Az európai, illetve romániai jogállamiság megcsúfolásának nevezi pénteki közleményében Tőkés László sajtóirodája által a Krónikához eljuttatott közlemény a román legfelsőbb bíróságnak a Románia Csillaga visszavonása ügyében született ítéletét.
A romániai magyar közösség jogai és a magyar gazdaságfejlesztési program ügyében Bukarest továbbra is ugyanolyan hajthatatlan, mint eddig – ez az egyik legbiztosabb következtetés, amit a magyar a román államfő közötti tárgyalások kapcsán leszűrhetünk.
Állásfoglalást tettek közzé a Kárpát-medencei magyar pedagógus szervezetek, miszerint elfogadhatatlannak tartják, hogy Ukrajnában 2014 óta folyamatosan születnek olyan jogszabályok, amelyek fokozatosan elveszik a magyar kisebbség jogait.
Magyarország semmilyen kérdésben sem támogatja Ukrajnát a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítják azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait.
A napokban módosult a romániai büntető törvénykönyv, amely bűncselekményként kezeli, és hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a közösségek elleni gyűlöletbeszédet. Kis Júlia kolozsvári jogászt kérdeztük a jogvédelem lehetőségéről.
Szatmár megye után újabb partiumi megyében jelezték az ügyfelek, hogy a postai küldeményekkel együtt a szélsőséges, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kampányanyagait is kézbesítették számukra.
Akár dilettantizmus, akár a provokáció szándéka késztette a külügyet arra, hogy Orbán Viktor beszédét cenzúrázni akarja, két dolgot ért el: nevetségessé tette magát, és megmutatta a világnak, milyen hazug módon viszonyul Románia a kisebbségi jogokhoz.
A Nemzet Útja és az Ortodox Testvériség közel 100 tagja és szimpatizánsa érkezett szombat reggel Tusnádfürdőre, hogy részt vegyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédén, de a szervezők nem engedték be őket a színpad előtti bekerített részre.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nyugalomra int, és a közösségek közötti béke megőrzésének fontosságát hangsúlyozza az úzvölgyi katonatemetőben kihelyezett újabb román keresztek kapcsán.
Feljelenti az úzvölgyi katonatemetőben szombaton törvénytelenül 150 fakerseztet elhelyező szélsőséges Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesületet az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), mivel a román szervezet tettét bűncselekménynek tekinti.
Százötven fakeresztet készül kihelyezni az úzvölgyi katonatemetőben az eltávolított betonkeresztek helyébe a Nemzet Útja román szervezet szombaton. Csíkszentmárton polgármestere abban bízik, hogy a román hatóságok teszik a dolgukat.
Az rendben van, hogy belevizelnek a medencébe, de az Isten szerelmére, legalább ne a rajtkőről tegyék! – ezt a klasszikus poént idézi, ahogy a PNL visszavonta a saját törvénytervezetét.
Természetesen nem sokat váratott magára a szélsőséges románok reakciója sem, miután kiderült, hogy elbontották az Úzvölgyében illegálisan felállított betonkereszteket.
Megszűnhetne az RMDSZ parlamenti jelenléte egy törvénytervezet nyomán, amely 5-ről 7 százalékosra emelné a parlamenti küszöböt Romániában. A tervezetet két magyargyűlölő Szatmár megyei képviselő terjesztette be.
A bukaresti kormánykoalíció román pártjai mindent a jövő évben esedékes választásokat megelőző kampány logikájának vetnek alá, többek között ennek tulajdonítható, hogy az RMDSZ kiszorult a kormányból – mutatott rá a Krónikának Pászkán Zsolt elemző.
Hiába a korábbi hangzatos szólamok: a héten ismét csak bebizonyosodott, hogy Romániában a stabilitásnál és az adott szónál sokkal fontosabbak a pártok politikai és főleg anyagi érdekei.
Minősíthetetlen hangvételű kirohanást intézett Radu Cristescu, a kormány vezető erejét jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) Szatmár megyei képviselője az RMDSZ ellen annak kapcsán, hogy a magyar szervezet kiszorult az új kormányból.
Az ukrán parlament jóváhagyta a 9332. számú törvénytervezetet, amely 2024. szeptember 1-jéig meghosszabbítja az ukrán nyelvre való átállást azokban az iskolákban, ahol az oktatás valamelyik Európai Uniós ország nyelvén folyik.
Látogatottsági adatok