A mintegy háromezer fős tömeg egy része szerdán megpróbált áttörni a csendőrség által a kormánypalota körül felállított kordonon
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Ígéretéhez híven alkotmánybíróságon támadta meg csütörtökön a három jobbközép ellenzéki párt a büntető törvénykönyv módosításait, amelyek dulakodásba torkolló tüntetéseket is kiváltottak. Az Európai Bizottság közleményben jelezte: fokozódó aggodalommal követi nyomon a romániai fejleményeket.
2018. július 05., 17:222018. július 05., 17:22
2018. július 05., 17:242018. július 05., 17:24
Szerdai ígéretéhez híven alkotmánybíróságon támadta meg csütörtökön a három jobbközép ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) a büntető törvénykönyv képviselőház által előző nap döntő kamaraként elfogadott módosításait. Ioan Cupşa PNL-es képviselő a lépést azzal indokolta:
Mint arról beszámoltunk, az ellenzék mellett Klaus Johannis államfő is közölte: alkotmánybírósághoz fordulnak a vitatott módosítások miatt.
Egy nappal a szenátusi szavazás után szerdán a képviselőház is elfogadta a büntető törvénykönyv módosításait.
Szerdán este egyébként a csendőrökkel is dulakodásba keveredett annak a néhány ezer tüntetőnek egy része, aki azt követően vonult tüntetni a kormánypalota elé, hogy egy nappal a szenátus után a képviselőház is megszavazta a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítását.
Az ellenzéki sajtó becslései szerint mintegy háromezer fős tömeg egy része megpróbált áttörni a csendőrség által a kormánypalota körül felállított kordonon, ekkor azonban a csendőrök közbeléptek, és dulakodás kezdődött.
A tüntetők ezért szidalmazni kezdték a csendőröket, azt állítva, a bűnözőket védik, de főleg kormány- és PSD-ellenes jelszavakat kiabáltak. Néhányan az úttestre leülve próbálták akadályozni a forgalmat, de a csendőrökkel folytatott tárgyalást követően végül felhagytak szándékukkal.
Az incidensben két csendőr megsérült, négy erőszakos tüntetőt pedig előállítottak.
Brassóban is a forgalom akadályozásával demonstráltak a kormányellenes tüntetők: mintegy százan folyamatosan, oda-vissza sétáltak a prefektúra előtti gyalogátkelőn. A csendőrök egy tüntetőt előállítottak, és 3000 lejes bírságot róttak ki rá, az indoklás szerint ugyanis akadályozta a rendfenntartókat feladatuk teljesítésében. Tüntetések voltak Kolozsváron, Temesváron, Nagyszebenben és Jászvásáron is.
A tüntetők az ellenzékkel együtt azt az álláspontot képviselik, hogy a büntető törvénykönyvet és a büntetőjogi perrendtartást azért módosította rekord gyorsasággal a kormányoldal, hogy megmentse a börtöntől a Szociáldemokrata Párt (PSD) hivatali visszaélésre való felbujtás miatt alapfokon már három és fél évre ítélt elnökét, Liviu Dragneát és számos más, korrupciós ügyben érintett politikust. A kormányoldal szerint ugyanakkor csupán arról van szó, hogy összhangba hozzák a jogszabályokat az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel és az ártatlanság vélelmére vonatkozó uniós direktívával.
Az egyik legvitatottabb módosítás a hivatali visszaélést érinti: egyrészt rögzítették, hogy csakis akkor számít bűncselekménynek, ha a bűncselekmény az elkövető vagy rokonai számára hajt hasznot, ha más számára, akkor nem. Másrészt hétről öt évre csökkentették a maximális büntetési tételét. Ezekkel a módosításokkal még az igazságügyi módosításokat amúgy aktívan támogató RMDSZ sem értett egyet, ezért mindkét házban tartózkodott a szavazáson.
Nem csupán Romániában váltott ki bírálatokat a Btk. módosítása.
annak érdekében, hogy a változások összhangban legyenek az európai szerződésekkel. Az EB szerint kulcsfontosságú, hogy Románia folytassa a korrupció elleni harcot és szavatolja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Megszólalt az ügyben Nagy-Britannia távozó bukaresti nagykövete, Paul Brummel is, aki csütörtökön reményét fejezte ki, hogy a módosítások segíteni, nem pedig akadályozni fogják a nyomozásokat, a mostani pedig fontos időszak a román jogállamiság szempontjából. Emlékeztetett:
Liviu Dragnea, a PSD elnöke ugyanakkor úgy vélekedett: a Btk. módosításai nem befolyásolják a Románia és külföldi partnerei közötti jó együttműködést. Dragnea állítása szerint több jogásszal is konzultált, akik megerősítették, hogy a büntető törvénykönyvek módosításai nem lesznek kihatással a gazdasági és pénzügyi bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer-, valamint az emberkereskedelem visszaszorítása terén más országokkal folytatott együttműködésre. „Nincsenek olyan előírások a büntető törvénykönyvekben, amelyek befolyásolnák ezt az együttműködést” – nyomatékosította Dragnea.
Egyben úgy vélekedett, Klaus Johannis államfő és „az államon belüli okkult hatalmak” képviselői a megsemmisítésére törekednek. Megjegyezte:
Kijelentette továbbá: a módosításokat nem neki, hanem az igazságszolgáltatáshoz forduló román állampolgároknak dedikálták. Hozzátette, megengedhetetlen, hogy meghurcolják az állampolgárokat, mielőtt jogerős döntés születne az ügyükben, ezért volt szükség a Btk. módosítására.
A PSD-elnök úgy véli, bizonyos „szolgálatok és érdekek” áldozatává vált, mivel azt az elvet vallja, hogy Romániának energetikai szempontból független országgá kell válnia, és nem ért egyet azzal, hogy a Fekete-tengerből kitermelt teljes földgázmennyiség külföldre jusson.
Csökkenő büntetések, korábbi elévülés
A Btk. módosításának legfőbb és legtöbbet bírált elemei között előkelő helyen szerepel a hivatali visszaélés büntethetőségének korlátozása. Egyrészt rögzítették, hogy csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető saját maga, vagy legfeljebb másodfokú rokona számára hasznot hajtó tettről van szó, és hétről öt évre csökkentették a maximális büntetést, másrészt egyhavi bruttó minimálbérben, 1900 lejben rögzítették az okozott kár azon mértékét, amely alatt a tett nem minősül bűncselekménynek.
Emellett a hivatali gondatlanság a továbbiakban egyáltalán nem számít bűncselekménynek, a bűnszervezet fogalmának meghatározását pedig úgy módosították, hogy amennyiben három vagy több személy egy vagy több bűncselekmény azonnali elkövetésére szövetkezik, és további bűntetteket nem követnek el, az nem minősül bűnszervezetnek.
Módosult a bűnpártolás is: másodfokú rokonságig bezárólag nem számít bűnpártolásnak az elkövető támogatása. A befolyással üzérkedés meghatározása is módosul: nem elegendő, ha az elkövető törvénytelenül anyagi ellenszolgáltatás fejében ígér közbenjárást egy ügyben, azt meg is kell valósítania, ellenkező esetben nincs szó bűncselekményről. A sikkasztás és a hivatali visszaélés esetében emellett felére csökken a büntetés, ha az elkövető megtéríti a kárt.
Emellett csökkentették a bűncselekmények elévülési idejét is: a 10 és 20 év közötti szabadságvesztéssel sújtató bűncselekmények esetében 10-ről 8-ra, az 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók esetén 8-ról 5-re, az 5 évnél kevesebbel büntethetők esetében pedig 5 évről 3-ra csökken az elévülési idő. Nehezítették a vagyonelkobzást is: a jövőben csak akkor lehet az elkövető által valamely családtagnak juttatott, bűncselekmény útján szerzett vagyont elkobozni, ha a családtag tudta, hogy a tranzakció célja az elkobzás elkerülése.
Csökken az az időtartam is, amely után az elítéltek kérhetik a feltételes szabadlábra helyezést: a 10 évnél rövidebb ítéletek esetében már az ítélet felének letöltése elegendő ehhez, 60 év fölötti elítéltek esetében pedig már az egyharmadáé is. Emellett enyhítő körülménynek számít, ha az elkövető a jogerős ítélet előtt megtéríti az okozott kárt. Emellett az ügyészeknek is óvatosabbnak kell lenniük, börtönre számíthatnak ugyanis, ha a jogerős ítélet előtt elítéltként hivatkoznak egy vádlottra, illetve ha sérül a vádlottak méltányos perhez fűződő joga.
A feljelentések száma is csökkenhet, mivel a feljelentést csak akkor veszik figyelembe, illetve a vesztegetésben érintett valamely fél csak akkor mentesül a büntetés alól, ha a bűncselekmény elkövetését követően legfeljebb egy éven belül feljelentést tesz.
Victor Ponta független elnökjelölt hétfőn hajnalban kijelentette, hogy keddtől kampányolni fog az elnökválasztás második fordulójába bejutott két jelölt valamelyikének, ha a csapata úgy kívánja.
Biztossá vált, hogy a megismételt romániai elnökválasztás május 18-ai második fordulójában George Simion és Nicușor Dan csap össze.
George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltjének hat erdélyi megye és Bukarest kivételével mindenütt sikerült begyűjtenie a szavazatok többségét az államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójában.
Magabiztosan, mintegy 20 százalékkal vezet George Simion, a szélsőséges, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok többségének feldolgozása után.
Kelemen Hunor a vasárnapi elnökválasztás első fordulója exit-poll eredményeinek közzététele után kijelentette: nem hiszi, hogy a kormánykoalíció tagjai közül bárki is Victor Ponta független jelöltnek kampányolt volna.
A tavaly novemberi, érvénytelenített voksoláshoz hasonló arányban járultak az urnákhoz a romániai választópolgárok vasárnap a megismételt államfőválasztás első fordulójában.
A hivatalos eredményekre ugyan még várni kell, de az Avangarde exit pollja szerint az első helyezett George Simion, a második helyen pedig Crin Antonescu és Nicușor Dan egyenlő eredménnyel.
A NoName057 nevű, oroszbarát hackercsoport hivatalosan is magára vállalta a romániai intézmények hivatalos honlapjai elleni vasárnapi túlterheléses (DdoS) támadást.
Május 25-ig marad Romániában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) küldöttsége, és jelentést fog készíteni az elnökválasztásról.
Két vonat összeütközött vasárnap a konstancai vasútállomáson. Öt személyt kórházba szállítottak.
szóljon hozzá!