Az RMDSZ úgy számol, hogy 10 szenátorral és 21 parlamenti képviselővel lesz jelen a parlamentben
Fotó: Haáz Vince
Megerősödött frakciókkal kezdjük a parlamenti mandátumot – szögezi le az RMDSZ keddi közleménye, amely csupán a szenátusban számol egy többletmandátummal, holott egy nappal korábban Kelemen Hunor arról beszélt, hogy várhatóan a képviselőházban is eggyel több helyet szereztek.
2024. december 03., 13:302024. december 03., 13:30
2024. december 03., 13:512024. december 03., 13:51
Mint írták, az RMDSZ számításai szerint a szövetség 10 szenátorral és 21 parlamenti képviselővel lesz jelen a parlamentben. Mindez annak fényében érdekes, hogy Kelemen Hunor hétfő esti kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: a szövetség várhatóan egy szenátori és egy képviselői mandátummal többet szerzett a törvényhozási megmérettetés nyomán a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest.
Az RMDSZ a 2020-as parlamenti választáson 21 képviselői és 9 szenátori mandátumot szerzett, idő közben eggyel apadt az alsóházi frakció, diplomabotránya miatt ugyanis 2021-ben kizárták a máramarosi Apjok Norbertet.
A jelenlegi adatok alapján a tizedik szenátori mandátumot Szatmárban nyeri az RMDSZ, ahol a Turós Lóránd után a jelöltlistán második helyen szereplő Kovács Máté szatmári megyemenedzser a befutó. Az aradi magyarság – Faragó Péter révén – elesik a parlamenti képviselettől, a 2012-2016-os ciklust követően ismét bejut viszont a bukaresti törvényhozásba Temes megyei magyarság képviselője Molnár András, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke révén.
Új arc lesz a képviselőházi frakcióban a június helyhatósági választáson Máramarosszigeten tanácsosi mandátumot szerzett Zahoránszki Brigitta Éváé, a szenátusiban pedig a háromszéki Kondor Ágota pedagógusé, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium volt igazgatójáé.
Várhatóan a napokban a Központi Választási Iroda (BEC) közzéteszi a mandátumelosztás végleges eredményét – mutat rá az RMDSZ keddi közleménye.
A szövetség számításai szerint így alakulhat az RMDSZ két frakciója:
Stabil kormánytöbbségre van szüksége Romániának, ezt pedig a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ közösen tudná ellátni – állapította meg Kelemen Hunor hétfő este Kolozsváron a SZÁT ülését követően, bejelentve: a szövetség Elena Lasconit támogatja.
Nyugat-Európában jórészt a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatták az ott élő románok a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki az összesített eredményekből.
Az RMDSZ öt erdélyi, illetve partiumi megyében végzett az első helyen a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki a közel százszázalékos feldolgozottság melletti eredményekből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!