A világosi ártézi kútnál helybéliek és kirándulók egyaránt megtöltik palackjaikat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Egyrészt az egyre szélesebb körben terjedő egészségtudatosság, másrészt az áremelkedések miatt mind többen részesítik előnyben az ártézi kutak vizét a kereskedelemben kapható palackozott ásványvizekkel szemben. Arad megyében 50 ártézi közkút található, ezek közül 16-nak a vize ajánlott fogyasztásra, és van, aki nemcsak issza a mélyfúrású vizet, hanem azzal is főz.
2025. április 12., 18:332025. április 12., 18:33
Az Arad megyében található, bárki számára elérhető ártézi kutak némelyike szénsavas, így mindenki kedvére válogathat a szabadon és ingyen tölthető forrásvizek közül. Egyesek előtt – főleg hétvégenként – sorok torlódnak fel, mert nemcsak egy-egy település lakói, hanem a környéken élők is „rákaptak az ízére”, és rendszeresen járulnak a forrásokhoz demizsonokkal, palackokkal, hogy akár egy hétre való mennyiséget hazavigyenek.
Megyeszerte 50 közkút található, amelyeket a közegészségügyi igazgatóság (DSP) időközönként bevizsgál, de a területileg illetékes önkormányzatoknak is kötelező évente legalább egy laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetniük. A DSP azt közölte az Agerpres hírügynökséggel, hogy 2024-ben
a többinek viszont különböző paraméterei nem feleltek meg az előírásoknak: vagy túl sok baktériumot tartalmaztak, vagy valamelyik ásványi anyag túl nagy koncentrációban fordult elő a mintában.
A legismertebb és legkeresettebb forrásvizek
de Pécskán is sokan a köztéri kút vizét fogyasztják.
A világosi forrás a község központjában található, az egykori Bohus-kastély (ma Slavici–Monția-múzeum) mellett, és tőle nem messze magasodik Bohusné Szögyény Antónia szobra, akinek többek között a kút fúrása is köszönhető (ezt emléktábla is hirdeti). Báró Bohus János felesége a románság körében is köztiszteletnek örvendett, hiszen a nemesi család az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörése után elsőként szabadította fel a jobbágyokat, a mocsaras vidék lecsapolásával termőföldet biztosítottak a helyi parasztságnak, Szögyény Antónia kisdedóvót létesített, és segítette a forradalomban özvegyen, árván maradottakat. (Görgey Artúr unokatestvére volt, így Bohusék kastélyában zajlottak a világosi fegyverletételi tárgyalások a honvédtábornok és az osztrák császár által segítségül hívott orosz cári sereg vezérei között 1849 augusztusában.)
Bohusné Szögyény Antónia szobra Világoson
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Valentin Bot világosi polgármester az Agerpresnek elmondta, hogy a környékbeliek által nagy számban keresett kutat 2014-ben felújította az önkormányzat. Az Aradtól 25 kilométerre lévő Világosra a megyeszékhelyről is sokan kimennek ivóvízért. „Nagyon jó minőségű, nincs benne mészkőlerakódás, ezért főleg kávéfőzésre használjuk, mert nem vízköves, ami tönkre tenné a gépet” – mondta egy aradi férfi. A tágas parkolóban sok autó elfér; egy nyugdíjas házaspár szombatonként tíz, egyenként ötliteres palackkal érkezik. „Főzéshez is ezt használjuk, a bab például sokkal hamarabb megfő a forrásvízben” – árulta el sorban állás közben a házaspár hölgy tagja.
A Világos feletti feredői (Feredeu) ortodox kolostor területén is található egy forrás, a sziklafalból kivezetett csurgón folyó vízért azonban kevesen merészkednek fel a gépjárművel is meredeknek számító úton. Vannak azonban olyanok, akik esküsznek rá, hogy befőzéshez – de még pálinkafőzéshez is – annál jobb víz nincs.
Egy gyoroki férfi azt mondta, hogy a kereskedelemben kapható palackozott víz drágulása és a betétdíj bevezetése miatt döntöttek úgy, hogy ezentúl forrásvizet isznak. „Ráadásul sokkal jobb, mint ami a boltban kapható. Ez természetes módon, a sziklarétegeken tisztul meg” – tette hozzá.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros mentén fekvő Lippa többek között a természetes módon szénsavval dúsított forrásvizéről híres. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását, 1928-ban egy bukaresti nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert, és a román királyi ház beszállítója lett a „Lippai borvíz” („Borvizul de Lipova”) üzeme.
A lippafüredi kempinggel szemben található forrás azonban nem mindig „ad vizet”, vagy olykor alacsony nyomással folyik a vascsőből. Florin Pera, a helyi érdekeltségű turisztikai településnek nyilvánított Lippa polgármestere ezt azzal magyarázta, hogy a palackozóüzem a termelési kapacitástól függően szabályozza a szabadon tölthető forrás hozamát.
A lippai borvízforrás hozama a palackozóüzem termelésétől függ
Fotó: Marian Buga/Agerpres
„Ha nagyobb megrendelést kell teljesíteniük, akkor elzárják a csapot. Ezért meg is csappant a látogatók száma a forrásnál, nem lehet tudni előre, mikor folyik, mikor nem” – nyilatkozta az Agerpresnek.
Kisjenő (Chișineu-Criș) központjában, a városháza szomszédságában is található egy közkút, amelyet a helybeliek és a Fehér-Körös menti település vonzáskörzetében élők vagy az átutazók is előszeretettel keresnek fel. A mélyfúrású kút száz éve „ontja magából” a vizet, az önkormányzat pedig tíz évvel ezelőtt felújította a forrás környezetét.
Ártézi kút Kisjenő központjában
Fotó: Facebook/Kisjenő Polgármesteri Hivatala
A többségében magyarok lakta Kisiratoson 2008-ban építették ki az ivóvízvezetékhálózatot, ezzel együtt pedig köztéri kutakat szereltek fel, amelyekből bárki szabadon csapolhat vizet magának, de van hagyományos pumpás ártézi kút is a falu központjában.
Az egyik leghíresebb – kénes összetétele és ebből fakadó émelyítő szaga miatt is – az Apatelkén (Mocrea), a főút mellett lévő borvízforrás. A közigazgatásilag Borosjenőhöz (Ineu) tartozó Apatelkén a két világháború között fedezték fel a forrást, amely fölé a helyi hatóságok 1979-ben építettek kis pavilont.
Apatalekén naponta akár kétszázan is megállnak vízért
Fotó: Marian Buga/Agerpres
Hétvégenként hosszú sorokban állnak az emberek, demizsonokkal, flakonokkal a kezükben, hogy azokat megtöltsék a gyógyhatásúnak tartott vízzel.
„Becsléseink szerint naponta kétszázan is megállnak a kútnál vízért. Főleg gyomorbántalmakra fogyasztják, de kúraszerűen alkalmazva jó cukorbetegség, húgyúti megtebegedések, epekő esetén is” – mondta Călin Abrudan borosjenői polgármester az Agerpresnek.
Tavaly júliusban Antal Péter pécskai polgármester a közösségi oldalán adta hírül, hogy a többször is felújított Momák- (Momac-) kutat teljesen átépítették, és a közegészségügyi igazgatóság által végzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a vize iható, „amit a naponta ide járó több száz pécskai is jól tud.”
Antal Péter pécskai polgármester mindenkinek ajánlja a Momák-kút vizét
Fotó: Facebook/Antal Péter
A város egyik nevezetességének számító kutat 1897-ben fúrták, és a legenda szerint, aki a vizéből iszik, visszatér Pécskára – írta akkor a polgármester. Még ha a szerkezet modern is, a forrás ugyanaz – tette hozzá.
Nagy István nyugalmazott fizikatanár, a helytörténtettel is foglalkozó pécskai művelődésszervező ezt azzal egészítette ki, hogy a Momák Flóris (Florian Momac) akkori románpécskai jegyző által kialakított kúttól 15 méterre fúrták az új kutat, csak a vízvevő felépítmény a régi. A korábbi kútba beszivárgott a talajvíz, amiért a közegészségügyi hatóság bezáratta, ezért volt szükség új kút fúrására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bogdan Timar, a Temes Megyei Orvosi Kamara alelnöke azt nyilatkozta, hogy a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés az állami rendszerben nem függhet a beteg anyagi helyzetétől.
Egy ötéves kislányt kellett megoperálni az aradi kórházban péntekről szombatra virradóra, miután a gyanú szerint egy 54 éves férfi megerőszakolta őt az utcán, egy garázssor közelében. A feltételezett elkövetőt a rendőrség elfogta és őrizetbe vette.
Őrizetbe vettek péntek reggel egy 45 éves férfit az aradi rendőrök, mert az éjszaka két ízben is ittas vezetésen érték tetten.
Állatállománya védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat a ragadós száj- és körömfájás vírusának aggasztó európai terjedése miatt – jelentette be pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
Dák ezüstkincset találtak a Maros megyei Beresztelkén, a mintegy 550 gramm súlyú, hat darabból álló ékszergyűjtemény a dák arisztokrácia egyik fontos férfi vagy női tagjáé lehetett.
Előkerült Nagyvárad elveszettnek hitt, 1913-ban készült címere, amely hosszú évtizedeken keresztül a Széles (ma Decebal) utcai hidat díszítette.
Továbbra is tartható az egy ideje júniusra belőtt átadási határidő a Kolozs megyei gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Felerősödő szélre, havazásra és hóviharokra figyelmeztető újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidéki területekre. Vasárnap reggelig szinte az egész országban számítani lehet havas esőre, jegesedésre.
Jó választásnak bizonyult a szerkesztőség részéről, hogy a tortán és megannyi, a jeles évfordulónak szentelt műsoron kívül dokumentumfilmmel is megünnepeljék, megörökítsék a Kolozsvári Rádió 70 éves fennállását.
A forgalmat is le kellett állítani a Temesvárt az ország déli részével összekötő 6-os főúton, miután pénteken reggel a Krassó-Szörény megyei Teregova közelében vasúti felüljáró alá szorult egy kamion.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!