A legfőbb ügyészségen kell számot adnia Petre Romannak a bányászjárásban játszott szerepéről

Súlyos vádak. Petre Roman tagadja, hogy emberiesség elleni bűncselekményeket követett el •  Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres

Súlyos vádak. Petre Roman tagadja, hogy emberiesség elleni bűncselekményeket követett el

Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres

Kihallgatják pénteken a legfőbb ügyészségen Petre Roman volt miniszterelnököt az 1990-es bányászjárás ügyében, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják.

Krónika

2024. július 12., 10:432024. július 12., 10:43

„Azért jöttem most, hogy nyilatkozatot tegyek, hogy tisztázzam a vizsgálat által felvetett összes kérdést, mert egyik vád sem állja meg a helyét ellenem. Egyik vád sem áll meg, és azért jöttem, hogy ezt egyértelművé tegyem" – mondta Petre Roman.

Mint arról beszámoltunk,

az ügyben Petre Roman mellett büntetőeljárás indult Ion Iliescu volt államfő, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu, Miron Cozma egykori bányászvezér, valamint Adrian Sârbu volt miniszterelnöki tanácsadó, illetve Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is.

korábban írtuk

Miron Cozma: „Milyen bányászjárás? Nem volt bányászjárás”
Miron Cozma: „Milyen bányászjárás? Nem volt bányászjárás”

Megjelent hétfő reggel a legfőbb ügyészségen Miron Cozma. A Zsil-völgyi bányászok egykori szakszervezeti vezetőjét az 1990-es bányászjárások ügyében hallgatják ki, amelyben emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolják.

Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant és Virgil Măgureanut is. 2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését. A bírák akkor az ügyészek által korábban összegyűjtött összes bizonyítékot semmisnek nyilvánítottak, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat.

A katonai ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója – köztük Petre Roman és Gelu-Voican Voiculescu –, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek – köztük Virgil Măgureanu vagy Adrian Sârbu – elrendelték a fővárosi tüntetések elfojtását,

amelynek következtében négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától.

Közleményében az ügyészség felidézte, hogy 1990. április 22-étől június 13-ig több héten át tartó tüntetés zajlott a bukaresti Egyetem téren. A tüntetők többek között azt követelték az 1989-es forradalom utáni új hatalomtól, hogy szakítson a kommunista rendszerrel és a pártaktivista múltú személyekkel, illetve szabadítsa fel a politikai befolyástól a közszolgálati televíziót.

Válaszul Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu és a Nemzeti Megmentési Front más vezetői támadták nyilatkozataikban az Egyetem téri tüntetőket.

Megnyilvánulásaik az ügyészek szerint valójában ürügyként szolgáltak a demonstráció részvevői, elsősorban a véleményformálók, egyetemi hallgatók és értelmiségiek elleni megtorló akciókra.

„A gyanúsítottak egy forgatókönyvet dolgoztak ki a megtorlások álcázására, amelynek lényege az volt, hogy nyoma vesszen az akciók kitervelőinek.

korábban írtuk

Bányászjárás: Petre Romanék után Ion Iliescu ellen is elindult a büntetőeljárás
Bányászjárás: Petre Romanék után Ion Iliescu ellen is elindult a büntetőeljárás

A legfőbb ügyészség bejelentette, megindította a büntetőeljárást Petre Roman volt miniszterelnök, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu ellen az 1990-es bányászjárás ügyében.

Ennek a forgatókönyvnek fontos eleme volt a manipulatív nyilvános kommunikáció arról, hogy a tüntetők veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre” – olvasható a közleményben. Az ügyészek szerint az állam több vezetője – Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu, Adrian Sârbu – bizonyítottan egy „politikai, adminisztratív, katonai és polgári” jellegű bűnözői csoportot hoztak létre. Ebben számos személy vett részt, akik különböző módon járultak hozzá a megtorlásokhoz.

A bűncselekményeket fizikailag végrehajtó személyek alacsonyabb szinten álltak a csoport hierarchiájában, de kigondolásukért és megszervezésükért a román állam akkori politikai vezetői feleltek

– állítják az ügyészek.

A vádhatóság szerint 1990. június 13-án az állam akkori döntéshozói megtorló akciót indítottak a bukaresti Egyetem téren tüntetőkkel szemben. Ebben

törvénysértő módon részt vettek részt a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról.

A megtorló intézkedések az ügyészek szerint „széles körű és szisztematikus támadás formájában valósultak meg”, amelynek során: négy személyt halálos lövés ért; két személyt megerőszakoltak; 1315 személy megsérült; 1214 személyt politikai okokból jogtalanul megfosztottak a személyi szabadságától.

A politikai döntéshozók, illetve az erőszakszervezetek és a Nemzeti Megmentési Front vezetőinek utasítására a bukaresti nehézgépgyár munkásait az Egyetem térre vitték, akik fizikailag bántalmazták a tüntetőket, majd a rendőrséggel együtt elfoglalták az Egyetem teret, hogy megakadályozzák a visszatérésüket

– idézte fel közleményében az ügyészség.

korábban írtuk

Ismét büntetőeljárás indult Petre Roman volt miniszterelnök ellen a bányászjárás ügyében, Iliescut is kihallgatják
Ismét büntetőeljárás indult Petre Roman volt miniszterelnök ellen a bányászjárás ügyében, Iliescut is kihallgatják

Beidézték csütörtökön a legfőbb ügyészségre Petre Roman volt miniszterelnököt, hogy tájékoztassák arról, hogy ismét büntetőeljárást indítottak ellene az 1990 júniusi bányászjárás ügyében.

Az állami hatóságok intézkedéseire adott válaszként a demonstráció részvevői felgyújtották a fővárosi rendőrség, a belügyminisztérium, a Román Televízió és a Román Hírszerző Szolgálat székhelyét.

A megtorlások 1990. június 14-én és 15-én az ország több megyéjéből odahívott bányászok és munkások részvételével folytatódtak, akik valóságos „párhuzamos” rendfenntartó erőként léptek fel

– részletezte közleményében az ügyészség, felidézve azt is, hogy a Bukarestbe hívott bányászok feldúlták az 1989. decemberi forradalom után újonnan alakult vagy újraalakult ellenzéki pártok székházát, az ellenzéki politikai vezetők lakását, a független sajtótermékek és egyes oktatási intézmények székhelyét. Bukaresti lakosokat is bántalmaztak azzal az ürüggyel, hogy kapcsolatban álltak az Egyetem téri tüntetésekkel.

Az ügyészség rámutatott: 2021. június 4-én újraindították a nyomozást a bányászjárás ügyében, és a közleményben ismertetett tényállások és a büntetőjogi besorolásuk kizárólag a frissen szerzett bizonyítékokon alapulnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 23., szombat

Romániában hódít a mobilbankolás. Vagy mégsem?

Bár a digitalizáció térnyerése városi környezetben szembetűnő, egy friss kutatás szerint a romániai lakosság egyharmadának még mindig akadályt jelent a digitális bankolás.

Romániában hódít a mobilbankolás. Vagy mégsem?
2024. november 23., szombat

Ilyen lett a megújult dévai vár

Négy év szünetet követően májustól újra látogatható a dévai vár. Az impozáns dél-nyugati erődítmény falait megerősítették, színpad és látogatóközpont ad helyet a kulturális eseményeknek, tágasabb felvonó röpíti a hegyre a látogatókat.

Ilyen lett a megújult dévai vár
Ilyen lett a megújult dévai vár
2024. november 23., szombat

Ilyen lett a megújult dévai vár

2024. november 23., szombat

Vasárnap estig kampánycsend van

Szombaton 7 órakor véget ért az államelnök-választás első fordulójának kampányidőszaka.

Vasárnap estig kampánycsend van
Vasárnap estig kampánycsend van
2024. november 23., szombat

Vasárnap estig kampánycsend van

2024. november 22., péntek

Az egyik jelölt már szavazott az elnökválasztáson

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion pénteken a Románia római főkonzulátusán kialakított szavazóhelyiségben szavazott az elnökválasztás első fordulójában.

Az egyik jelölt már szavazott az elnökválasztáson
2024. november 22., péntek

Több tízezer háztartásban nincs villany, pedig a hatóságokat „ezúttal nem lepte meg a tél”

Péntek délután 144 település összesen 29 463 háztartásában szünetelt az áramszolgáltatás, jelenleg 241 helyszínen zajlik az üzemzavarok elhárítása a télies időben – tájékoztatott Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Több tízezer háztartásban nincs villany, pedig a hatóságokat „ezúttal nem lepte meg a tél”
2024. november 22., péntek

Erdélyi infrastrukturális beruházások is szerepelnek az állami finanszírozású projektek között

Nyilvánosságra hozta a kormány a prioritást élvező közmunkálatok listáját: zömében közúti és vasúti – Erdélyt is érintő – infrastrukturális fejlesztésekről van szó, de 13 sportlétesítmény építése is bekerült a lajstromba.

Erdélyi infrastrukturális beruházások is szerepelnek az állami finanszírozású projektek között
2024. november 22., péntek

George Simion és Elena Lasconi fej-fej mellett áll a második helyért zajló küzdelemben egy felmérés szerint

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke fej-fej mellett áll az elnökválasztás második fordulójába jutást jelentő második helyért zajló küzdelemben egy friss felmérés szerint.

George Simion és Elena Lasconi fej-fej mellett áll a második helyért zajló küzdelemben egy felmérés szerint
2024. november 22., péntek

Tizenhárom megye húsz településén okozott károkat a rossz idő

Tizenhárom megye összesen 20 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.

Tizenhárom megye húsz településén okozott károkat a rossz idő
2024. november 22., péntek

Országszerte leállt az autók műszaki vizsgáztatása

Országszerte leállt péntek reggel az autók műszaki vizsgáztatása (ITP).

Országszerte leállt az autók műszaki vizsgáztatása
2024. november 22., péntek

Marcel Ciolacu a Nordis-botrányról: elutaztam Nizzába, de saját zsebből fizettem az utazást

Marcel Ciolacu elismerte, hogy három éve a fiával együtt utazott a nizzai Forma-1-es versenyre, de azt állítja, hogy ezt saját pénzén tette, nem a Nordis pénzén, még akkor, amikor az ingatlanbotrányba keveredett cég nem küszködött pénzügyi nehézségekkel.

Marcel Ciolacu a Nordis-botrányról: elutaztam Nizzába, de saját zsebből fizettem az utazást