Boldoggá avatják Vladimir Ghika vértanút

A boldoggáavatási szentmisét a bukaresti Romexpo kiállítási csarnokban tartják, az eseményen Böcskei László nagyváradi megyéspüspök is részt vesz. A szentmisét követően 17 órától görögkatolikus vecsernyét tartnak, melynek keretében megáldják a boldoggáavatott vértanú pap ikonját.

Vladimir Ghika 1873 karácsonyán született Konstantinápolyban, mint Moldva utolsó fejedelmének, Grigore V. Ghikának (1849-1856) unokája, Ioan Ghika és Alexandrina Moret de Blaremberg (IV. Henrik francia király családjából) fia. Ortodoxnak keresztelték, de gyermekéveit protestáns környezetben töltötte, annak a családnak a körében, amely gondját viselte franciaországi tanulmányai alatt. 25 éves korától Rómában filozófiát és teológiát tanult a domonkos szerzetesek egyetemén.

1902-ben – ahogy ő vallotta – római katolikus vallásra tért át, „hogy még ortodoxabb\" legyen. Katolikus pap vagy szerzetes szeretett volna lenni, de hogy édesanyjának ne okozzon szenvedést, Szent X. Piusz pápa tanácsát követve, laikusként apostolkodott. Így jutott el Bukarestbe, Párizsba, Kongóba, de járt Tokióban, Sidney-ben és Buenos Airesben is.

Bukarestben a jótékonykodásnak szentelte magát: Betlehem Mariae név alatt megnyitotta az első ingyenes beteggondozó intézményt, és letette a Páli Szent Vince kórház és szanatórium alapjait. A balkáni háború után a kolerában szenvedő katonák gondozásáért I. Károly román király katonai kitüntetéssel köszönte meg odaadását és bátorságát. Az első világháború ideje alatt diplomáciai küldetéseket vállalt, és Olaszországban segített a betegek, sérültek ápolásában.

1923. október 7-én Párizs érseke, Dubois bíboros pappá szentelte, és 1939-ig Franciaországban papként tevékenykedett. Szent X. Piusz pápától engedélyt kapott arra, hogy latin és bizánci rítusban is misézhessen. 1931-ben a pápa apostoli protonotáriussá nevezte ki.

A II. világháború kitörésekor Romániában tartózkodott, és úgy döntött, hogy itt is marad, hogy a betegeken, szenvedőkön segíthessen. 1952. november 18-án letartóztatták és hazaárulás miatt három év börtönbüntetésre ítélték. A különféle kínzások és embertelen bánásmód következtében 1954. május 16-án, 80 éves korában a zsilávai börtönben hunyt el. A börtön közelében temették el, de hozzátartozói 1968-ban földi maradványait Bukarestben helyezték örök nyugalomra. 2010-ben Nagyváradon Bogdánffy Szilárdot, 2011-ben Szatmárnémetiben Scheffler János vértanú püspököt avatta boldoggá a katolikus egyház.