Az Országos Földfizikai Intézet Bukarestben
Fotó: Országos földfizikai intézet
A vészhelyzetekre való felkészülést és reagálást előkészítő intézményközi munkacsoportot létesít a román kormány az elmúlt napokban bekövetkezett földrengések nyomán. Kiderült, több mint 160 utórengése volt a hétfői 5,2-es, illetve a keddi 5,7-es erősségű olténiai földmozgásoknak.
2023. február 15., 18:372023. február 15., 18:37
2023. február 15., 18:442023. február 15., 18:44
Több mint 160 utórengése volt a hétfői 5,2-es, illetve a keddi 5,7-es erősségű olténiai földrengésnek – ismertette szerdán az országos földfizikai intézet igazgatója. Constantin Ionescu elmondta, az utórengések meglehetős gyakorisággal, mintegy 15 percenként következtek be. Szerda reggel óta nem volt 3,5-ösnél erősebb földrengés.
Mircea Radulian, az intézet tudományos igazgatója arról tájékoztatott, hogy a Târgu Jiutól keletre eső területet már korábban is szeizmikusan aktív térségként ismerték a szakemberek, arról viszont mindeddig nem volt tudomásuk, hogy a szeizmikus mozgás ilyen méreteket ölthet. Utoljára 80 évvel ezelőtt volt az említett régióban egy 5,2-es erősségű földrengés, azóta csak gyenge vagy mérsékelt szeizmikus aktivitást regisztráltak. Azt is elmagyarázta, hogy a felszínhez közeli kőzetlemezek elmozdulása által okozott földrengések általában enyhék, de néha erősebb földmozgást is eredményezhetnek.
A kedd délutáni, 5,7-es erősségű földrengés után öt megye 22 településén jelentettek károkat; voltak, akik orvosi segítséget kértek a 112-es segélyhívószámon, mások az épületeken keletkezett repedésekről, levált épületelemekről számoltak be.
Mihai Diaconescu szeizmológus arról beszélt, hogy a szeizmikus aktivitás gyengülésére utal, ha az utórengések száma és erőssége csökkenőben van. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az olténiai földrengéseknek csak annyiban van közük a törökországihoz, hogy utóbbi „az utolsó csepp lehetett a pohárban”. Szerinte a törökországi szeizmikus hullámok által szállított energia önmagában nem volt elég egy földrengés létrejöttéhez, de arra igen, hogy a Romániában már felgyülemlett energia „kicsorduljon”.
Ezt a szerdai kormányülésen közölte a miniszterelnök, rámutatva, hogy a nap folyamán megbeszélést tartott ebben a témában Cseke Attila fejlesztési miniszterrel, Raed Arafat belügyi államtitkárral, az építésfelügyeleti hatóság főtitkárával, a fővárosi műépítészeti egyetem rektorával és más szakemberekkel. A munkacsoport a megelőzésre és a vészhelyzetekre való reagálásra fog összpontosítani a kormányfő szerint.
A munkacsoportba a fejlesztési, a belügyi, az oktatási, az egészségügyi, az energetikai, a környezetvédelmi, a szállításügyi, a művelődési, a kutatási minisztérium delegál képviselőket, de a megyei tanácsok, a városok, a municípiumok, illetve a községek országos szövetsége, valamint az építésfelügyeleti hatóság és a fővárosi műépítészeti egyetem is képviseltetni fogja magát a testületben.
Ezeknek az épületeknek a megerősítésére már több projekt is elkezdődött, a munkacsoport dolga lesz, hogy elemezze, mi módon kezdődhetne el azonnal az 1-es fokozatú omlásveszélynek kitett iskolaépületek rehabilitációja. A kormányfő ugyanakkor a jóváhagyási eljárás felgyorsítását kérte a fejlesztési minisztériumtól. Ciucă elmondta továbbá, kérte annak ellenőrzését, hogy a földrengés sújtotta törökországi területeken építési munkálatokat végző vállalatok Romániában is dolgoztak-e. Leszögezte ugyanakkor, hogy felül kell vizsgálni, és szükség esetén újra kell gondolni az építészeti szabványokat.
A kedd délutáni 5,7-es erősségű földrengés nyomán Gorj megye több településén épületek rongálódtak meg, derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság összesített adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Exminiszterelnök, jelenlegi és volt pártvezetők, volt kormánytagok, Bukarest főpolgármestere és a tavaly novemberi választások korábbi jelöltjei is megtalálhatók azok között, akik harcba szállnak a május 4-ére kiírt, megismételt romániai elnökválasztáson.
Marcel Ciolacu miniszterelnök azt állítja, hogy Ilie Bolojan ügyvivő államfő „soha nem kérte” a kormánykoalíciós megállapodás módosítását, hogy Crin Antonescu helyett ő legyen a jelölt az elnökválasztáson.
Furcsa jelenetek játszódtak le Temesváron csütörtökön azt követően, hogy a legfőbb ügyészség ügyészei kommandósok kíséretében házkutatást tartottak a Călin Georgescut támogató influencerek egyikénél.
Több mint negyven gázai övezeti személyt – betegeket és hozzátartozóikat – hoztak Romániába szerdán Izraelből. Egy részük tovább utazik Norvégiába vagy Franciaországba.
A két világháború közötti román fasiszta legionárius mozgalom online népszerűsítéséért, valamint erőszakra, idegengyűlöletre uszításért, tiltott fegyvertartásért állított bíróság elé öt vádlottat a legfőbb ügyészség.
Újabb, Călin Georgescut érintő ügyben csaptak le csütörtökön a hatóságok: a legfőbb ügyészség ügyészei 17 házkutatást tartottak Bukarestben, valamint Brassó, Botoșani, Calarasi, Dolj, Galati, Galati, Giurgiu, Máramaros, Maros és Temes megyében.
Túlzottan nagyoknak nevezte Kelemen Hunor Klaus Iohannis volt államfő külföldi repülős útjainak költségeit. Az RMDSZ elnöke elnöki repülőgép javasolja a kiadások csökkentése érdekében.
Visszalép az elnökjelöltségtől – jelentette be szerda este Anamaria Gavrilă, a POT elnöke. Így George Simion, az AUR vezetője marad a magukat szuverenistáknak valló pártok államfőjelöltje májusi megismételt elnökválasztáson.
A parlament épületébe hívta ki a rendőrséget szerdán Anamaria Gavrilă képviselő, miután szóbeli összetűzésbe került a sajtó képviselőivel. A POT elnökének terve visszafelé sült el: a rendőrök őt bírságolták meg.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke utasította el azt a forgatókönyvet, hogy Ilie Bolojan ügyvivő államfő legyen a kormánykoalíció jelöltje a májusi, megismételt elnökválasztáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!