Javult, de nem oldódott meg a parajdi bányakatasztrófa miatt kialakult ivóvízhiány a Kis-Küküllő térségében
Fotó: Haáz Vince
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban. Miközben Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is mobil tartályokból történik a vízosztás, az elégedetlenség egyre nagyobb a lakosság körében, sokan követelik, hogy nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek a térséget. A Kis-Küküllő menti települések elöljáróit, tanácsosait faggattuk az aktuális helyzetről.
2025. június 25., 19:122025. június 25., 19:12
2025. június 25., 23:362025. június 25., 23:36
Amint arról korábban beszámoltunk, Dicsőszentmártonban és több Kis-Küküllő menti településen hetek óta akadozik a vízellátás a parajdi bányakatasztrófa okozta sószennyezés következtében. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság június 2-án hirdetett veszélyhelyzetet 30 napra Dicsőszentmárton városában, valamint Szászbogács, Ádámos és Vámosgálfalva községekben, ahol a Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt ihatatlanná vált a vezetékes víz, majd a vízszolgáltatást is le kellett állítani. A helyzet időközben részlegesen javult, de továbbra sem tekinthető megoldottnak.
– számolt be Magó Attila tanácsos szerdán a Krónikának. Az RMDSZ dicsőszentmártoni önkormányzati képviselője szerint például saját otthonában – amely a polgármesteri hivatal közvetlen szomszédságában található – szerdán a reggeli órákban újra volt víz. Elmondása szerint hasonló a helyzet a város iskoláival is: a helyi középiskolában például újra működik a vízellátás.
„Nem elég jó a nyomás, hogy ezekre a részekre is feljusson a víz” – ismertette Magó Attila. Mint megírtuk, a lakosság részéről időközben petíció is indult annak érdekében, hogy nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek Dicsőszentmártont, és biztosítsanak állami alapokat az ivóvízgondok megoldására, a vállalkozások támogatására. A városi tanácsostól megtudtuk, sokan osztják és támogatják a kezdeményezést, gyűlnek az aláírások, a petíció széles körben terjedt a közösségi médiában.
Egyre nehezebben viselik Dicsőszentmárton lakói a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt előálló vezetékesvíz-hiányt. A felháborodást a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság is érzékeli: közölték, hogy „megértik a lakosok fájdalmát és frusztrációját”.
A petíció célja Magó Attila szerint az, hogy a helyzetre való hivatkozással haladékot kérhessenek a szolgáltatóktól, például a számlafizetések vagy más kötelezettségek tekintetében. A tanácsos arról is beszámolt, hogy
Amikor épp folyik, Dicsőszentmártonban a csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható
Fotó: Haáz Vince
A probléma ugyanakkor nem csak a 19 ezer lakosú Maros megyei várost, hanem a környék falvait is érinti.
„Őszintén sajnálom, ami Parajdon történt, de közben rólunk teljesen megfeledkeztek, pedig sokkal nagyobb a baj, mert az emberek ivóvíz nélkül maradtak” – mondta a polgármester. Kifejtette, eddig a tűzoltók és az katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársainak köszönhetően víztartályokból sikerült biztosítani az ivóvizet a község lakossága számára.
– magyarázta a közel 2000 lelkes község RMDSZ-es elöljárója.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, a vízválság a gazdaságokban is gondot okoz, az emberek eleinte a saját kútjaikból próbálták fedezni a vízszükségletet, de az elmúlt négy hét csapadékmentes időszaka miatt a kutak is apadnak, és sok helyen már ott sincs elegendő víz. „A kertekben a zöldségek, növények teljesen kiszáradtak, nem lehet megoldani az öntözést. Az állatok vízellátása is nagy problémát jelent, az önkormányzat próbál segíteni a gazdáknak, megoldottuk, hogy a keddi és szerdai napokon 20-24 ezer liter vizet szállítsunk ki annak a 12 vagy 13 gazdának, ahol nagyobb létszámú az állatállomány” – illusztrálta a helyzetet a településvezető.
Balog Elemér rámutatott,
„Némi előrelépést jelent, hogy a hatóságok a napokban részben újraengedélyezték a helyi vízüzem működését, így a lakosság legalább mosásra és tisztálkodásra használhatja a vezetékes vizet, de sajnos még mindig nem alkalmas fogyasztásra vagy főzésre, mert a sókoncentráció értéke továbbra is meghaladja az ezer mg/liter szintet” – hangsúlyozta Balog Elemér.
A polgármester arról is beszélt, hogy nem lehet megmondani, meddig áll fenn a vészhelyzet a Kis-Küküllő menti falvakban, azonban amíg a parajdi bányából oldódik ki a só, addig a Kis-Küküllő menti településeknek is ivóvízellátási gondokkal kell szembenézniük. Mint fogalmazott, jelen állás szerint ez a helyzet két hónapig, de akár év végéig is eltarthat. „A község lakói türelemmel viselik a nehézségeket, de az elégedetlenség egyre nagyobb, főleg amiatt, hogy ezt az ökológiai katasztrófát el lehetett volna kerülni. Én is úgy gondolom, hogy vannak olyan természeti katasztrófák, amik nem láthatóak előre, de a parajdi eset megelőzhető lett volna” – fogalmazott az RMDSZ-es elöljáró.
A lakosság 5, 7 vagy 10 literes kannákban, palackokban hordja az ivóvizet főzésre és fogyasztásra a kihelyezett tartályokból
Fotó: Haáz Vince
Arra a kérdésünkre, hogy ha ez a vészhelyzet sokáig kitart, milyen megoldásokkal készülnek az ivóvíz biztosítására, a polgármester elmondta, két alternatíva kínálkozik a vízellátásra. Egyrészt továbbra is a tűzoltók szállítják a vizet, és a lakosság csökkenti a vízfogyasztást, másrészt pedig egy hosszú távon fenntartható, műszakilag is stabil rendszert alakítanak ki.
„Szombaton egy hete a környezetvédelmi miniszter is Dicsőszentmártonban járt, és tájékozódott a helyzetről. Most azon dolgozunk, hogy az új kormány jóváhagyja a fordított ozmózisú berendezések kiépítését, amelyeket a dicsőszentmártoni vízüzem mellé telepítenének. Ezek a modern rendszerek gyors víztisztítást tesznek lehetővé, eltávolítva a sókat és egyéb szennyeződéseket. A rendszer Balavásár, Gyulakuta és más közeli települések ellátását segítené, különösen akkor, ha a meglévő ivóvízforrások – például Bözödújfalu – teljesen kimerülnek, és már nem lesz, amiből biztosítani mintegy 40 ezer ember vízellátását” – fejtette ki Vámosgálfalva polgármestere. Rámutatott, egy másik, hosszú távon még biztonságosabbnak tűnő megoldást is szorgalmaznak, meglátásuk szerint egy nagy átmérőjű, 350–400 milliméteres vezetéket kellene kiépíteni, amely a Marosból Radnóttól indulva Dicsőszentmárton irányába szállítaná a vizet. „Ez a csőrendszer kétirányú lehetne. Most a Marosból hoznánk vizet ide, de ha valamikor ott lesz gond, akkor innen, a Kis-Küküllőből lehetne visszajuttatni vizet a Maros menti településekre” – magyarázta Balog Elemér polgármester.
A természeti katasztrófa élővilágra gyakorolt hatása kapcsán a kertészmérnök végzettségű elöljáró elmondta, az elmúlt napokban a Kis-Küküllőben, főleg Balavásártól felfele, de már Vámosgálfalvánál sem lehet halakat látni, az ökoszisztéma teljesen felborult, és a sókoncentráció drasztikus növekedése nemcsak az állatvilágot, hanem a vízparti növényzetet is tönkretette.
– mutatott rá Vámosgálfalva polgármestere.
Közben szerdán újabb Maros megyei községben, Küküllőszéplakon is veszélyhelyzetet hirdettek a hatóságok a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa nyomán megnövekedett sótartalma miatt. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság döntésével Küküllőszéplakon kívül a hozzá tartozó Héderfalva, Oláhszentlászló, Kisszentlászló és Vajdakuta falvakra terjesztették ki a veszélyhelyzetet. Ezáltal a korábbi 16-ról 21-re nőtt a vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések száma. Barabási Antal-Szabolcs Maros megyei prefektus szerdán bejelentette, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat egy 30 ezer literes tartálykocsit vásárol a Kis-Küküllő térségének megsegítésére, és csütörtökön a Maros megyei önkormányzat is dönt egy hasonló beruházásáról.
A berendezést a közterület-fenntartó vállalat szerzi be, de kölcsönadják a katasztrófavédelemnek, így ivóvízszállításhoz és tűzoltáshoz is használják majd. Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató igazgatója szerint Dicsőszentmártonban ismét beindították a vízszolgáltatást, de időbe telik, míg újra megtelnek a tartályok. Közölte: a víz sótartalma szerdán 1000 milligramm volt literenként, a csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható. Székely Annamária, a Maros megyei környezetvédelmi őrség igazgatója elmondta: a folyóban jelentősen csökkent az elpusztult halak száma, és a vadállatok is fogyasztottak ezekből. Mint közölte, a vízben kis halak is megjelentek, de a parajdi helyzet miatt tartani kell újabb sóhullámoktól.
Az állatok itatása is jelentős nehézséget jelent a sószennyezés okozta ivóvízhiány sújtotta térségben
Fotó: Haáz Vince
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közölte, hogy tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben, ebből 471 ezer liter volt ivóvíz, 543 ezer liter pedig háztartási víz. Az ökológiai katasztrófa sújtotta erdélyi kistérségben 81 vízosztó pont üzemel.
A Kis-Küküllő folyónak azután nőtt meg a sótartalma, hogy belefolyt a parajdi sóbánya fölött haladó és a bánya vízével keveredett Korond-patak magas sókoncentrációjú vize, ökológiai katasztrófát okozva. Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés. Miután a parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelésén dolgozó cég lebontotta a vízhozamlassító fenékküszöböket, nagy mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sótartalma, ami ökológiai katasztrófát idézett elő.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Európai uniós támogatásból valósítják meg a tömegközlekedést az Arad megyei Pécskán. A magyar határhoz közeli kisváros két elektromos autóbusz vásárlására, illetve a tömegközlekedési infrastruktúra kialakítására nyert pályázatot.
Látványos fináléval zárult vasárnap este a 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál.
szóljon hozzá!