négylevelű lóherére emlékeztető kápolna és a négyszögletes harangláb, ahova minden augusztus 20-án elzarándokolnak Felső-Háromszék lakói.
Idén Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy a perkői búcsún erőt lehet meríteni a következő esztendőre. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke Szent István király egykori, örök érvényű intelme kapcsán fogalmazta meg ünnepi gondolatait. „Manapság az élet biztonságát az otthon melege jelenti. Nekünk a biztonság Szent István óta elsősorban földet, házat, hazát jelent. Ez az, ami a mi szemünkben minden más megszerezhető érték felett áll. Közös terveink is mind-mind ehhez kötődnek: az otthonunkhoz, a városhoz, a faluhoz, ahol élünk, ahol a jövőt tervezzük, és ahol szeretnénk, ha gyermekeink is keresnék a boldogulás útját, sőt nemcsak keresnék, hanem meg is találnák\" – hangsúlyozta a megyei tanácselnök.
Bíró Levente, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban „egyre több székely zászló hódította meg a tereket és a szíveket\". Az ünnepi beszédek után a kézdiszentléleki fiatalok zenés műsora következett, Sebestyén Rita saját költeményét szavalta el, majd a Szent István-szobor megkoszorúzása után a búcsújárók felindultak a Perkőre. A kápolnában Vargha Béla kézdi-orbaiszéki főesperes celebrálta a szentmisét, szentbeszédet László Attila székelyudvarhelyi-szombatfalvi plébános mondott gyerekvállalásra buzdítva benne a híveket.
A perkői búcsújáró helyhez számos népi hagyomány is kapcsolódik: ha a sziklás hegyoldalon felfelé menő búcsúsok egy másik zarándokmenettel találkoznak, egymás felé meghajtják zászlóikat, ellenben visszanézni nem szabad. Úgy tartják, hogy a kápolnát ilyenkor díszítő nyírfaágak kivételes erővel bírnak, a hívek hazaviszik ezeket, és otthon beteszik az eresz alá, hogy védjenek villámlás, viharos idő ellen. A betegek a búcsúhelyen a fű közé rejtették hajszálukat vagy ruhájuk egy darabját, abban bízva, hogy azzal betegségüktől is megszabadulnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!