Előfordulhat, hogy Romániának néhány éven belül módosítania kell az alkotmány első cikkelyét – jelentette ki Cristian Pârvulescu, az idénre tervezett alaptörvény-módosítás előkészítésével megbízott Alkotmányozó Fórum elnöke. Erre akkor lehet szükség, ha új európai alapszerződést dolgoznak ki, ebben az esetben ugyanis több szuverenitást kell Brüsszel számára biztosítani – szögezte le Pârvulescu szerda este egy, az alkotmánymódosításról szóló marosvásárhelyi fórumot követően.
2013. április 25., 10:592013. április 25., 10:59
2013. április 25., 12:412013. április 25., 12:41
Pârvulescu kifejtette: a Románia egységes és oszthatatlan nemzetállamiságát kimondó első cikkely bizonyult a legellentmondásosabb problémának a több mint harminc eddig megtartott fórumon. Mint kifejtette, álláspontja szerint idén nem nyúlnak az első cikkelyhez, lévén hogy az alkotmány egy másik cikkelye éppen azt rögzíti, hogy az ország egységességére, nemzetállamiságára és oszthatatlanságára vonatkozó cikkelyt nem lehet módosítani, ugyanakkor léteznek olyan módosító javaslatok is, amelyek figyelembe veszik az európai környezetet.
„Amennyiben néhány éven belül, vélhetően a 2014-es európai parlamenti választásokat követően kidolgoznak egy új európai alapszerződést, előfordulhat, hogy módosítanunk kell az első cikkelyt. Másképp szólva, világosabban kell Brüsszelnek bizonyos szuverenitást átadnunk, mivel jelenleg csupán egy rendkívül homályos alkotmányos cikkely szabályozza az Európai Unióval fennálló kapcsolatunkat. Angela Merkel a napokban arról beszélt, hogy a válságból való kilábalás érdekében egyértelműbben fel kell adni a szuverenitást. Ez pedig – nem csak a mi esetünkben, hanem Franciaország és más államok esetében is – módosítani kell azokat a cikkelyeket, amelyeket különleges cikkelyek védenek” – jelentette ki Pârvulescu.
Az alkotmánymódosítással foglalkozó testület elnökének kijelentésével kapcsolatosan Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön elmondta: az EU átalakulóban van, Románia pedig részt akar venni a reformokról szóló döntésekben, ő maga a mélyebb integrációt és az összes tagállamra egyformán érvényes normákat akar. Megjegyezte ugyanakkor: az alkotmány jelenleg is lehetőséget biztosít arra, hogy a parlament kétharmados többséggel a román jogszabályok közé iktassa az uniós jogszabályokat, ezért ehhez hasonló megoldást kell keresni, nem kell minden egyes alkalommal alkotmánymódosításhoz folyamodni.
Románia továbbra is számít Németország támogatására a teljes körű schengeni csatlakozás megvalósításában – hangsúlyozta Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton, amikor Olaf Scholz német kancellárt fogadta a bukaresti kormány székházában.
A Román Rendőrség pénteken négy olyan személyt hozott vissza az országba, akik ellen büntetés-végrehajtási vagy előzetes letartóztatási parancsot adtak ki Romániában.
Visszavonta pénteken a bukaresti második kerületi bíróság egyik bírója a Diana Şoşoacă férje, Silvestru Şoşoacă ellen kiadott távoltartási parancsot, így a férfinek elektronikus nyomkövetőt sem kell viselnie.
Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyerekeknél; szív-érrendszeri rendelleneségek, vesebetegségek, genetikai rendellenességek és hormonális zavarok egyaránt állhatnak a gyerekkori magas vérnyomás hátterében.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint megerőszakolt egy gondjaira és felügyeletére bízott 11 éves kiskorút – közölte pénteken a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).
Tavaly tovább erősödött a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és annál idősebb népesség több mint 27,5 százalékkal haladta meg a 0-14 éves népesség számát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői pénteken benyújtották a Központi Választási Irodához (BEC) a PSD-PNL választási szövetség jelöltlistáját a június 9-ei európai parlamenti választásokra.
Felborult vízi eszközre bukkantak a román tengeri életmentő ügynökség munkatársai a román partok közelében, ami a bukaresti védelmi minisztérium szerint tengeri drónnak tűnik.
A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.
szóljon hozzá!