Egyre többen részesítik előnyben az ártézi kutak vizét a palackozott ásványvizekkel szemben

ártézi

A világosi ártézi kútnál helybéliek és kirándulók egyaránt megtöltik palackjaikat

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Egyrészt az egyre szélesebb körben terjedő egészségtudatosság, másrészt az áremelkedések miatt mind többen részesítik előnyben az ártézi kutak vizét a kereskedelemben kapható palackozott ásványvizekkel szemben. Arad megyében 50 ártézi közkút található, ezek közül 16-nak a vize ajánlott fogyasztásra, és van, aki nemcsak issza a mélyfúrású vizet, hanem azzal is főz.

Pataky Lehel Zsolt

2025. április 12., 18:332025. április 12., 18:33

Az Arad megyében található, bárki számára elérhető ártézi kutak némelyike szénsavas, így mindenki kedvére válogathat a szabadon és ingyen tölthető forrásvizek közül. Egyesek előtt – főleg hétvégenként – sorok torlódnak fel, mert nemcsak egy-egy település lakói, hanem a környéken élők is „rákaptak az ízére”, és rendszeresen járulnak a forrásokhoz demizsonokkal, palackokkal, hogy akár egy hétre való mennyiséget hazavigyenek.

Megyeszerte 50 közkút található, amelyeket a közegészségügyi igazgatóság (DSP) időközönként bevizsgál, de a területileg illetékes önkormányzatoknak is kötelező évente legalább egy laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetniük. A DSP azt közölte az Agerpres hírügynökséggel, hogy 2024-ben

az 50-ből 16 ártézi kútnak a vize volt emberi fogyasztásra alkalmas,

a többinek viszont különböző paraméterei nem feleltek meg az előírásoknak: vagy túl sok baktériumot tartalmaztak, vagy valamelyik ásványi anyag túl nagy koncentrációban fordult elő a mintában.

A legismertebb és legkeresettebb forrásvizek

  • Világoson,
  • Apatelkén,
  • Lippán,
  • Kisjenőben találhatók,

de Pécskán is sokan a köztéri kút vizét fogyasztják.

A világosi forrás a község központjában található, az egykori Bohus-kastély (ma Slavici–Monția-múzeum) mellett, és tőle nem messze magasodik Bohusné Szögyény Antónia szobra, akinek többek között a kút fúrása is köszönhető (ezt emléktábla is hirdeti). Báró Bohus János felesége a románság körében is köztiszteletnek örvendett, hiszen a nemesi család az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörése után elsőként szabadította fel a jobbágyokat, a mocsaras vidék lecsapolásával termőföldet biztosítottak a helyi parasztságnak, Szögyény Antónia kisdedóvót létesített, és segítette a forradalomban özvegyen, árván maradottakat. (Görgey Artúr unokatestvére volt, így Bohusék kastélyában zajlottak a világosi fegyverletételi tárgyalások a honvédtábornok és az osztrák császár által segítségül hívott orosz cári sereg vezérei között 1849 augusztusában.)

Bohusné Szögyény Antónia szobra Világoson •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Bohusné Szögyény Antónia szobra Világoson

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Valentin Bot világosi polgármester az Agerpresnek elmondta, hogy a környékbeliek által nagy számban keresett kutat 2014-ben felújította az önkormányzat. Az Aradtól 25 kilométerre lévő Világosra a megyeszékhelyről is sokan kimennek ivóvízért. „Nagyon jó minőségű, nincs benne mészkőlerakódás, ezért főleg kávéfőzésre használjuk, mert nem vízköves, ami tönkre tenné a gépet” – mondta egy aradi férfi. A tágas parkolóban sok autó elfér; egy nyugdíjas házaspár szombatonként tíz, egyenként ötliteres palackkal érkezik. „Főzéshez is ezt használjuk, a bab például sokkal hamarabb megfő a forrásvízben” – árulta el sorban állás közben a házaspár hölgy tagja.

A Világos feletti feredői (Feredeu) ortodox kolostor területén is található egy forrás, a sziklafalból kivezetett csurgón folyó vízért azonban kevesen merészkednek fel a gépjárművel is meredeknek számító úton. Vannak azonban olyanok, akik esküsznek rá, hogy befőzéshez – de még pálinkafőzéshez is – annál jobb víz nincs.

Egy gyoroki férfi azt mondta, hogy a kereskedelemben kapható palackozott víz drágulása és a betétdíj bevezetése miatt döntöttek úgy, hogy ezentúl forrásvizet isznak. „Ráadásul sokkal jobb, mint ami a boltban kapható. Ez természetes módon, a sziklarétegeken tisztul meg” – tette hozzá.

A lippai ártézi forrás hozamát a kitermelés is befolyásolja

Az Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros mentén fekvő Lippa többek között a természetes módon szénsavval dúsított forrásvizéről híres. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását, 1928-ban egy bukaresti nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert, és a román királyi ház beszállítója lett a „Lippai borvíz” („Borvizul de Lipova”) üzeme.

A lippafüredi kempinggel szemben található forrás azonban nem mindig „ad vizet”, vagy olykor alacsony nyomással folyik a vascsőből. Florin Pera, a helyi érdekeltségű turisztikai településnek nyilvánított Lippa polgármestere ezt azzal magyarázta, hogy a palackozóüzem a termelési kapacitástól függően szabályozza a szabadon tölthető forrás hozamát.

A lippai borvízforrás hozama a palackozóüzem termelésétől függ •  Fotó: Marian Buga/Agerpres Galéria

A lippai borvízforrás hozama a palackozóüzem termelésétől függ

Fotó: Marian Buga/Agerpres

„Ha nagyobb megrendelést kell teljesíteniük, akkor elzárják a csapot. Ezért meg is csappant a látogatók száma a forrásnál, nem lehet tudni előre, mikor folyik, mikor nem” – nyilatkozta az Agerpresnek.

Kisjenő (Chișineu-Criș) központjában, a városháza szomszédságában is található egy közkút, amelyet a helybeliek és a Fehér-Körös menti település vonzáskörzetében élők vagy az átutazók is előszeretettel keresnek fel. A mélyfúrású kút száz éve „ontja magából” a vizet, az önkormányzat pedig tíz évvel ezelőtt felújította a forrás környezetét.

Ártézi kút Kisjenő központjában •  Fotó: Facebook/Kisjenő Polgármesteri Hivatala Galéria

Ártézi kút Kisjenő központjában

Fotó: Facebook/Kisjenő Polgármesteri Hivatala

A többségében magyarok lakta Kisiratoson 2008-ban építették ki az ivóvízvezetékhálózatot, ezzel együtt pedig köztéri kutakat szereltek fel, amelyekből bárki szabadon csapolhat vizet magának, de van hagyományos pumpás ártézi kút is a falu központjában.

Az egyik leghíresebb – kénes összetétele és ebből fakadó émelyítő szaga miatt is – az Apatelkén (Mocrea), a főút mellett lévő borvízforrás. A közigazgatásilag Borosjenőhöz (Ineu) tartozó Apatelkén a két világháború között fedezték fel a forrást, amely fölé a helyi hatóságok 1979-ben építettek kis pavilont.

Apatalekén naponta akár kétszázan is megállnak vízért •  Fotó: Marian Buga/Agerpres Galéria

Apatalekén naponta akár kétszázan is megállnak vízért

Fotó: Marian Buga/Agerpres

Hétvégenként hosszú sorokban állnak az emberek, demizsonokkal, flakonokkal a kezükben, hogy azokat megtöltsék a gyógyhatásúnak tartott vízzel.

Húsz évvel ezelőtt egyes helybeliek üzleteltek is a „mocreai vízzel”, palackba töltve magyarországi turistáknak adták el, akik különböző nyavalyákra használták.

„Becsléseink szerint naponta kétszázan is megállnak a kútnál vízért. Főleg gyomorbántalmakra fogyasztják, de kúraszerűen alkalmazva jó cukorbetegség, húgyúti megtebegedések, epekő esetén is” – mondta Călin Abrudan borosjenői polgármester az Agerpresnek.

Aki a Momák-kútból iszik, visszatér Pécskára

Tavaly júliusban Antal Péter pécskai polgármester a közösségi oldalán adta hírül, hogy a többször is felújított Momák- (Momac-) kutat teljesen átépítették, és a közegészségügyi igazgatóság által végzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a vize iható, „amit a naponta ide járó több száz pécskai is jól tud.”

Antal Péter pécskai polgármester mindenkinek ajánlja a Momák-kút vizét •  Fotó: Facebook/Antal Péter Galéria

Antal Péter pécskai polgármester mindenkinek ajánlja a Momák-kút vizét

Fotó: Facebook/Antal Péter

A város egyik nevezetességének számító kutat 1897-ben fúrták, és a legenda szerint, aki a vizéből iszik, visszatér Pécskára – írta akkor a polgármester. Még ha a szerkezet modern is, a forrás ugyanaz – tette hozzá.

Nagy István nyugalmazott fizikatanár, a helytörténtettel is foglalkozó pécskai művelődésszervező ezt azzal egészítette ki, hogy a Momák Flóris (Florian Momac) akkori románpécskai jegyző által kialakított kúttól 15 méterre fúrták az új kutat, csak a vízvevő felépítmény a régi. A korábbi kútba beszivárgott a talajvíz, amiért a közegészségügyi hatóság bezáratta, ezért volt szükség új kút fúrására.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Kelemen Hunor: le a kalappal a magyar választók előtt, bízunk Nicușor Dan győzelmében

A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.

Kelemen Hunor: le a kalappal a magyar választók előtt, bízunk Nicușor Dan győzelmében
2025. május 18., vasárnap

Lefaragta a szaktárca az összeget, veszélybe került a kolozsvári Harag György Emlékév megszervezése

Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.

Lefaragta a szaktárca az összeget, veszélybe került a kolozsvári Harag György Emlékév megszervezése
2025. május 18., vasárnap

Erdélyi és partiumi szavazási kedv: Kolozs megye az élbolyban, Szatmár megye sereghajtó

Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.

Erdélyi és partiumi szavazási kedv: Kolozs megye az élbolyban, Szatmár megye sereghajtó
2025. május 18., vasárnap

Viharos, esős időben választ államelnököt Románia

Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.

Viharos, esős időben választ államelnököt Románia
2025. május 18., vasárnap

„Ne taktikázzon senki!” Az „európai Romániára” szavaztak az RMDSZ politikusai

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.

„Ne taktikázzon senki!” Az „európai Romániára” szavaztak az RMDSZ politikusai
2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt