Bozóttengerben a román–magyar–ukrán hármashatár

hármashatár

Hármashatár Románia, Ukrajna és Magyarország között

Fotó: Orbán Orsolya

A Szatmár megyei Lázári és a Mikola község között fekvő román–magyar–ukrán hármashatár környékén vettük számba, hogyan fest az országhatár, illetve milyen a Románia és Magyarország közötti határsáv. A hármashatár közelében jártunk, a schengeni határon már sehol nincs ellenőrzés, de az arra fele vezető utakon többször is megállíthat a határőrség.

Makkay József

2025. február 21., 19:052025. február 21., 19:05

2025. február 21., 19:312025. február 21., 19:31

Riportúton jártunk Szatmár megyében, így arra gondoltunk, érdemes lenne megnézni, mennyire őrzik a schengeni határt, és lehet-e szabadon közlekedni a határ menti települések külterületén. A többségében magyarok lakta Lázári határában található a román–magyar–ukrán hármashatár, amelyet mindhárom ország külön határkővel jelöl, mert a három határvonal közös találkozási pontja a bozóttenger takarta Túr folyócska közepén fekszik. Odáig húzódik tehát az észak felé tartó schengeni román–magyar határ, aminek a folytatása az ukrán és a román határőrség által egyre szigorúbban őrzött, 650 kilométer hosszú román–ukrán határszakasz Szatmár, Máramaros és Suceava megyében.

Kimentünk tehát a hármashatárhoz, egy sándorhomoki ismerős a biztonság kedvéért szólt a környékbeli határőr-parancsnokságnak, hogy látogatók vannak, ilyen határzónában ugyanis nem ajánlott bejelentetlenül kószálni. A közel hatezer lakosú – Kispeleske, Kissár, Nagypeleske, Szárazberek, Sándorhomok és Lázári alkotta – község szélén található a három ország határának találkozási pontja, nagyjából egyenlő távolságra a magyarok lakta Szárazberek és a szomszédos Mikola község Trianon után ide telepített román falucskája, Újberek között.

Érintetlen erdő- és bozóttengerben található szűk úton haladunk keresztül, itt terül el ugyanis a 200 hektáros Natura 2000 természetvédelmi terület, az Avas-hegységben eredő Túr folyó közelében.

hármashatár Galéria

Az 1948-ban állított határkő

Fotó: Orbán Orsolya

A Túr 5,2 km hosszúságban a román–ukrán, és 1,1 km-en a román–magyar határszakasz folyója. Az 1970-es nagy szatmári árvizet követően kezdődött el a Túr árvízvédelmi töltésének építése is, az időnként rakoncátlankodó folyót egy zsiliprendszerrel zabolázták meg, mi ennek a töltésén igyekszünk a határ felé. Nem tudjuk, hogy Újberek irányából az árvízvédelmi töltésen a Magyarország felé tartó keskeny aszfaltút bicikliút-e, vagy a határőrkocsik szolgálati útja. Községbeli kísérőm szerint a román határőrség szokta használni, mi gyalogosan folytatjuk utunkat a hármashatár ,,rejtekhelye” felé.

Eligazító tábla nincs, viszont figyelmeztető felirat jelzi, hogy határzónában állunk.

Az ukrajnai háború előtt itt is megpróbálkoztak a cigarettacsempészek csomagokat átjuttatni romániai cinkostársaiknak, de annak az időnek már vége. Ukrán oldalon szögesdrótokkal, drónokkal és helikopterrel őrzik az országhatárt, hogy megfékezzék a katonaság elől menekülőket.

A töltésről le kell térnünk, de mivel ismerősöm nagyon rég járt erre, eltévedünk, rossz helyen keressük az ukrán határt. Rájövünk, hogy ellenkező irányba kell menni a vaddisznók által nagyon feltúrt füves területen. A környéken rengeteg a vad: az országhatár közelsége miatt lőfegyverrel itt nem szabad vadászni, így az érintetlen környezetben, a hatalmas bozóttengerben és a közeli erdőkben senki nem bolygatja a vaddisznót, nyulat, fácánt, rókát és farkast. Szerencsére medvét még nem láttak a környéken.

hármashatár Galéria

A határfolyó Túr. A túlsó parton Ukrajna húzódik

Fotó: Makkay József

Hármashatár a Túr közepén

A bozótosban egy kitakarított ösvény nyílik, ez vezet a hármashatár 1948-ban felállított hófehér erdélyi határkövéhez, amit hamarosan meg is pillantunk a Túr partján. A folyó túlsó oldalán, a fák között, a sűrű bozótosban az ukránok által állított határkő áll. Valamivel odébb, pázsitmagasságúra nyírt tisztáson a magyar határoszlopot pillantjuk meg. Olyan ez a látvány, mintha a magyar határnál kezdődne a civilizáció, a kaszált, ápolt, gondozott környezet. Ott is vannak fák és bokrok, de az az érzése az embernek, hogy egy tágas parkra nyílik kilátás.

Sem román, sem ukrán oldalon nem adnak sokat a határsáv kitakarítására vagy gondozására, a környék bekamerázására viszont igen.

A hármashatár körül elektronikus mozgásérzékelő berendezések és kamerák fogadják az embert, így valamelyik határőrközpontban látható, ahogyan hárman bóklászunk a fák és bokrok között, és nézzük az országok közötti azonosságokat és különbségeket.

Ukrán oldalon farönkökből eszkábált határőrpihenőt látunk katonák nélkül, azonban helikopter zaja hallatszik a fák fölött, a gép a határsáv irányában pásztázza a környéket.

Egy rövidke szakaszon a Túr kacskaringós határfolyóként választja el egymástól Romániát és Ukrajnát, illetve Romániát és Magyarországot, majd a mai Magyarország területén halad tovább a Tisza felé.

hármashatár Galéria

A hármashatárt övező bozóttenger

Fotó: Makkay József

Visszatérünk a hármashatártól és kis kerülővel az árvízvédelmi töltésen átsétálunk Magyarországra.

A sorompó fel van nyitva: ez ugyan nem hivatalos átkelő, de valószínűleg biciklivel át lehet jutni. Nézelődünk a szépen lekaszált, parkszerű magyar réten, ahol tőlünk ugrásnyira látható az ukrán–magyar határ kárpátaljai bozóttengere. Odáig már nem sétálunk el, mert valószínűleg a magyar határrendőrség sem díjazná az ilyen ,,zöldhatáros kalandorokat”.

Sándorhomoki ismerősöm mesélte, hogy a Ceaușescu-rendszerben tükörsimára volt tárcsázva és boronálva a határsáv, így a cipőnyomokból lehetett következtetni, ha valaki átszökött. A határőröknek megrovás járt az éberségüket kijátszó menekülők miatt, ezért a próbálkozók közül a legtöbben el sem juthattak a határsávig. Vagy letartóztatták és félholtra verték, vagy rosszabb esetben agyonlőtték őket. Az 1989-es rendszerváltás után a határsávot a román–magyar határszakaszon is hosszú évekig sűrű bozóttenger váltotta fel, majd irtani kezdték a bokrokat. Manapság viszonylag látható földsáv jelzi, hol ér véget Románia, amit a száz méterenként elhelyezett, 1922-es állítású, lemeszelt határkövek jeleznek.

hármashatár Galéria

Mozgásérzékelő kamerák a román-ukrán határon

Fotó: Makkay József

Nem ajánlatos a zöldhatáron közlekedni

Több órás kirándulásunkból jövet alighogy elindulunk kocsinkkal Szárazberek irányába, szirénázva ered a nyomunkba egy határőrautó, a járőrök igazoltatnak és átvizsgálják a csomagteret. Határzónában ez megszokott jelenség, mondják a helybéliek.

Az egyik járőr szerint nem szabad a hármashatárhoz kimenni, mert a környék ukrán terület, amire nem vonatkozik a schengeni határszakaszokon bevezetett szabad mozgás.

Tisztázzuk, hogy újságírók vagyunk, és korábban betelefonáltunk a határrendészethez, csak valószínűleg nem adták át idejében az üzenetet. A járőr végül int, hogy minden rendben, így folytathatjuk utunkat. Pár kilométer után elérjük a magyarországi Garbolc irányába vezető országutat, amely a legközelebbi ,,hivatalos” határátkelő felé tart, ahol már gond nélkül át lehet gurulni a schengeni határon. Ismerősöm szerint útközben szúrópróbaszerűen bármikor megállíthatnak a román, illetve a határ túloldalán a magyar határőrök.

hármashatár Galéria

Határsáv román oldalon Románia és Magyarország között

Fotó: Makkay József

Kíváncsiságból felhívom a román határrendészet nagyváradi regionális parancsnokságának sajtószóvivőjét, Laura Bondart, hogy megkérdezzem, a schengeni határzónában mennyire korlátozott a közlekedés és hogy

biciklivel vagy gyalog át lehet-e jutni Magyarországra olyan utakon, ösvényeken is, amelyek nem szerepelnek a hivatalos határátkelők listáján.

A határrendészet képviselője elmondja, a határzónában tartózkodók esetében kötelező a személyi igazolvány, mert bárhol találkozhatnak határőrökkel. Ugyanakkor ajánlatos a mindenki által használt autó- és bicikliutakon közlekedni. A zöldhatár környékén található személyeket a járőrök hőérzékelő kamerákkal bármikor felfedezik, és utánuk eredhetnek. Fontos az elővigyázatosság, mert a román és a magyar határrendőrség továbbra is ki akarja szűrni az illegális migrációt, az olyan személyek átkelését, akik nem jogosultak a schengeni térségben történő szabad mozgásra.

hármashatár Galéria

1922-ben állított román határkő a határsáv mentén

Fotó: Orbán Orsolya

,,Románia schengeni csatlakozása előtt sok, Romániában dolgozó külföldi vendégmunkás próbált átjutni a román–magyar zöldhatáron, a határőrök sokukat megállították.

Idézet
Manapság kocsikba elbújva próbálnak átszökni a határon, ezért a román határőrök útközben gyakran megállítják és ellenőrzik a járművekben utazókat és a csomagteret”

– fogalmazott portálunknak a határőrség szóvivője.

Megkérdeztük Béres Antalt, Lázári község RMDSZ-es polgármesterét is, hogyan viszonyulnak a jelenséghez, miszerint a községet folyamatosan pásztázzák a határőrök. Az elöljáró kimondottan pozitív dolognak tartja az egyenruhások jelenlétét, mert ez növeli a falvak közbiztonságát.

Idézet
,,Mi évtizedek óta megszoktuk a határrendőrség jelenlétét, hiszen határzónában élünk. Most annyiban változott a helyzet, hogy a magyar–román határszakaszról a személyzet egy részét átirányították a román–ukrán határra, ott fokozottabb éberség tapasztalható.

Hozzánk nem érkeznek ukrán menekültek, nem is nagyon tudnák megközelíteni a határt a drótkerítések és a szigorú ukrán katonai ellenőrzés miatt” – fogalmazott a Krónikának Béres Antal, Lázári község polgármestere.

hármashatár Galéria

Beérkeztünk a Kert-Magyarországra

Fotó: Orbán Orsolya

hármashatár Galéria

Vissza Romániába. A magyar államnatárt jelző tábla

Fotó: Makkay József

korábban írtuk

Egy hónapnyi Schengen több százezer szúrópróbaszerű ellenőrzéssel
Egy hónapnyi Schengen több százezer szúrópróbaszerű ellenőrzéssel

Románia szárazföldi schengeni csatlakozásának első, januári hónapjában a határőrök több mint 260 ezer szúrópróbaszerű ellenőrzést hajtottak végre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 28., szombat

A Kis-Küküllő sótalanításáról határozott a vészhelyzeti bizottság

Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.

A Kis-Küküllő sótalanításáról határozott a vészhelyzeti bizottság
2025. június 28., szombat

Közel 13 millió liter vizet osztottak szét két hét alatt Maros megyében

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.

Közel 13 millió liter vizet osztottak szét két hét alatt Maros megyében
2025. június 27., péntek

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között

„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között
2025. június 27., péntek

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján

Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján
2025. június 27., péntek

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer

Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer
2025. június 27., péntek

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán

Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán
2025. június 27., péntek

Erdélyben viharokkal, máshol kánikulával küszködnek

Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Erdélyben viharokkal, máshol kánikulával küszködnek
2025. június 25., szerda

Bihar megye akvaparkjai turisták ezreit vonzzák, Kolozs megye a nyomukba sem ér

Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.

Bihar megye akvaparkjai turisták ezreit vonzzák, Kolozs megye a nyomukba sem ér
2025. június 25., szerda

Év végéig is eltarthat az akut ivóvízprobléma a Kis-Küküllő menti településeken

Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.

Év végéig is eltarthat az akut ivóvízprobléma a Kis-Küküllő menti településeken
2025. június 25., szerda

Pert nyert a prefektúra, elveszik a visszaszolgáltatott falut

Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.

Pert nyert a prefektúra, elveszik a visszaszolgáltatott falut