Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló 16 településen.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Arad megyében 50 ártézi közkút található, ezek közül 16-nak a vize ajánlott fogyasztásra, és van, aki nemcsak issza a mélyfúrású vizet, hanem azzal is főz.
Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetni.
A györgyfalviak immár saját bőrükön is megtapasztalták, tényleg minden rosszban van valami jó: a csaknem két éve vízügyi katasztrófahelyzet sújtotta Kolozs megyei faluban szerdán mindenki megbizonyosodhatott arról, valóban bevezették az ivóvizet.
Nagycsütörtökön lezajlott a bő másfél éve vízügyi katasztrófahelyzet áldozatául esett Györgyfalva új vezetékes ivóvízhálózatának műszaki átadás-átvételi eljárása.
Az Országos Statisztikai Intézet pénteken közölt adatai szerint tavaly Románia állandó lakosságának háromnegyede (74,9 százalék) csatlakozott a közüzemi vezetékes ivóvízrendszerre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok