Fotó: Védelmi Minisztérium
Indokoltnak tartja Puskás Bálint korábbi alkotmánybíró Klaus Johannis államfő döntését, miszerint hétfőtől szükségállapotot hirdet az országban.
2020. március 16., 08:132020. március 16., 08:13
„Azért tarom indokoltnak, mert sajnos az eddig elrendelt elővigyázatossági intézkedéseket nem nagyon tartották be. Sőt vannak olyan személyek, akik 10-14 embert is megfertőztek.
Féltem attól, hogy Romániában gyorsan elterjed a vírus, mivel az emberek jobb szeretik nem betartani azt, amit kérnek tőlük, és amit megszabnak nekik. Ebből a szempontból megalapozott a szükségállapot elrendelése” – szögezte le a Krónikának nyilatkozva vasárnap.
Sürgősségi állapot foganatosítását jelentette be szombaton a koronavírus-fertőzés miatt Klaus Johannis államfő.
A taláros testület volt tagja ugyanakkor megjegyezte:
Emlékeztetett, legutóbb 1999-ben, a bányászjárás idején hirdettek szükségállapotot, amit „elég simán megúsztunk”. Rámutatott, az alkotmánymódosítás előtt elfogadott sürgősségi kormányrendelet lehetőséget ad katonai erőknek arra, hogy törvényerejű rendeleteket adjanak ki, és bizonyos emberi szabadságjogokat korlátozzanak.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője felhívást intézett a sajtóhoz, amelyben „felelős polgári hozzáállást” kér, és leszögezi: a sürgősségi állapot bevezetése nem problémát, hanem segítséget jelent a járvány leküzdésében, ezért ezt a témát „nem szabad elpolitiz
Lapunk kérdésére, miszerint ellensúlyozhatók-e az esetleges visszaélések, elmondta, az alkotmány egyszerűen és érthetően szabályozza a kérdést, az alkotmánymódosítás előtt jóváhagyott törvény viszont helyenként ellentmondhat az alkotmány előírásainak. „Ha ilyen visszaélés történne, az ombudsman, vagy más illetékes szervek megtámadhatnák az alkotmánybíróságon, és biztos vagyok benne, hogy az alkotmánybíróság ezeket korlátozná” – jelentette ki. „Remélem, nem kerül sor visszaélésre, bár a miniszterelnök kijelölésének körülményei miatt
– mondta el lapunknak Puskás Bálint.
Szükségállapot: korlátozhatók bizonyos jogok
A szükségállapot olyan rendkívüli állapot, amelyet az alkotmány értelmében vagy akkor hirdethetnek meg, ha a nemzetbiztonságot vagy a demokráciát fenyegető súlyos veszélyhelyzet alakult vagy alakulhat ki, illetve természeti katasztrófa esetén. A meghatározás szerint olyan rendkívüli, nem katonai jellegű esemény esetén rendelik el, amely mértéke és intenzitása révén veszélyezteti a lakosság életét és egészségét, a környezetet, a fontosabb anyagi vagy kulturális értékeket, a normalitás helyreállítása érdekében pedig sürgős lépésekre, külön források biztosítására, illetve a rendelkezésre álló erőforrások egységes koordinálására van szükség. Szükségállapot idején a központi és a helyi közigazgatás egyes jogköreit a katonai és más, központi hatóságok veszik át. Ilyen esetben a szükséges intézkedéseket a Vészhelyzeteket Menedzselő Országos Rendszer hozza meg, amelyet a belügyminiszter vezet, és a miniszterelnök koordinál.
Szükségállapot idején korlátozhatók bizonyos polgári jogok, kivéve az alapvető szabadságjogokat. Ilyen helyzetben a hatóságok korlátozhatják vagy megtilthatják a járművek és az emberek közlekedését bizonyos helyeken vagy időpontokban, illetve indokolt esetben kijárási engedélyt adhatnak. Razziákat szervezhetnek, kizárólagos jogot kapnak a nyilvános rendezvények engedélyezésére, evakuálhatják azon személyeket a szükségállapot által érintett területről, akiknek a jelenléte nem indokolt, ideiglenesen bezárhatják a benzinkutakat, vendéglőket, kávéházakat, klubokat, kaszinókat, az egyesületek székhelyeit és egyéb nyilvános helyeket. Emellett megtilthatják a közúti, vasúti, tengeri, folyami és légi közlekedést bizonyos útvonalakon, illetve az élelmiszerek és egyéb szükséges termékek államosításáról dönthetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elítéli a „közvélemény manipulálására tett kísérletet” azon állítás révén, hogy a jelenlegi költségvetési problémákat a tavaly regisztrált deficit okozta.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jogerősen Cristian Rizea volt képviselő feltételes szabadlábra helyezéséről döntött – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Visszatámadt Constantin Dobrea, az országos sótársaság (Salrom) vezérigazgatója, miután Radu Miruță gazdasági miniszter a héten megszellőztette, hogy az igazgató fizetését nem sokkal a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófa után hatezer lejjel megemelték.
A hét végére érvényes első- és másodfokú hőségriasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország csaknem felére.
Kilőtték a hatóságok azt a medvét, amely csütörtökön végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán.
A politikai klientúrák eltűrése vezetett egyes állami vállalatok vezetőinek arcátlanul magas fizetéséhez – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő csütörtök este egy televíziós interjúban.
Miközben a parajdi sóbányában a vízbetörés okozta katasztrófa következményeivel küzdenek, a kormány pedig a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragása érdekében súlyos megszorító intézkedéseket hirdetett meg, kiderült: a Salrom Országos Sótársas&
Továbbra is a hadseregben bíznak a leginkább a romániai polgárok – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Fényképezkedni és nagyvadat etetni állt meg a Transzfogarasi úton az az olasz motorkerékpáros, akivel csütörtökön végzett a medve.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás