Bevetésre készen? Ha a módosítást elfogadják, a román hadsereget a külhoni román állampolgárok védelmére való hivatkozással is bevethetik
Fotó: Román védelmi minisztérium
A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta a Krónikának Barabás T. János elemző a román védelmi törvény tervezett módosításait, amelyek közül az egyik lehetővé tenné katonai erő bevetését is a külhoni román állampolgárok védelmére. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint a román erőszakszervezetek működését egyre inkább erősítik a törvények.
2024. április 05., 10:012024. április 05., 10:01
Az elmaradt katonai reformok miatti válságkezelés, de egyben a keleti irányból fenyegető háború lehetősége is felfedezhető amögött, hogy a román védelmi törvény módosítása lehetővé tenné a külhoni román állampolgárok katonai erővel történő védelmét is – kommentálta a tervezetet a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértőt többek között arról kérdeztük: mindez nem hordozhatja-e magában egy katonai konfliktus veszélyét, hiszen Oroszország is az oroszok védelmére hivatkozva támadta meg Ukrajnát. Az elemző kifejtette: a román erőszakszervezetek működését egyre inkább erősítik a törvények, bővül az államfő elnökölte Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerepe.
„Románia katonai reformja gyengén halad, tavaly csupán a GDP 1,6 százalékát költötték védelmi kiadásokra, elmaradt egy sor katonai beszerzés. Utóbbit kárpótolandó a biztonságpolitika válságkezelésre váltott, de ezek az intézkedések azt is tükrözik, hogy
A médiában gyakran bukkannak fel spekulációk, hogy a román pártok milyen viszonyt kívánnak a magyarsággal, de valójában a politika mozgatója az elnöki hivatal és a Legfelsőbb Védelmi Tanács” – mutatott rá lapunknak a szakértő. Barabás emlékeztetett: a román védelmi minisztérium a védelmi törvény leendő módosítását jelentette be, amelynek lényegi része a hadi készültségi szint emelése, a katonai személyzet bővítése. Emellett egy, a Nemzeti Integrált Válságkezelési Rendszerről szóló törvénytervezet is létezik.
A leendő törvény szerint az államfőnek lehetősége lesz arra, hogy a hadsereg beavatkozását rendelje el az ország területén kívül veszélybe került román állampolgárok érdekében. „Becslések szerint a Moldovai Köztársaság állampolgárainak jelenleg harmada egyben román állampolgár is – ezért ez utóbbi szerintem lelkesítő gesztus a szomszéd testvérnép számára. Ugyancsak
– hívta fel a figyelmet az elemző, aki korábban Magyarország romániai és moldovai nagykövetségén is szolgált diplomataként.
Mint arról beszámoltunk, akár katonai erőt is bevethetne a szomszédos országokban álló román állampolgárok védelmében Bukarest, amennyiben a parlament elfogadja a védelmi törvény ezt előirányzó módosítását. A védelmi minisztérium által nyilvános vitára bocsátott törvénytervezet először vezeti be a romániai beavatkozás koncepcióját a külföldön veszélybe került román állampolgárok védelme érdekében – mutat rá a G4Media. A tervezet értelmében Románia elnöke a miniszterelnök javaslatára elrendelheti a szükséges intézkedéseket az ország területén kívül veszélyben lévő román állampolgárok védelmére.
„A parlament jóváhagyja a katonai és nem katonai képességek bevetését a román állam területén vagy azon kívül, a hibrid fenyegetések elhárítása érdekében, Románia elnökének javaslatára, a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal való konzultációt követően” – szerepel a tervezetben. Románia jelenleg nem rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely lehetővé tenné, hogy az Oroszországi Föderáció katonai agressziója esetén segítségére siethessen a Moldovai Köztársaságban vagy Ukrajnában élő román állampolgároknak.
A hivatalos statisztikák szerint több mint 600 000 moldovai állampolgár román állampolgársággal is rendelkezik, és évente mintegy 30 ezer külhoni román „szerzi vissza” a román állampolgárságot.
Ugyanakkor az ukrajnai románokat nem csupán az orosz agresszió érinti, hanem a kisebbségek jogait agresszívan csökkentő ukrán oktatási és nyelvtörvény is, amely miatt már Bukarest is felemelte a szavát, a helyzet megnyugtató rendezését, vagyis a kisebbségellenes törvények módosítását kérve. Vagyis akár még az is megtörténhet, hogy Bukarest nem Moszkvával, hanem Kijevvel kerül szembe az ukrajnai románok védelme miatt.
Felkapták a fejüket Moldovában a külhoni románok katonai erővel való megvédésének tervére
Moldovában is figyelemmel kísérik azt a román törvénymódosítás-tervezetet, amely lehetővé tenné, hogy Bukarest katonai erővel is megvédje a veszélybe került külhoni román állampolgárokat. Ugyanakkor a chişinăui kormány igyekezett diplomatikusan kezelni a helyzetet. A Dorin Recean vezette moldovai kabinet szóvivője, Daniel Vodă egy szerdai sajtótájékoztatón foglalkozott a témával, miután megkérdezték tőle: mennyire valószínű, hogy a nyilvános vita tárgyát képező tervezet lehetőséget ad Romániának arra, hogy akár katonailag is beavatkozzon a Moldovai Köztársaságban, ha az országot megtámadják, miután a lakosság nagy része román állampolgársággal is rendelkezik. „Figyelemmel követjük a térségben zajló fejleményeket, amelyeket az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziós háborúja okoz. Egyértelmű, hogy az európai kontinensen általános tendencia a védelmi szektor megerősítése, és ez alól nem kivétel a szomszédos Románia sem, amely a Moldovai Köztársaság elkötelezett barátja. A chişinăui hatóságok, a kormány nyomon fogja követni ezt a kezdeményezést, amely értesüléseink szerint a tervezet fázisában van. Követni fogjuk a projekt minden fejleményét. (...) Nyilvánvaló, hogy az általános tendencia a védelmi és biztonsági ágazat megerősítése, amit a regionális helyzet okoz. Követni fogjuk ezt a kezdeményezést, és ezzel egyidejűleg fokozni fogjuk erőfeszítéseinket itthon, hogy megerősítsük az állami intézményeket” – idézte Daniel Vodát a NewsMaker. Arra a kérdésre, hogy a román hadsereg esetleges bevonulása Moldovába nem ütközik-e az ország semlegességi státuszával, Recean miniszterelnök tanácsadója kitért a közvetlen válasz elől, de megismételte, hogy Moldova semleges ország, és ennek az ország alkotmányában rögzített státusznak a módosításáról csak az állampolgárok dönthetnek, népszavazás útján.
„A Moldovai Köztársaság semleges állam. Ezt a semlegességet az ország polgárai is támogatják, és bármilyen módosítás ebben a kérdésben a polgárok kezében van. Mi békét, nyugalmat és az ország modernizációját akarjuk az európai úton való előrehaladás révén – ezt akarja a kormány. (...) Azt javaslom, hogy az elméleti lehetőségeket, amelyeknek nincs tényszerű alapja, ebben a szakaszban ne vitassuk meg, és helyezzük őket a feltételezések sorába, amelyek nem fognak megvalósulni” – mondta Daniel Vodă. A Moldovai Köztársaság alkotmányában rögzített semlegesség tiltja a külföldi csapatok jelenlétét az ország területén, ezt azonban Oroszország megsértette, amelynek katonasága továbbra is törvénytelenül állomásozik a Dnyeszteren túli régióban.
Akár katonai erőt is bevethetne a szomszédos országokban élő román állampolgárok védelmében Bukarest, amennyiben a parlament elfogadja a védelmi törvény ezt előirányzó módosítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
A várható zivatarok miatt elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szándékszik kilépni a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt ügyvivő elnöke.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén, amelyet videokonferencia formájában tartottak meg csütörtökön.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői és szenátorai biztosítják a határozatképességet a bizalmatlansági indítvány megvitatására összehívott hétfői parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni – nyilatkozta Sorin Grindeanu, az alakulat ideiglenes elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!