Klaus Johannis elnök a hatósági útmutatások tiszteletben tartására kérte a polgárokat
Fotó: Presidency.ro
Sürgősségi állapot foganatosítását jelentette be szombaton a koronavírus-fertőzés miatt Klaus Johannis államfő. A helyi és központi hatóságok korlátozásokat és tiltásokat vezethetnek be a sürgősségi állapot keretében, elrendelhetik akár bizonyos egységek bezárását is.
2020. március 14., 19:092020. március 14., 19:09
2020. március 14., 23:222020. március 14., 23:22
A Cotroceni-palotában tett sajtónyilatkozatában az elnök azzal indokolta a lépést, hogy nagyon fontos időben meghozni az intézkedéseket annak érdekében, hogy legyen hatásuk. „Annak érdekében, hogy lehetővé tegyem ezt a harcot, úgy döntöttem, rendkívüli állapotot hirdetek jövő hét elejétől” – mondta az államfő az elnöki hivatalban, miután a harmadik Orban-kormány tagjai letették a hivatali esküt.
Az államfő elmondta, ennek nyomán a kormánynak lehetősége nyílik több pénzt folyósítani az egészségügy számára, a gyógyszerellátás, az egészségügyi-orvosi berendezések, felszerelések biztosítására, mivel így egyszerűsödnek az eljárások, könnyebb lesz a beszerzés. Klaus Johannis egyúttal felkérte a lakosságot, hogy kerülje azokat a közvetlen fizikai kontaktusokat, amelyek nem létfontosságúak, és hogy lehetőleg csak hivatalos, hatósági forrásból tájékozódjanak.
„Drága románok, a hatóságok teljesítik kötelességüket, a kormány nagyon jól végzi a munkáját, de egyedül csak fémunkát tudnánk végezni. Szükségünk van rátok, kedves románok! Szükség van arra, hogy tiszteletben tartsátok a hatóságok útmutatásait, rendelkezéseit, szükség van arra, hogy betartsátok a higiéniai szabályokat. És igen, arra is szükség van, hogy kerüljétek azokat a kontaktusokat, amelyek nem létfontosságúak – még akkor is, ha tudom, hogy ez kissé nehéz” – hangzott az államelnök felhívása. Az országban szombat estére 113-ra nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma.
Az RMDSZ képviselői és szenátorai is megszavazták Ludovic Orban újabb kormányát. A lapunknak nyilatkozó magyar törvényhozók a rendkívüli járványhelyzettel indokolták a megelőlegezett bizalmat. A honatyákat koronavírustesztnek vetették alá, a voksolást, aláírásokat fertőtlenítés előzte meg.
Románia államelnöke számára az alkotmány 93., a kivételes intézkedéseket taglaló szakasza teszi lehetővé, hogy az egész országban vagy egyes területi-közigazgatási egységekben a törvény szerint bevezesse az ostromállapotot vagy a sürgősségi állapotot, és az intézkedés foganatosításától számított legfeljebb 5 napon belül kérje a parlamenttől ennek jóváhagyását. (Lényeges, hogy a román alkotmány valamennyi, hivatalosnak tekintett magyar nyelvű fordítása sürgősségi, nem pedig szükségállapotként említi a román „stare de urgenţă” megfelelőjét). Az alaptörvény szerint ha a törvényhozás nem tart ülésszakot, a parlament az ostromállapot vagy a sürgősségi állapot bevezetésétől számított legfeljebb 48 órán belül jog szerint összehívottnak számít és az a bejelentett állapotok egész időtartama alatt működik.
Stratégiai törzs: csak a szükséges intézkedéseket foganatosítják a hatóságok
A bukaresti stratégiai kommunikációs törzs Klaus Johannis államfő bejelentését követően pontosítást tett közzé a hétfőn foganatosítandó sürgősségi állapottal kapcsolatban. Felhívják a figyelmet, hogy a hasonló esetekben életbe léptethető intézkedések közül nem ültetik gyakorlatba kötelező módon valamennyit. „Megjegyezzük, hogy kizárólag az új típusú koronavírus terjedésének visszaszorítását célzó intézkedések lesznek figyelembe véve. Felelős magatartásra hívjuk fel a figyelmet a jogszabályi keret és a sürgősségi állapot bevezetését indokolttá tévő döntés bemutatásának módja kapcsán” – szerepel a koronavírus romániai megjelenése nyomán létrehozott bukaresti stratégiai kommunikációs törzs szombat esti felhívásában.
A sürgősségi állapotról és az ostromállapotról szóló 1999/1-es számú sürgősségi kormányrendelet jóváhagyásáról szóló, 2004/453-as számú törvény azokat a politikai, gazdasági és rendvédelmi természetű, rendkívüli intézkedés-sorozatokat rögzíti, amelyek hasonló helyzetben foganatosíthatók az egész ország, vagy bizonyos közigazgatási egységek területén. A sürgősségi állapot legtöbb 30 napra foganatosítható, ez idő alatt a központi végrehajtó hatalom és a helyi közigazgatás bizonyos hatáskörei a katonai hatóságok és más központi hatóságok, elsősorban a belügyminisztérium felügyelete alá kerülnek.
A meghatározás szerint olyan rendkívüli, nem katonai jellegű esemény esetén rendelik el, amely mértéke és intenzitása révén veszélyezteti a lakosság életét és egészségét, a környezetet, a fontosabb anyagi vagy kulturális értékeket, a normalitás helyreállítása érdekében pedig sürgős lépésekre, külön források biztosítására, illetve a rendelkezésre álló erőforrások egységes koordinálására van szükség.
Ilyen esetben a szükséges intézkedéseket a vészhelyzeteket menedzselő országos rendszer hozza meg, amelyet a belügyminiszter vezet, és a miniszterelnök koordinál. Sürgősségi állapot idején korlátozhatók bizonyos polgári jogok, kivéve az alapvető szabadságjogokat. A polgári és katonai hatóságoknak számos rendkívüli intézkedést kell foganatosítaniuk. Korlátozniuk kell vagy be kell tiltaniuk a jármű- vagy a személyi forgalmat bizonyos helyeken vagy bizonyos időintervallumokon belül, és indokolt esetben kijárási engedélyt kell kibocsátaniuk.
A hatóságok razziákat rendelhetnek el, saját hatáskörben dönthetnek a nyilvános gyülekezések, felvonulások engedélyezéséről, kilakoltathatnak a sürgősségi állapot hatálya alá tartozó területekről olyan személyeket, akiknek a jelenléte nem indokolt. Ezen túlmenően elrendelhetik üzemanyagtöltő-állomások, éttermek, kávézók, kaszinók, nyilvános szórakozóhelyek ideiglenes bezárását, betilthatják a közúti, vasúti, tengeri, folyami és légi közlekedést bizonyos szakaszokon, továbbá ésszerűsíthetik az alapélelmiszereket és más létszükségleti javakat.
Az utóbbi huszonnégy órában százhetvenöttel 1441-ra emelkedett az új típusú koronavírus-fertőzés (Covid-19) halálos áldozatainak száma Olaszországban, eközben a diagnosztizált fertőzöttek száma majdnem háromezerrel, 21 157-re nőtt; a hatóságok újabb korlátozó intézkedések meghozatalát jelentették be, leá
Elutasította a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek, illetve kiskorú lányokat vett rá erőszakos cselekményekre.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje 52 százalékkal vezet a 48 százalékon mért Nicușor Dannal szemben az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt a CURS közvélemény-kutató kedden ismertetett felmérése szerint.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke, hogy a párt ellenzékből támogasson egy kisebbségi kormányt, de leszögezte: előbb megvárják az elnökválasztás vasárnapi második fordulójának az eredményét.
A román belügyminisztérium Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet kedden, hogy a közösségi médiában egy romániai merényletről szóló videós álhír terjed.
Hosszas hallgatás után üzenetet tett közzé Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, ám nem buzdított egyértelműen arra, hogy az emberek az őt „helyettesítő” George Simionra szavazzanak.
Kedden elkezdődött a másodikosok országos képességfelmérője az anyanyelv és irodalom tantárggyal.
Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.
Közleményben fejezte ki aggodalmát az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), miután George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a szélsőjobboldal államfőjelöltje tudtukon kívül lefilmezte a Digi 24 újságíróit, és sértegette is őket.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak az USR parlamenti képviselői, miután George Simion, az AUR elnökjelöltje azt állította a blogján, hogy kritikusai „zavart elméjű” és „irracionális” emberek.
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely értelmében a köztisztséget betöltő pedagógusok legtöbb öt egymást követő éven át tarthatják fent tanári állásukat.
1 hozzászólás