A szeretet szolgálatának püspöke

Márton Áron, akit az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott, bátor képviselőjének tartanak, egyik beszédében azt mondta: „az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség.\"

Következetesen kiállt az önkényuralom ellen

Csíkszentdomokoson a püspök halálának harmincadik évfordulója alkalmából, 2010-ben Márton Áron Múzeumot hoztak létre, tavaly első alkalommal szervezték meg itt a Márton Áron Konferenciát, ahol a közvetve vagy közvetlenül a püspökhöz kapcsolódó, még nem publikált tanulmányaikat mutathatták be a kutatók. Ennek folyatásaként idén újabb kutatási eredményeket tárnak a nyilvánosság elé, és bemutatják a tavalyi konferencia előadásaiból összeállított kötetet is – mondta el Lázár Csilla.

A múzeum vezetője Marton Józsefnek a Márton Áron tanúságtevése a görög katolikus bíborosok felé című munkája alapján beszélt arról, hogy a püspök következetesen kiállt az önkényuralom ellen. Példának okáért 1944-ben a zsidók deportálásakor ő volt az egyetlen magas rangú egyházi vezető, aki nyíltan felszólalt védelmükben – levelet írt a magyar hatóságoknak, hogy állítsák le a deportálásokat. 1945-ben, amikor a görög katolikus egyházat vissza akarták olvasztani az ortodox egyházba, kiállt a román anyanyelvű görög katolikusok védelmében. Körleveleket adott ki, felszólítva papjait, hogy a római katolikus templomokban engedjék a görög katolikusokat misézni.

A hatvanas években újra diplomáciai kapcsolat létesült a Szentszék és Románia között. Felmerült Márton Áron bíborossá való kinevezése, de ő visszautasította azt, mondván, hogy nem fogadhatja el addig, míg a mártír görög katolikus egyház nála idősebb és többet szenvedett püspökei nem bíborosok – foglalta össze a püspök nagylelkű gesztusait Lázár Csilla.

Milyennek ismerte Márton Áront szülőfaluja?

Az ünnepség 10 órakor szentmisével kezdődik, melyet Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök mutat be a jelen lévő papokkal közösen. Ezt követően 12 órától vetített képes előadások hangzanak el  a püspök bérmaútjairól, személyére vonatkozó történelmi adatokról. Balázs Lajos néprajzkutató, csíkszentdomokos népi kultúrájának, szokásvilágának szakavatott kutatója arról számol be, hogy négy évtizede tartó gyűjtőmunkája során milyennek ismerte meg a szülőfalu Márton Áron-képét, milyen legendák és emlékek élnek róla.

Hegedűs Enikő művészettörténész, a Főegyházmegyei Egyházművészeti és Építészeti Iroda szakreferense arról beszél, hogy a gyulafehérvári Márton Áron Múzeumban (a püspöki egykori dolgozószobájában) fellehető könyvek és művészeti alkotások mit árulnak el a Márton Áront a kortárs művészek körében is egyöntetűen övező tiszteletről.

Gál Hunor diakónus egyike azon teológusokból álló csapatnak, akik digitalizálták a Gyulafehérvári Érseki és Káptalani levéltárban található, Márton Áron püspököt ábrázoló fényképeket. Az előadás során a digitalizálás folyamatáról hallhat, ugyanakkor kevéssé ismert fotográfiákat láthat a közönség. Ferencz Kornélia a Mária Rádió csíksomlyói stúdiójának önkéntese számos beszélgetést rögzített hanganyagra Márton Áron püspökről. A rádióban is elhangzott beszélgetésekben olyan papok, világi személyek szólalnak meg, akik közeli munkatársai, tanítványai voltak a püspöknek – ebbe a gyűjtési folyamatba tekinthet be az érdeklődő közönség.