Petre Roman: nincs bizonyíték arra, hogy részt vettem volna a bányászok Bukarestbe hozatalában

Petre Roman

Tagad. Petre Roman szerint nem bizonyítható az érintettsége a bányászjárásban

Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres

Következetesen tagadja Petre Roman volt miniszterelnök, hogy köze lenne az 1990. nyarán Bukarestben lezajlott, halálos áldozatokat is követelő bányászjáráshoz.

Krónika

2025. január 15., 10:292025. január 15., 10:29

2025. január 15., 18:232025. január 15., 18:23

A legfőbb ügyészségen az ügyben zajló eljárás részeként szerdán kihallgatásra megjelenő Petre Roman szerint a legcsekélyebb bizonyíték sincs arra, hogy részt vett volna a bányászok 1990. június 13-15-i bukaresti bevonulásában, és mélységesen igazságtalannak tartja az ellene felhozott vádakat.

Állítása szerint nem állt érdekében a teljes körű leszámolás és elnyomás megszervezése.

„Ez a vád mélységesen igazságtalan, és meg fogom magyarázni, hogy miért. Milyen érdekeltségem volt, sőt, hogyan mehettem volna át én, egy professzor, egy kutató az Inter barikádján, ahol 39 fiatal bajtársamat ölték meg a Ceaușescu parancsára kilőtt golyók? Elköteleztem Romániát az Európai Unió, a NATO felé vezető úton. Ezt az elkötelezettséget kategorikusan, minden kétség és habozás nélkül vállaltam. Hogyan is tehettem volna, milyen érdekem fűződött ahhoz, hogy összeesküvést, elnyomást szervezzek bárki ellen? Olyan emberek ellen, akik két hónapon keresztül akadályozták a forgalmat az Egyetem téren, de még egyszer: én voltam az, aki a szabadság és a demokrácia barikádjairól jött” – mondta Petre Roman.

Arra a kérdésre, hogy az akkori elnök, Ion Iliescu bevont-a e a tervbe, a volt miniszterelnök így válaszolt: „Nincs ilyen terv, amelyben én részt vettem volna, semmilyen terv”.

korábban írtuk

A legfőbb ügyészségen kell számot adnia Petre Romannak a bányászjárásban játszott szerepéről
A legfőbb ügyészségen kell számot adnia Petre Romannak a bányászjárásban játszott szerepéről

Kihallgatják pénteken a legfőbb ügyészségen Petre Roman volt miniszterelnököt az 1990-es bányászjárás ügyében, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják.

Roman az akkori események kontextusát is felvázolta.

„Szabad választások után volt, 67 százalékkal megnyertük a választásokat. Bejelentettem a reformprogramot, hogy liberális demokráciát és piacgazdaságot teremtsek Romániában. Én már elindultam ezen az úton, sőt, ennek egyértelmű bizonyítékaként, két héttel két héttel az események után a román parlamentben egyetlen ellenszavazat nélkül miniszterelnökké választottak. Az összes történelmi párt ott volt a román parlamentben. Egyetlen ellenem szóló szavazat sem volt, és ez két héttel később történt. Ez több mint nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy akkoriban én képviseltem a reformok valódi reményét” – mondta Petre Roman.

Hozzátette, nincs bizonyíték arra, hogy köze lett volna a bányászok Bukarestbe vezényléséhez.

„Nincs bizonyíték arra, hogy részt vettem volna a bányászok idehozatalában, önök nagyon jól tudják, mi történt, én pedig június 16-án beszéltem róla. Sajtótájékoztatót tartottam, és azt mondtam: ami ott történt, az a Securitate volt embereinek nyilvánvaló részvételével történt. Azt mondtam, hogy ez nekem sokba került, mert a moszkvai puccs után a Roman-kormány a leghatározottabban állást foglalt a puccsal szemben, és nem sokkal később 10 000 bányászt hoztak be, és államcsíny révén megdöntötték a Roman-kormányt. Elmondhatom, hogy semmi közöm ezekhez a vádakhoz, amelyek mélységesen igazságtalanon” – mondta Petre Roman.

korábban írtuk

Miron Cozma: „Milyen bányászjárás? Nem volt bányászjárás”
Miron Cozma: „Milyen bányászjárás? Nem volt bányászjárás”

Megjelent hétfő reggel a legfőbb ügyészségen Miron Cozma. A Zsil-völgyi bányászok egykori szakszervezeti vezetőjét az 1990-es bányászjárások ügyében hallgatják ki, amelyben emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolják.

Mint arról beszámoltunk, az ügyben Petre Roman mellett büntetőeljárás indult Ion Iliescu volt államfő, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu, Miron Cozma egykori bányászvezér, valamint Adrian Sârbu volt miniszterelnöki tanácsadó, illetve Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is.

Az ügyészség szerdára Voiculescut is beidézte, a 94 éves Iliescut pedig a tervek szerint otthonában hallgatják ki.

Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant és Virgil Măgureanut is. 2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését.

A bírák akkor az ügyészek által korábban összegyűjtött összes bizonyítékot semmisnek nyilvánítottak, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat.

korábban írtuk

Bányászjárás: Petre Romanék után Ion Iliescu ellen is elindult a büntetőeljárás
Bányászjárás: Petre Romanék után Ion Iliescu ellen is elindult a büntetőeljárás

A legfőbb ügyészség bejelentette, megindította a büntetőeljárást Petre Roman volt miniszterelnök, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu ellen az 1990-es bányászjárás ügyében.

A katonai ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója – köztük Petre Roman és Gelu-Voican Voiculescu –, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek – köztük Virgil Măgureanu vagy Adrian Sârbu – elrendelték a fővárosi tüntetések elfojtását, amelynek következtében négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától.

Közleményében az ügyészség felidézte, hogy 1990. április 22-étől június 13-ig több héten át tartó tüntetés zajlott a bukaresti Egyetem téren.

A tüntetők többek között azt követelték az 1989-es forradalom utáni új hatalomtól, hogy szakítson a kommunista rendszerrel és a pártaktivista múltú személyekkel, illetve szabadítsa fel a politikai befolyástól a közszolgálati televíziót.

Válaszul Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu és a Nemzeti Megmentési Front más vezetői támadták nyilatkozataikban az Egyetem téri tüntetőket.

Megnyilvánulásaik az ügyészek szerint valójában ürügyként szolgáltak a demonstráció részvevői, elsősorban a véleményformálók, egyetemi hallgatók és értelmiségiek elleni megtorló akciókra.

„A gyanúsítottak egy forgatókönyvet dolgoztak ki a megtorlások álcázására, amelynek lényege az volt, hogy nyoma vesszen az akciók kitervelőinek.

korábban írtuk

Újból nekifut az ügyészség a bányászjárás-ügynek - hírek csütörtökön
Újból nekifut az ügyészség a bányászjárás-ügynek - hírek csütörtökön

Minden akadály elhárult a Kübekháza-Óbéb határátkelő megnyitása útjából. Polgármesterjelölti dossziéja iktatása napján emelt vádat az ügyészség Bukarest első kerületének vezetője ellen. 

Ennek a forgatókönyvnek fontos eleme volt a manipulatív nyilvános kommunikáció arról, hogy a tüntetők veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre” – olvasható a közleményben.

Az ügyészek szerint

az állam több vezetője – Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu, Adrian Sârbu – bizonyítottan egy „politikai, adminisztratív, katonai és polgári” jellegű bűnözői csoportot hoztak létre.

Ebben számos személy vett részt, akik különböző módon járultak hozzá a megtorlásokhoz. A bűncselekményeket fizikailag végrehajtó személyek alacsonyabb szinten álltak a csoport hierarchiájában, de kigondolásukért és megszervezésükért a román állam akkori politikai vezetői feleltek – állítják az ügyészek.

A vádhatóság szerint 1990. június 13-án az állam akkori döntéshozói megtorló akciót indítottak a bukaresti Egyetem téren tüntetőkkel szemben.

Ebben törvénysértő módon részt vettek részt a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról.

A megtorló intézkedések az ügyészek szerint „széles körű és szisztematikus támadás formájában valósultak meg”, amelynek során: négy személyt halálos lövés ért; két személyt megerőszakoltak; 1315 személy megsérült; 1214 személyt politikai okokból jogtalanul megfosztottak a személyi szabadságától.

A politikai döntéshozók, illetve az erőszakszervezetek és a Nemzeti Megmentési Front vezetőinek utasítására a bukaresti nehézgépgyár munkásait az Egyetem térre vitték, akik fizikailag bántalmazták a tüntetőket, majd a rendőrséggel együtt elfoglalták az Egyetem teret, hogy megakadályozzák a visszatérésüket – idézte fel közleményében az ügyészség.

Az állami hatóságok intézkedéseire adott válaszként a demonstráció részvevői felgyújtották a fővárosi rendőrség, a belügyminisztérium, a Román Televízió és a Román Hírszerző Szolgálat székhelyét.

A megtorlások 1990. június 14-én és 15-én az ország több megyéjéből odahívott bányászok és munkások részvételével folytatódtak, akik valóságos „párhuzamos” rendfenntartó erőként léptek fel – részletezte közleményében az ügyészség,

felidézve azt is, hogy a Bukarestbe hívott bányászok feldúlták az 1989. decemberi forradalom után újonnan alakult vagy újraalakult ellenzéki pártok székházát, az ellenzéki politikai vezetők lakását, a független sajtótermékek és egyes oktatási intézmények székhelyét. Bukaresti lakosokat is bántalmaztak azzal az ürüggyel, hogy kapcsolatban álltak az Egyetem téri tüntetésekkel.

Az ügyészség rámutatott: 2021. június 4-én újraindították a nyomozást a bányászjárás ügyében, és a közleményben ismertetett tényállások és a büntetőjogi besorolásuk kizárólag a frissen szerzett bizonyítékokon alapulnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 01., csütörtök

BEC: az AUR törvénytelenül küldött személyre szóló kampányleveleket a nyugdíjasoknak

Törvénytelenül küldött a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje nevében személyre szóló kampányleveleket – állapította meg szerdán este a Központi Választási Iroda (BEC).

BEC: az AUR törvénytelenül küldött személyre szóló kampányleveleket a nyugdíjasoknak
2025. május 01., csütörtök

Antonescu és Dan az utolsó államfőjelölti vitán is összecsapott az ingatlanügyek miatt, Lasconi a Bibliára tett esküt kért

Szerdán este lezajlott a romániai elnökválasztás első fordulója előtti utolsó, harmadik elnökjelölti vitája, amelyen Crin Antonescu és Nicușor Dan ismét az ingatlanmaffia témájában csapott össze.

Antonescu és Dan az utolsó államfőjelölti vitán is összecsapott az ingatlanügyek miatt, Lasconi a Bibliára tett esküt kért
2025. április 30., szerda

Burduja cáfolja a rémhíreket, miszerint áramkiesés várható az elnökválasztás idején

Cáfolta szerdán az energiaügyi miniszter azokat a közösségi médiában terjedő híreszteléseket, miszerint az elnökválasztás első fordulója idején áramkiesés várható.

Burduja cáfolja a rémhíreket, miszerint áramkiesés várható az elnökválasztás idején
2025. április 30., szerda

Szexuális bűncselekményekért ítélték nyolc év letöltendő börtönbüntetésre Huși volt ortodox püspökét

Nemi erőszak és más szexuális bűncselekmények miatt jogerősen nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Huși volt ortodox püspökét, Corneliu Bârlădeanult, világi nevén Corneliu Onilát.

Szexuális bűncselekményekért ítélték nyolc év letöltendő börtönbüntetésre Huși volt ortodox püspökét
2025. április 30., szerda

Románia növeli védelmi kiadásait, a hadsereg „bizonyos helyzetre” készül

Románia 2030-ig fokozatosan növelni fogja a védelmi kiadásait – jelentette be Ilie Bolojan a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülését követő nyilatkozatában.

Románia növeli védelmi kiadásait, a hadsereg „bizonyos helyzetre” készül
2025. április 30., szerda

Jóváhagyta a kormány a beiskolázási tervet, növelik a helyek számát a duális képzésben

Jóváhagyta a kormány szerdai ülésén a 2025-2026-os tanév közoktatási és felsőoktatási beiskolázási tervét.

Jóváhagyta a kormány a beiskolázási tervet, növelik a helyek számát a duális képzésben
2025. április 30., szerda

62 beteget és 17 alkalmazottat kellett evakuálni egy pașcani-i kórháztűz miatt

Tűz ütött ki szerda délután a pașcani-i CFR-kórház egyik tetőtéri helyiségében; több mint 60 beteget és 17 alkalmazottat evakuáltak.

62 beteget és 17 alkalmazottat kellett evakuálni egy pașcani-i kórháztűz miatt
2025. április 30., szerda

Elfogadta a kormány az építkezéseket fékező bürokrácia megszüntetésére irányuló tervezetet

Elfogadta a kormány szerdai ülésén az építkezési engedélyhez szükséges dokumentumok kibocsátásának határidejét lerövidítő jogszabálytervezetet – tájékoztatott Cseke Attila fejlesztési miniszter.

Elfogadta a kormány az építkezéseket fékező bürokrácia megszüntetésére irányuló tervezetet
2025. április 30., szerda

Elemző: a kampány nem volt konstruktív, hanem elmélyítette a bizalmi válságot

Az áprilisi választási kampány nem volt konstruktív vagy mérsékelt, éppen ellenkezőleg: elmélyítette a bizalmi válságot, és tükrözte a választók polarizáltságát – fogalmazta meg Cristian Pîrvulescu politikai elemző.

Elemző: a kampány nem volt konstruktív, hanem elmélyítette a bizalmi válságot
2025. április 30., szerda

Újabb összehangolt bírósági próbálkozások az elnökválasztás érvénytelenítése ellen

Újabb tömeges, összehangolt akció indult annak érdekében, hogy bírósági ítéletek révén érjék el a tavalyi államfőválasztás eredményének érvénytelenségét kimondó határozat visszavonását.

Újabb összehangolt bírósági próbálkozások az elnökválasztás érvénytelenítése ellen