Fúvószenekar a szelídgesztenye-fesztiválon
Fotó: Barabás Ákos
Egy hűvös estén három férfi ül egy 13. századi erdélyi templom papi lakjának asztalánál. Teát kortyolnak, perecet majszolnak, és Karácsonyfalváról beszélgetnek. Odakint nyugovóra térő kacsák hápogása és egy fehér kutya ugatása hallatszik a sötétedő udvarról – kalauzol el a National Geographic júniusi száma a Homoród menti település világába, amely a rangos magazin szerint a hosszú élet titkát őrzi. Homoródkarácsonyfalva a közbirtokossági rendszerének és hagyományos életmódjának köszönheti, hogy a nemzetközi figyelem középpontjába került. Arról, hogy mit jelent ez a „világ végéről” jött hírnév a helyiek számára, miként viszonyulnak saját örökségükhöz, és miért vonzó Erdély a nyugati ember szemében, Székely Kinga Réka homoródszentpéteri unitárius lelkésznővel beszélgettünk, aki erdélyi útja során tolmácsa volt Brett Martinnak, a National Geographic újságírójának.
2025. július 25., 19:022025. július 25., 19:02
– A National Geographic júniusi száma egy olyan idilli világot tár olvasói elé, amely a mai rohanó hétköznapokban szinte elképzelhetetlennek tűnik. A riport szerint – melynek szerzője Brett Martin amerikai újságíró − Homoródkarácsonyfalván olyan, évszázadok óta érvényes értékek határozzák meg az életet, amelyek a jövőben sem veszítenek jelentőségükből: a közösség mindennapjai a természet és az ember harmonikus együttélésére, a hagyományok tiszteletére épülnek. Mit jelent Önök számára, hogy egy olyan rangos magazin, mint a National Geographic (NatGeo) Karácsonyfalvát úgy mutatja be a nagyvilágnak, ahol a hagyományos életmód nem puszta nosztalgia, hanem a hosszú élet és a közösségi összetartozás titkának őrzője?
– Amikor megjelent a riport, úgy éreztük, mintha a csendes, közösen végzett munka végre meghozta volna a maga gyümölcsét. Büszkeséget, reményt, egyfajta elégedettséget is éreztünk – de leginkább azt, hogy még nagyobb felelősségünk van most. Az egész történet 2006-ban indult, amikor Orbán Csaba, a közbirtokosság elnöke, Benedek Mihály unitárius lelkész és a felesége, Enikő faluszépítő és értékmentő kalákát szerveztek. Ezen a kalákán ott volt egy magyarországi diák is, Varga Anna, aki később, már a tanulmányai révén, a nemzetközi ökológus körökben is bemutatta, mennyire különlegesek az itteni fás legelők.
Varga Anna későbbi kutatásaiban, tanulmányaiban is a székely ember természet iránti tiszteletéről, a progresszív hagyományőrzés építő kapcsolatáról és arról az életformáról írt, amely gyógyír lehetne a fogyasztói-hedonista, a természetet is csak élvezetforrásnak tekintő korszellem betegségeire. A tanulmányokból kirajzolódó világ felkeltette Gemma Miralda katalán fotós kíváncsiságát, akinek itt született képsorozatára a National Geographic is felfigyelt.
Közben Orbán Csaba, Benedek Mihály és Enikő évtizedek óta teszik a dolgukat – gondozzák az erdőket, őrzik a hagyományokat, adják tovább a hitet. Ez az a fajta élet, ami az ideérkezőket is megérinti – belül, lélekben.
Igyekszünk mellőzni a túlzott egyénieskedést, és segítséget nyújtunk egymásnak szükség esetén. Hiszünk abban, hogy Isten sem siet, de nem is késik – és hogy a vágyainknak csak addig van helyük a szívünkben, amíg másnak nem ártunk velük. Idén megérkezett az amerikai Brett Martin, a NatGeo egyik szerzője is, és így lett Karácsonyfalva még egy kicsit ismertebb a világban.
Székely Kinga Réka unitárius lelkésznő, balra férje, jobbra Brett Martin, a National Geographic újságírója, aki a Homoród mentén jártakor részt vett egy disznóvágáson is
Fotó: Székely Kinga Réka archívuma
– Milyen visszhangja volt a cikknek a faluban, térségben?
–Azoknak, akik a közösség boldogulását tartják annyira fontosnak, mint saját egyéni boldogulásukat, könnybe lábadt a szemük, amikor meghallották a hírt, hogy egy ilyen rangos folyóiratban helyett kapott Karácsonyfalva és a Homoródok mente. Ez a nagyszerű elismerés ugyanis nem egyéneknek szól, hanem a teljes közösségnek.
Egyelőre csendes büszkeség tölti el az embereket, és az a remény, hogy ez a cikk nemcsak az újságírás szenzációja, hanem valóságként megmaradó életformát mutat be. A riportot bemutatták a templomi istentisztelet után, az emberek boldogok voltak.
Noha a tizenhatodik homoródkarácsonyfalvi Szelídgesztenye-fesztivál nem a szokott helyén, a Levente téren, hanem a kultúrházban és környékén zajlott, de a szombati időjárás már lehetővé tette, hogy aki kíváncsi volt a több mint száztíz éves termőfákra, a nap folyamán megnézhette.
– Ön szerint mennyire tükrözi ez az írás a valóságot, mert ugye tudjuk, hogy a Székelyföld nem annyira idilli, mint ahogy a riport bemutatja?
– Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy az idill és a valóság két különböző tartomány. De Brett Martin tapasztalt újságíró, és igazán hálásak vagyunk neki, hogy megértette a székelyföldi valóságot romániai viszonylatban. Kezdve attól, hogy nem románozott le minket, hanem ráérzett arra, hogy mennyire fontos számunkra az önazonosság. Folytatva azzal, hogy elfogadta, romániai állampolgárok vagyunk, de székelyek, anyanyelvünk magyar, vallásunk keresztény unitárius, emberi történeteink egyetemesek, de megküzdéseink sajátságosak.
arányaiban jelenvalóbb, mint az egyetemes önzés, a székely ember számára a közösség az a létforma, ami elválaszthatatlan a szülőföldtől. A közbirtokosság pedig egy olyan intézmény, amely úgy használja a természeti forrásokat, hogy az a közösség tagjait egyénenként is segíti, de a közösség egészét is gyarapítja.
Szent László királyt ábrázoló freskók az unitárius templom falán
Fotó: Barabás Ákos
– A National Geographic riportja arra is rámutat, hogy a Homoród menti közösségek számára fontos a hagyományőrzés. Ön szerint hova tart ez a közösség, mit jelent számára a hagyomány és jövő viszonya?
– Orbán Csaba, Benedek tiszteletes és családja és jómagam is látjuk a korszellem irányultságát, az ajtónkon kopogtató globalizmust. Amíg a kommunista diktatúra alatt csak a többségi nemzetbe való asszimilálódástól féltünk, ma már jogos a globalizmustól való félelmünk is, az elgyökértelenedés, a mindent pénzzé tevés, az anyanyelvhez való mostoha viszonyulás és a szülőföld értékének az elhomályosulása.
és van értelme olyan példák felmutatásának, melyek az élhetőséget mutatják be, a fenntartható fogyasztást. Karácsonyfalván a szelídgesztenye-fesztivált, a gyermeklakodalmast már közel két évtizede minden évben megtartják, ugyanakkor a faluszépítő kalákák és a Dungó-feredő működtetése is sokak számára ismertek. Mátyás Öcsi és Csomor Attila fürdőcskéje is a közösség egyik kincse, mert mindenkit szívesen látnak ott, aki tud tisztelettudóan viselkedni, fürdőzni. A sajátos értékeket szeretnénk megőrizni, és ebben benne van az is,
A jövő hit nélkül nem sok jót tartogat számunkra, de annak, aki értékelni tudja a természetközeli, fenntartható fejlődést, akinek fontos az erdő, a mező, a búzatábla, a templom, az iskola és a kaláka, az jól érzi itt magát. Hála Istennek, vannak ilyen fiatal családok a Homoród mentéken.
Huszárok is bemutatót tartanak minden évben a szelídgesztenyefesztiválon
Fotó: Barabás Ákos
– A fiatalságot említette. Azt látjuk, hogy erdélyi falvak egy része elöregedik. Mi a helyzet Karácsonyfalván vagy a közeli településeken? A fiatalok mennyire hisznek abban, hogy szülőfalujuk őrzi a hosszú élet titkát?
– Az utóbbi években szerencsére látszik egy pozitív irány. Azok a fiatalok, akik korábban külföldön dolgoztak – és nincs olyan falu a Homoród mentén, ahonnan legalább egy féltucatnyian ne külföldön vállalnának munkát –, most kezdenek hazaszivárogni. Bennvalót vesznek itthon, és igyekeznek úgy felújítani, hogy alkalmas legyen családalapításra.
A hivataloknak pedig ez nem prioritás. Van itt egy számottevő roma közösség is, főként Brassó megyéből költöztek ide. Ha illetéktelenül elfoglalnak egy területet, a hatóságok nemigen foglalkoznak vele, panasznak sincs helye.
Gyereklakodalmas. Régi népszokást elevenítenek fel fiatalok Homoródkarácsonyfalván
Fotó: Veres Nándor
Lehet, hogy kívülről mindez idillinek tűnik, vagy épp túlságosan is felnagyítottnak, de akik a hosszú élet titkát itt vélik megtalálni, azok pontosan ebben a rendtartó székely falu közegében látják ennek a titoknak a kulcsát.
Minden évben megszervezik a szelídgesztenye-fesztivált Homoródkarácsonyfalván
Fotó: Pál Árpád
– Említette, hogy a közbirtokosság azon dolgozik, megőrizzék a következő generációk számára érintetlen természetet, megóvják az erdőket. Azt láthatjuk, hogy ez sokszor csak elszigetelt körülmények között működik, mihelyt a turizmus irányába nyit egy közösség, óhatatlanul átalakulnak azok a struktúrák, amik évtizedek, századok óta működtek. Hogyan látja, Karácsonyfalva és a Homoród menti térség esetében meg lehet-e találni az arany középutat ezen a téren?
– Magyarországi barátok már kérdezték Orbán Csabát, a közbirtokosság elnökét is, hogy készen áll-e Karácsonyfalva arra a turistaáradatra, amit esetleg a National Geographic figyelemfelkeltő riportja hozhat magával. A válasz egyszerű: ide el kell jönni, meg kell tapasztalni. Megnézni, hogy tetszik-e az, ami itt van – vagy épp nem tetszik.
Itt nem kell bocsánatot kérni a tehénbőgésért, a harangszóért vagy azért, ha a vacsora lassan fő. Aki plázát, gyorséttermet, márványmedencét keres, vagy csak az egyéni haszonra hajt, annak itt szenvedés lesz a pihenés.
Karácsonyfalván a közbirtokosság alaptörvénye biztosítja, hogy azok a tulajdonosok, akik már nem élnek itt, ne adhassák el vagy herdálhassák el az erdőt meg a legelőt. Ezeknek egyben kell maradniuk, közösségi kézben. Szoktuk is mondani: az erdőt és a legelőt nem az őseinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön. A Homoródok mentén csak az ökoturizmusnak van helye, ipari méretekre nincs szükség.
Gyereklakodalmas
Fotó: Veres Nándor
Erdélynek, ezen belül a Székelyföldnek van egy varázsa, ami sok külföldit ide vonz. Köztük például III. Károly brit királyt is, aki hercegként több ízben is járt a térségben, és mindig csodálattal beszélt az itt látott hagyományos faluképről és az emberek életmódjáról. Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy az erdélyi közösségek és tájak sok nyugati ember számára különösen vonzónak tűnnek?
– Sokszor tapasztaltuk, hogy nyugati idelátogatók elcsodálkoznak azon, amikor behívjuk őket az otthonunkba, megkínáljuk valami harapnivalóval, és nem rohanunk el, hogy jaj most dolgom van. Úgy gondoljuk, számunkra megtiszteltetés, ha egy messziről jövő ember kíváncsi a mi templomunkra, erdőnkre, vadvirágos rétünkre, az általunk szervezett tevékenységre, legyen az gyermektábor, gyermeklakodalom, disznóvágás, fürdőzés vagy szelídgesztenye-fesztivál.
Nyilván olyan példát is láthatunk, hogy a nyugati nyugdíjas házaspár azért költözik a Homoródok mentén valamelyik faluba, mert itt lelassulva, olcsóbb az élet. A holland idelátogatók például le vannak nyűgözve a sűrű erdőktől, a fás legelőktől, a gyönyörű vadvirágoktól és gyógynövényektől, de le vannak döbbenve a rájuk támadó juhászkutyáktól. Lassan az embernek nincs helye a mezőn, mert vagy a medve, vagy a medve miatt tartott tájidegen juhászkutyák szaggatják szét.
A 13. század végén épült unitárius műemlék templom az északi falán Szent László freskóval, tornyában rovásírásos emlékkel
Fotó: Barabás Ákos
Nemzedékről nemzedékre megtapasztaltuk, hogy a baj az magától is jön, és nincs olyan emberi élet, ami csak könnyed boldogságról szól. Ezért fontos, hogy együtt érezzünk azokkal, akik éppen nehéz helyzetben vannak – legyen az gyász, betegség, természeti katasztrófa, vagy bármi más –, mert lehet, hogy jövőre mi leszünk bajban, és akkor nekünk fog jólesni a segítség. Az olyan kis közösségekben, mint amilyenek nálunkfelé vannak, mindenki ismer mindenkit, ezért arra törekszünk, hogy mindenkiben azt erősítsük, amiben jó.
A falu határában található Dungó-feredő nemcsak a helyiek körében népszerű, sokan keresik fel más településekről és külföldről is
Fotó: Ars Topia Alapítvány
Van is egy mondás nálunk, ami egy kaláka alkalmával hangzott el, amikor valaki éppen kifogást keresett, hogy miért nem tud részt venni a munkában. Azt találta ki, hogy fáj a karja, erre társa azt válaszolta: „Ne kaszálj, csak légy ott!” Brett Martin, a National Geographic újságírója is ezt látta meg, amikor nálunk járt Homoródkarácsonyfalván, Homoródszentpéteren, Homoródújfaluban és Oklándon. Látta, hogy itt a közösség valóban él – örül a visszakapott erdőknek, legelőknek, a közös munkának, a disznóvágásnak, a gyerekek lakodalmas játékának. Ő is próbált részese lenni ennek a „lelassult történetnek” – bár a fáskazán majdnem égbe repítette, hisz Louisianában, ahol ő él, nem szokott hozzá a fűtésnek ehhez a módjához.
Sok kéz önkéntes munkájával és nagylelkű támogatásokból újult meg az elmúlt tíz nap során a Homoród mentiek népi feredője, a karácsonyfalvi Dungó.
Több mint húsz évvel a bezárása után végleg lebontják a nagybányai strandot. A helyén egy korszerű aquapark épül, amelyet részben uniós támogatással valósítanak meg, és amely régóta várt beruházás a város lakói számára.
A hosszan tartó szárazság következtében teljesen kiszáradt a Tőz folyó és a Timercsa-patak Arad megye észak-nyugati részén, az Erdőhát vagy Körösköz nevű tájegységben.
Magyarország és a magyar kormány célja nemcsak a kiegyezés, hanem a kiengesztelődés és a lehető legszorosabb együttműködés az utódállamokkal – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Tusványoson.
Maros, Beszterce-Naszód és Bihar megyei rendőrparancsnokok leváltását követeli a rendőröket tömörítő Europol szakszervezet a Maros megyei Mezőméhesen elkövetett gyilkosság gyanúsítottja, Emil Gânj ügyének nem megfelelő kezelése miatt.
Megkezdődtek a munkálatok a beomlott rónaszéki sóbányánál, a geotechnikusok és bányaszakértők megpróbálják kideríteni, mi okozhatta a problémát, és megállítható-e a további földomlás.
Brassó megyében idén több mint 270 000 lejnyi kárt okoztak idén a medvék és farkasok, 45 medvét lőttek ki.
Kórházba került egy tinédzser az Arad megyei Szépfaluban működő nevelőotthonból, miután az intézményt fenntartó szociális alapítvány alkalmazottja súlyosan bántalmazta. A rendőrség őrizetbe vette az elkövetőt.
Penetráns bűz terjeng péntek hajnal óta Nagyváradon, ami még elviselhetetlenebbé teszi a kánikulai időjárást.
A rendőrségtől a gyermekvédelemig számos hatóság akcióba lendült, miután a héten felkerült a TikTokra egy videó, amelyen az látható, hogy a Szeben megyei Erzsébetvárosban egy nő megpróbálja kiűzni a démonokat a lányából.
Nemzetben gondolkodni azt jelenti, hogy nagyobb összefüggésben tekintjük a magyarság sorsát, semmint az akaratunk ellenére meghúzott államhatárokon belül élő magyarság szempontjai és érdekei – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
szóljon hozzá!