Sárban dagonyázó mangalicák: ezekből származik a legjobb szalonna. A magyar disznófajta húsa külterjes tartásban az igazi
Fotó: Orbán Orsolya
Mintegy száz mangalicadisznót tart búzai állattelepén Szász György, aki a levágott hízók egy részét háztáji kisüzemében dolgozza fel. A Kolozs megyei községben élő gazda húsz éve vágott bele a magyar sertésfajta tenyésztésébe, amit sokan a szalonna miatt keresnek. Az elmúlt években termékeit erdélyi és magyarországi szalonnafesztiválokon díjazták. Videós összeállításunkban bemutatjuk a mezőségi gazda állattelepét és húskészítményeit.
2025. január 15., 13:592025. január 15., 13:59
2025. január 15., 14:022025. január 15., 14:02
Szász György búzai mangalicafarmja láttán a legízletesebb szalonna jut az ember eszébe. Az állattelep azokat az időket idézi fel, amikor a 19. század történelmi Magyarországán kialakult, kitenyésztett zsírsertést az 1989-es rendszerváltást követő időszakban Magyarországon, Erdélyben, illetve az egész Kárpát-medencében (újra)felfedezték. Erdélyben a kezdeti lelkesedés azonban alábbhagyott, mert a mangalica nem gyorsan hízó jószág.
A húsa viszont olyan prémiumtermék, amit a hagyományos házi disznónál magasabb áron lehet értékesíteni, és az ínyencek körében nő iránta a kereslet.
Szász György húsz éve kötelezte el magát a mangalicatartás mellett
Fotó: Orbán Orsolya
Házigazdánkkal bejárjuk a mangalicafarm belső és külső tereit. Az egykori termelőszövetkezet épületállományából megvásárolt istállóban mintegy száz malac, süldő és vágásra való hízó lesi a gazda kézmozdulatait, aki vederrel szór gabonát eléjük. A süldők egymás hegyén-hátán, visítva vadásznak a gabonaszemekre, a kitelt vágóállatok egykedvűen fogadják a vendégek kedvéért megejtett gyors etetést. Az elkerített malacos kocák előtt áll a kukorica, a kiadós szoptatáshoz elengedhetetlen bőséges takarmányozás a fiatal állatok feszes bőrén is meglátszik.
A legapróbb malacoknak külön etető is készült elkerítve, ahova a rácsokon át csak ők tudnak bejutni. Egy másik elkerített istállórészben elleni készülő koca keresi a helyét a szalmás almon, a gazda szerint holnapra jön világra az új alom. Az állatok azonban keveset ülnek bezárva, mert sokkal jobban élvezik a jókora kifutón dagonyázható sarat.
A tágas istállóban helye van baromfinak, birkának és disznónak egyaránt. Saját falusi panziója keretében a vendéglátással is foglalkozó Szász család fő tevékenységi területe azonban a mangalicatartás a Szamosújvártól 30 kilométerre fekvő településen.
Állatistálló, ahol a gazda szeme hízlalja a jószágot
Fotó: Orbán Orsolya
Kiváló minőségű mangalicatermékeivel – többféle szalonna, kolbász, szalámi, sonka, stb. – Szász György számos erdélyi és magyarországi kiállításra eljutott, amiről tucatnyi arany-, ezüst- és bronzérme tanúskodik. De nem csak kiállítóként, hanem a mangalicatermékek szakácsaként is ismerik. Rendszeresen meghívják erdélyi ,,örömfőzésekre”, ahol – mint fogalmaz – soha nem vallott szégyent.
Szalonnafesztiválokról kapott kitüntetések
Fotó: Orbán Orsolya
A háztáji húsfeldolgozóban folytatjuk a látogatást, ahol az állattelepen hizlalt és levágott állatokból készült végtermékek a füstölőbe kerülnek. A gazda az utolsó simításokat végzi az új háztáji kisüzemen, amire élelmiszer-biztonsági engedélyt kapott. Az elmúlt napokban egyedi ízű füstölt kolbászt készített, amibe a mangalica mellett szarvashús is került, a kettő keveréke és fűszerezettsége különleges gasztronómiai élményt nyújt. Szász György szeret kísérletezni, ezért többféle hústársítást kipróbált már kolbászkészítésben, a legsikeresebb a disznó- és marhahúsból készült keverék, amely kellően zsíros, és száraz is a füsttel tartósított hideg-felvágottak választékában.
Nem csak kiváló hústermékeit, hanem szakmai tudását is megbecsülik, ezért sokfelé hívják. Vendéglátónk elmondása szerint nem könnyű az állattartásnak ez az ága. A piacon sok a csaló, aki a gyanútlan embereknek hagyományos disznóhúsból készült árut kínál mangalicatermékként, így aki még nem kóstolt zsírsertésből készült terméket, azt könnyű megtéveszteni. Egyesületi szinten sincs megbízhatóan szabályozva a minőség-ellenőrzés, ezért a vásárlói bizalom csak olyan állattartók iránt marad fenn, akiknek nem csak a termékeit, hanem az állatállományát is megismerik.
A gazdacsalád termeli meg az állatok takarmányát
Fotó: Orbán Orsolya
Szászék vásárlói köre jórészt olyan emberekből áll, akik a búzai portán választják ki a levágásra kerülő disznót, amit helyben dolgoztatnak fel, vagy a húst elszállítják. Van, aki a füstölt áruért jön, más viszont az állatot viszi el: ahány vásárló, annyiféle igény. A búzai portán két-három lejjel kerül többe élősúly-kilogrammonként a mangalicadisznó a hagyományoshoz képest, tehát nem elérhetetlen az ára.
Sok vásárlóm később is megkeres, olyanok, akikből törzsvásárlóim lesznek” – magyarázza a mezőségi gazda.
Füstölő. A legkelendőbb áru a kolbász és a szalonna
Fotó: Makkay József
Szász György szakmai egyesületben, szövetkezetben is tevékenykedik, de elégedetlen társai egy részének a hozzáállásával. Úgy érzi, a hazai gazdatársadalom még nem érett meg a közös munkára, hogy az adott közösségen belül mindenki tiszteletben tartsa a játékszabályokat. Úgy érzi, nincs sok előnye az egyesületi tagságának, ugyanakkor nem vesz részt az állami malacprogramban, amely nem előnyös a mangalicatartó gazdák számára.
A család számára külön kálvária volt az uniós pályázatból épített vendégfogadó körüli hivatali bürokráciával való küzdelem.
A kolozsvári szalonnaként keresett termék az oldalast is tartalmazza
Fotó: Makkay József
Abszurdnak és megalázónak tartja a hivatali packázást, emiatt elment a kedve mindenféle pályázati támogatástól. Az eredeti elképzelés szerint a földbe ágyazott vendégszobák végül saját költségükön elkészültek. Hamarosan megkapják a gasztropont működtetéséhez szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyt is, így a vendégek a farmon levágott és feldolgozott húst is fogyaszthatják.
Buzai látkép. A mezőségi faluban sok portán megmaradt az állattartás
Fotó: Orbán Orsolya
,,A romániai bürokrácia nagy hátráltató tényező, csak kis lépésekkel haladunk előre. Azonban sok visszajelzést kapunk, hogy nem csak a vásárokban, hanem üzletekben is várják a mangalicatermékeket” – magyarázza búcsúzóul vendéglátónk. Meggyőződése, hogy a mangalicahús piaca Romániában is felfut az egészséges élelmiszerek iránt érdeklődő fogyasztók folyamatos számbeli növekedésével.
Kóstoló. A mangalicatermékek ízét semmilyen más disznóhússal nem lehet összehasonlítani
Fotó: Makkay József
Az idei tél legalacsonyabb értékeit mérték szerdán reggel, mínusz 18 Celsius-fok alá süllyedt a hőmérséklet – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kigyulladt kedd este egy székelyudvarhelyi autószerelő műhely; több mint 500 ezer lejes kár keletkezett a tűzben.
Kolozsváron gyűltek össze az erdélyi magyar történelmi egyházak főpásztorai, hogy megvitassák a magyar közösség aktuális kihívásait és ezek lehetséges megoldásait.
Bűnvádi eljárás indult a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó marosvásárhelyi központokban észlelt rendellenességek miatt – közölte kedden a főügyészség szervezett bűnözés és terrorizmus elleni főosztálya (DIICOT).
Tizenöt évnyi várakozás után megkapta a sókitermelési engedélyt egy magyarországi tulajdonban lévő cég, amely Torda közelében szeretne kősót bányászni. A hihetetlenül hosszadalmas eljárás megszüntetné a Salrom állami vállalat hegemóniáját.
A hó végéig megoldódhat az orvoshiány a Nagykárolyi Városi Kórház gyermekgyógyászati és szülészeti osztályán, mivel az önkormányzat vezetősége négy nagyváradi szakorvossal is folytat előrehaladott tárgyalásokat a „leszerződtetésükről”.
Nagybánya az első romániai város, ahol elkezdték a használt ruhák begyűjtését. Az újrahaszonosítás nyolc gyűjtőponton működik, ruhaneműt, ágyneműt, függönyöket, lábbeliket is le lehet adni.
Tíz helyszínen tartottak házkutatást a rendőrök, két férfit és egy nőt pedig drogkereskedés gyanújával őrizetbe vettek kedden Arad megyében. Kábítószereket, a drogkereskedelemhez használt eszközöket és több mint 10 ezer eurónyi készpénzt is lefoglaltak.
„Bagolytúrát”, azaz éjszakai barangolást szervez a Kolozs megyei Körösfőt körülvevő dombokon az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) – Kolozsvár 1891. Az éjszakai kirándulás különlegesnek ígérkezik, minden érdeklődőt várnak a szervezők.
Juhászkutyák támadásaira figyelmeztetnek a kirándulók Erdély-szerte. Január elején a Kolozs megyei Szászfenes egyik dombján támadtak kocogó nőre juhászkutyák egy közeli esztenáról. Az áldozat súlyos sebekkel került a sürgősségire.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!