Elemző: a válságkezelés, háborús félelem és az erőkivetítés szándéka indokolja a tervezett román katonai „kalandozást”

Bevetésre készen? Ha a módosítást elfogadják, a román hadsereget a külhoni román állampolgárok védelmére való hivatkozással is bevethetik •  Fotó: Román védelmi minisztérium

Bevetésre készen? Ha a módosítást elfogadják, a román hadsereget a külhoni román állampolgárok védelmére való hivatkozással is bevethetik

Fotó: Román védelmi minisztérium

A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta a Krónikának Barabás T. János elemző a román védelmi törvény tervezett módosításait, amelyek közül az egyik lehetővé tenné katonai erő bevetését is a külhoni román állampolgárok védelmére. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint a román erőszakszervezetek működését egyre inkább erősítik a törvények.

Balogh Levente

2024. április 05., 10:012024. április 05., 10:01

Az elmaradt katonai reformok miatti válságkezelés, de egyben a keleti irányból fenyegető háború lehetősége is felfedezhető amögött, hogy a román védelmi törvény módosítása lehetővé tenné a külhoni román állampolgárok katonai erővel történő védelmét is – kommentálta a tervezetet a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértőt többek között arról kérdeztük: mindez nem hordozhatja-e magában egy katonai konfliktus veszélyét, hiszen Oroszország is az oroszok védelmére hivatkozva támadta meg Ukrajnát. Az elemző kifejtette: a román erőszakszervezetek működését egyre inkább erősítik a törvények, bővül az államfő elnökölte Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerepe.

„Románia katonai reformja gyengén halad, tavaly csupán a GDP 1,6 százalékát költötték védelmi kiadásokra, elmaradt egy sor katonai beszerzés. Utóbbit kárpótolandó a biztonságpolitika válságkezelésre váltott, de ezek az intézkedések azt is tükrözik, hogy

Idézet
Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe Moldova, Magyarország és Szerbia felé is. Mindezt amerikai támogatással teszi.

A médiában gyakran bukkannak fel spekulációk, hogy a román pártok milyen viszonyt kívánnak a magyarsággal, de valójában a politika mozgatója az elnöki hivatal és a Legfelsőbb Védelmi Tanács” – mutatott rá lapunknak a szakértő. Barabás emlékeztetett: a román védelmi minisztérium a védelmi törvény leendő módosítását jelentette be, amelynek lényegi része a hadi készültségi szint emelése, a katonai személyzet bővítése. Emellett egy, a Nemzeti Integrált Válságkezelési Rendszerről szóló törvénytervezet is létezik.

A védelmi tárca kéri egyúttal a belügyminisztérium struktúráinak militarizálását esetleges ostromállapot, mozgósítás vagy háború esetén.

A leendő törvény szerint az államfőnek lehetősége lesz arra, hogy a hadsereg beavatkozását rendelje el az ország területén kívül veszélybe került román állampolgárok érdekében. „Becslések szerint a Moldovai Köztársaság állampolgárainak jelenleg harmada egyben román állampolgár is – ezért ez utóbbi szerintem lelkesítő gesztus a szomszéd testvérnép számára. Ugyancsak

Idézet
a héten mintegy 11 román civil szervezet tiltakozott az ellen, hogy a román ANCOM (Országos Kommunikációs Szabályozó Hatóság) internetes rendőrséget kíván létrehozni azáltal, hogy figyeli a hazai kiberteret, és bünteti az elvei ellen „kihágókat”. Az ANCOM-ot elvben a parlament ellenőrzi, de a titkosszálgálatok partnerintézménye természetesen, működési szabályai nem nyilvánosak”

– hívta fel a figyelmet az elemző, aki korábban Magyarország romániai és moldovai nagykövetségén is szolgált diplomataként.

Mint arról beszámoltunk, akár katonai erőt is bevethetne a szomszédos országokban álló román állampolgárok védelmében Bukarest, amennyiben a parlament elfogadja a védelmi törvény ezt előirányzó módosítását. A védelmi minisztérium által nyilvános vitára bocsátott törvénytervezet először vezeti be a romániai beavatkozás koncepcióját a külföldön veszélybe került román állampolgárok védelme érdekében – mutat rá a G4Media. A tervezet értelmében Románia elnöke a miniszterelnök javaslatára elrendelheti a szükséges intézkedéseket az ország területén kívül veszélyben lévő román állampolgárok védelmére.

A törvénytervezet azt is előírja, hogy a parlament hagyja jóvá a katonai erők Románia területén kívüli bevetését.

„A parlament jóváhagyja a katonai és nem katonai képességek bevetését a román állam területén vagy azon kívül, a hibrid fenyegetések elhárítása érdekében, Románia elnökének javaslatára, a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal való konzultációt követően” – szerepel a tervezetben. Románia jelenleg nem rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely lehetővé tenné, hogy az Oroszországi Föderáció katonai agressziója esetén segítségére siethessen a Moldovai Köztársaságban vagy Ukrajnában élő román állampolgároknak.

A hivatalos statisztikák szerint több mint 600 000 moldovai állampolgár román állampolgársággal is rendelkezik, és évente mintegy 30 ezer külhoni román „szerzi vissza” a román állampolgárságot.

Ez Moldova mellett Ukrajna Romániával határos régióit is érinti, ahol mintegy 400 000 román nemzetiségű polgár él.

Ugyanakkor az ukrajnai románokat nem csupán az orosz agresszió érinti, hanem a kisebbségek jogait agresszívan csökkentő ukrán oktatási és nyelvtörvény is, amely miatt már Bukarest is felemelte a szavát, a helyzet megnyugtató rendezését, vagyis a kisebbségellenes törvények módosítását kérve. Vagyis akár még az is megtörténhet, hogy Bukarest nem Moszkvával, hanem Kijevvel kerül szembe az ukrajnai románok védelme miatt.

Felkapták a fejüket Moldovában a külhoni románok katonai erővel való megvédésének tervére
Moldovában is figyelemmel kísérik azt a román törvénymódosítás-tervezetet, amely lehetővé tenné, hogy Bukarest katonai erővel is megvédje a veszélybe került külhoni román állampolgárokat. Ugyanakkor a chişinăui kormány igyekezett diplomatikusan kezelni a helyzetet. A Dorin Recean vezette moldovai kabinet szóvivője, Daniel Vodă egy szerdai sajtótájékoztatón foglalkozott a témával, miután megkérdezték tőle: mennyire valószínű, hogy a nyilvános vita tárgyát képező tervezet lehetőséget ad Romániának arra, hogy akár katonailag is beavatkozzon a Moldovai Köztársaságban, ha az országot megtámadják, miután a lakosság nagy része román állampolgársággal is rendelkezik. „Figyelemmel követjük a térségben zajló fejleményeket, amelyeket az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziós háborúja okoz. Egyértelmű, hogy az európai kontinensen általános tendencia a védelmi szektor megerősítése, és ez alól nem kivétel a szomszédos Románia sem, amely a Moldovai Köztársaság elkötelezett barátja. A chişinăui hatóságok, a kormány nyomon fogja követni ezt a kezdeményezést, amely értesüléseink szerint a tervezet fázisában van. Követni fogjuk a projekt minden fejleményét. (...) Nyilvánvaló, hogy az általános tendencia a védelmi és biztonsági ágazat megerősítése, amit a regionális helyzet okoz. Követni fogjuk ezt a kezdeményezést, és ezzel egyidejűleg fokozni fogjuk erőfeszítéseinket itthon, hogy megerősítsük az állami intézményeket” – idézte Daniel Vodát a NewsMaker. Arra a kérdésre, hogy a román hadsereg esetleges bevonulása Moldovába nem ütközik-e az ország semlegességi státuszával, Recean miniszterelnök tanácsadója kitért a közvetlen válasz elől, de megismételte, hogy Moldova semleges ország, és ennek az ország alkotmányában rögzített státusznak a módosításáról csak az állampolgárok dönthetnek, népszavazás útján.
„A Moldovai Köztársaság semleges állam. Ezt a semlegességet az ország polgárai is támogatják, és bármilyen módosítás ebben a kérdésben a polgárok kezében van. Mi békét, nyugalmat és az ország modernizációját akarjuk az európai úton való előrehaladás révén – ezt akarja a kormány. (...) Azt javaslom, hogy az elméleti lehetőségeket, amelyeknek nincs tényszerű alapja, ebben a szakaszban ne vitassuk meg, és helyezzük őket a feltételezések sorába, amelyek nem fognak megvalósulni” – mondta Daniel Vodă. A Moldovai Köztársaság alkotmányában rögzített semlegesség tiltja a külföldi csapatok jelenlétét az ország területén, ezt azonban Oroszország megsértette, amelynek katonasága továbbra is törvénytelenül állomásozik a Dnyeszteren túli régióban.

korábban írtuk

Bukaresti harciasság: lehetővé tenné a külhoni román állampolgárok katonai védelmét egy törvénymódosítás
Bukaresti harciasság: lehetővé tenné a külhoni román állampolgárok katonai védelmét egy törvénymódosítás

Akár katonai erőt is bevethetne a szomszédos országokban élő román állampolgárok védelmében Bukarest, amennyiben a parlament elfogadja a védelmi törvény ezt előirányzó módosítását.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 13., csütörtök

Kirúgással fenyegette meg Cioalcu azokat a minisztereket, akik nem pörgetik fel a PNRR-ben vállalt reformokat

A miniszterek tevékenységének kiértékelésekor a fő szempont az lesz, hogy mennyire sikerült megvalósítaniuk az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt reformokat – jelentette be a csütörtöki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Kirúgással fenyegette meg Cioalcu azokat a minisztereket, akik nem pörgetik fel a PNRR-ben vállalt reformokat
2025. február 13., csütörtök

„Lefagytak” a digitalizációs hatóság honlapjai

Harmadik napja üzemképtelen a Románia Digitalizációjáért Hatóság (ADR) által működtetett honlapok. Emiatt például az illetékek sem fizethetők be a ghiseul.ro weboldalon, de a közbeszerzések elektronikai rendszere (SEAP) sem elérhető.

„Lefagytak” a digitalizációs hatóság honlapjai
2025. február 13., csütörtök

Megszületett Ilie Bolojan első elnöki rendelete: exminisztert nevezett ki tanácsadójává

Február 13-ai hatállyal elnöki tanácsadónak nevezte ki szerdán Luminița Odobescut, az első Ciolacu-kormány külügyminiszterét Ilie Bolojan ügyvivő államfő – közölte az elnöki hivatal.

Megszületett Ilie Bolojan első elnöki rendelete: exminisztert nevezett ki tanácsadójává
2025. február 13., csütörtök

Orosz drón csapódhatott be román területen, egy másik „csak” légteret sértett

Orosz drón csapódhatott be Románia területén csütörtökre virradóra egy Ukrajna elleni újabb orosz légicsapás-sorozat során – közölte a védelmi minisztérium.

Orosz drón csapódhatott be román területen, egy másik „csak” légteret sértett
2025. február 12., szerda

Iohannis másik állami lakást kér majd a luxusvilla helyett, amelynek megszerzésétől végül elesett

Klaus Iohannis szerdán távozó államfő másik állami ingatlant igényel a villa helyett, amelyet az értesülések szerint számára újítottak fel, de végül mégsem kapja meg.

Iohannis másik állami lakást kér majd a luxusvilla helyett, amelynek megszerzésétől végül elesett
2025. február 12., szerda

Crin Antonescu: Románia zuhanórepülésben van

A koalíciós pártok közös államfőjelöltje, Crin Antonescu bejelentette szerdán, hogy az őt támogató három alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ létrehozta a Románia, Előre Szövetséget.

Crin Antonescu: Románia zuhanórepülésben van
2025. február 12., szerda

A fenyegetések miatt csendőrök jelenlétében mutatta be a bukaresti zsidó színház A velencei kalmárt

A csendőrség jelenléte mellett tartották meg A velencei kalmár bemutatóját február 7-én és 8-án a bukaresti Állami Zsidó Színházban a színészek és az intézmény elleni fenyegetések miatt, amelyek főként a TikTok közösségi oldalon jelentek meg.

A fenyegetések miatt csendőrök jelenlétében mutatta be a bukaresti zsidó színház A velencei kalmárt
2025. február 12., szerda

A bizalmatlansági indítvány nem fog célba érni a képviselőház PSD-s alelnöke szerint

A kormány elleni bizalmatlansági indítványt nem fogja megszavazni a parlament – jelentette ki szerdán Daniel Suciu, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke.

A bizalmatlansági indítvány nem fog célba érni a képviselőház PSD-s alelnöke szerint
2025. február 12., szerda

DIICOT: Románia az orosz hibrid hadviselésre jellemző szabotázsakciók célpontja volt

Románia 2024-ben más európai államokkal együtt az orosz hibrid hadviselésre jellemző szabotázsakciók célpontja volt – derül ki a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) 2024-es tevékenységét ismertető jelentésből.

DIICOT: Románia az orosz hibrid hadviselésre jellemző szabotázsakciók célpontja volt
2025. február 12., szerda

Közvitán a 2025–2026-os tanév szerkezete

Közvitára bocsátotta szerdán az oktatási minisztérium a 2025–2026-os tanév rendjének tervezetét, amely szerint a 36 hetes új iskolai év 2025. szeptember 8-án kezdődik.

Közvitán a 2025–2026-os tanév szerkezete