A közelgő európai parlamenti választások kampányával magyarázta lapunknak Illyés Gergely politológus, hogy Magyarország és Lengyelország után újabb térségbeli állam, ezúttal Románia került az uniós intézmények célkeresztjébe.
Boldog, gondtalan ország lenne Románia, ha azok lennének a legnagyobb problémák, amelyeket az Európai Parlament buzgó mócsingjai pontokba szedve papírra vetettek, majd megszavaztak.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) azt fontolgatja, hogy megfellebbezi az Európai Unió Bíróságán (EUB) az igazságügyi reformot nyomon követő együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében kiadott jelentést.
Bizonyos területeken visszalépés történt az elmúlt évben a romániai reformfolyamatban, a bulgáriai fejlemények azonban kedvezőnek nevezhetőek – áll a két ország igazságszolgáltatásának működését ellenőrző uniós mechanizmus keretében végzett értékelésben.
Aláírta Klaus Johannis román államelnök a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvényt, amelyet október végén szavazott meg a román parlament.
Sérti Románia alaptörvényét a bukaresti taláros testület szerint a parlament nyári rendkívüli ülésszakán megszavazott, a kisebbségi anyanyelvhasználatról is rendelkező új közigazgatási törvénykönyv.
Mintegy kilencezer gazda 280 ezer hektáron termel biominőségű élelmiszert Romániában, a biogabona zöme kivitelre kerül, a zöldségek és gyümölcsök itthon találnak vevőre. Albert Imre a Bioterra Egyesület elnöke többek között az ágazat gyors fejlődéséről számolt be a Krónikának.
A romániai lakosság egynegyede napi 5,5 dollárból él, miközben egyre mélyül a szakadék a szegények és a gazdagok között.
Most Augustin Lazăr a hős. A korruptak ellen kíméletlen harcot vívó román főügyészt Ceaușescu idején még egészen más ideológia hajtotta.
Brüsszelben Magyarországot és Lengyelországot azért vádolják illiberalizmussal, mert az saját érdekeit védi – állítja Ilie Șerbănescu román közgazdász, politikai elemző. Szerinte az Európai Unió egyfajta gyarmattá alakította Romániát.
Több mint ezer bíró és ügyész kéri az igazságügy-minisztertől, hogy állítsa le a legfőbb ügyész elmozdítására irányuló procedúrát – tájékoztat a Romániai Bírák Fóruma (FJR).
Elhárította a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Klaus Johannis jobboldali államfő azon kezdeményezését, hogy a parlamenti pártok közti megállapodás alapján javítsák ki a Velencei Bizottság által bírált igazságügyi törvényeket.
Elfogadta a képviselőház a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvényt szerdán, amelyet korábban Klaus Johannis államelnök visszaküldött a törvényhozásnak.
Ellentmond azoknak, akik azt állítják, hogy a Fekete-tengerből kitermelt földgáz nagy része nem a román állampolgároknak jut, az a gazdasági logika, amely szerint a gázt a kitermeléshez legközelebb eső piacon lehet a legnagyobb profittal értékesíteni.
Klaus Johannis államfő konzultációt kezdeményezett az igazságszolgáltatást érintő törvénykezésről a parlamenti pártokkal – közölte hétfőn az elnöki hivatal.
A Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételére szólította fel a román hatóságokat hétfőn az Európai Bizottság a tervezett büntetőjogi reformmal kapcsolatban.
Jövő év végéig adottak lehetnek a feltételek a Magyarországot és Romániát összekötő gázszállítási folyosó működéséhez – mondta lapunknak Kaderják Péter, a magyar kormány energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Az igazságszolgáltatás törvényeit módosító sürgősségi kormányrendelet polgári törvény, nem lehet visszamenőleges érvényű, tehát semmiben nem veszélyezteti a stabilitást – nyilatkozta vasárnap Tudorel Toader igazságügy-miniszter.
Látogatottsági adatok