Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Egy nappal a szenátusi szavazás után szerdán a képviselőház is elfogadta a büntető törvénykönyv módosításait.
2018. július 04., 17:402018. július 04., 17:40
Villámgyorsan átment a parlamenten a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítása: a képviselőház az eredeti tervekkel ellentétben már szerdán meg is szavazta, csupán egy nappal azt követően, hogy a szenátus is rábólintott a sokat vitatott változtatásokra. Az eredeti tervek szerint a rendkívüli ülésszakra összehívott alsóház csütörtökön tartotta volna a végszavazást a jogszabályról.
A kétkamarás bukaresti parlament szenátusa elfogadta kedden a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló, a jobbközép ellenzék és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által kifogásolt törvénytervezetet. Az RMDSZ tartózkodott a szavazáson.
A Szociáldemokrata Párt-Liberálisok és Demokraták Szövetsége (PSD-ALDE)-koalíciós többség 167-97 arányban, 19 tartózkodás mellett szavazta meg a módosításokat, ami nagyon szűk többséget jelent: elfogadásukhoz ugyanis 165 szavazatra volt szükség.
Az RMDSZ, akárcsak egy nappal korábban, a szenátusban, ezúttal is tartózkodott, mivel nem értenek egyet azzal, hogy csak az elkövetőnek vagy a családtagoknak hasznot hozó cselekedet minősüljön hivatali visszaélésnek, sem azzal, hogy hétről öt évre csökkenjen a maximálisan kiszabható büntetési tétel. Az RMDSZ a küszöbérték bevezetésével sem értett egyet, amelynek értelmében ahhoz, hogy a hivatali visszaélés bűncselekménynek minősüljön, az okozott kár mértékének el kell érnie a havi bruttó minimálbér összegét, ami jelen esetben 1900 lej.
Korodi Attila frakcióvezető előzetesen közölte: amennyiben a parlament nem szavazza meg az általuk benyújtott módosításokat, nem szavazzák meg a jogszabályt. Azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikket.
– magyarázta a frakció tartózkodó voksát az RMDSZ.
A módosításokat a kisebbségi frakció kilenc tagja is megszavazta, valamint az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) egyik honatyája, Adrian Mocanu is – Eugen Tomac pártelnök emiatt közölte, hogy kizárják a pártból.
A Btk.-módosítás egyebek mellett lehetővé teszi az elítéltek korábbi feltételes szabadlábra helyezését, csökkenti az elévülési határidőket, korlátozza a kiterjesztett vagyonelkobzást, és – RMDSZ-javaslatra – börtönnel büntetné azt a köztisztviselőt, aki nyilvánosan bűnözőként emlegetne egy jogerősen még el nem ítélt gyanúsítottat.
A kormányoldal ugyanakkor állítja: csupán összhangba kívánták hozni a törvényeket az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel, illetve az ártatlanság vélelméről szóló uniós direktívával.
Florin Iordache volt igazságügy-miniszter, a tervezetet kidolgozó parlamenti különbizottság szociáldemokrata elnöke azt mondta: az ellenzék félretájékoztat, manipulál, de az a tény, hogy alkotmányossági óvásokkal hátráltatja a jogszabályok kihirdetését, nem jelenti azt, hogy igaza van.
A kormányoldal arra hivatkozik, hogy a hatályos Btk.-t parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptette hatályba az akkori jobboldali kormány és azóta bebizonyosodott, hogy egyes rendelkezései ügyészségi visszaéléseket tett lehetővé.
– jelentette ki Iordache.
Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerint a módosítások elfogadása a jogállamiság végét jelenti. Ioan Cupşa liberális párti képviselő bejelentette: pártja alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt, amely szerinte sérti Románia alkotmányát, és egy sor nemzetközi szerződést, amelyeket Románia aláírt.
Ludovic Orban liberális pártelnök közölte: emellett számos más úton, többek között az európai intézményekhez fordulva kísérlik meg megakadályozni a módosítások hatályba lépését.
Klaus Johannis államfő nem sokkal a módosítások elfogadását követően bejelentette: alkotmánybíróságon támadja meg az általa „felháborítónak" nevezett módosításokat.
Johannis szerint a PSD megfosztotta méltóságától a törvényhozás folyamatát, a parlamenti vitákat pedig átláthatatlan, előre látható végkifejletű vitákká változtatta. „A módosítások jórészt vagy fölöslegesek, vagy egyenesen mérgezőek és károsak, ezért minden rendelkezésemre álló alkotmányos eszközt felhasználok a a két jogszabály, a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás megóvására” – szögezte le az elnök.
Erre reagálva Liviu ragnea PSD-elnök kijelentette: nem lepi meg az elnök döntése, hiszen az „hatáskörével visszaélve" már számos törvényt megakasztott. Úgy véli, az elnök és körei a kormány megbuktatását szeretnék elérni. Hozzátette: a parlamentet több irányból is fenyegetik, és megpróbálnak rá nyomást gyakorolni annak kapcsán, hogyan szavazzon.
A módosításokat egyébként számos szakmai fórum is keményen bírálta. Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerdán úgy vélekedett:
Hozzátette: soha nem fordult még elő, hogy ilyen gyorsan módosítsanak egy törvényt, mint ahogy az sem, hogy dekriminalizáljanak egy olyan súlyos bűncselekményt, mint a hivatali visszaélés. Lazăr közölte, négy év alatt 2099 személy ellen emeltek vádat hivatali visszaélés miatt, és elsöprő többségük úgy követte el a visszaéléseket, hogy látszólag nem a maga vagy családja, hanem egy harmadik érintett számára járt haszonnal.
A legfőbb ügyészség a büntető törvénykönyv bizonyos módosításainak hatásairól készített elemzésében leszögezte: a hivatali visszaélés bűntette meghatározásának javasolt módosítása jelenlegi formájában túllép az alkotmánybíróság vonatkozó határozatai szabta kereteken, a taláros testület ugyanis nem kérte a bűntett alkalmazási körének szűkítését.
A Btk. vonatkozó törvénycikkelyének a szenátus által már elfogadott, módosított változata szerint a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető vagy annak házastársa, legfeljebb másodfokú rokona vagy házassági rokona jut ezáltal illetéktelen haszonhoz, illetve az okozott kár nagyobb, mint a bruttó minimálbér.
Amennyiben a javasolt módosítás életbe lép, 2.099 olyan köztisztviselő mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, akik ellen 2014 és 2017 között emeltek vádat, és akik összesen 4.017.356.809 lejes kárt okoztak - érvel a legfőbb ügyészség.
Az elemzésben hangsúlyozzák továbbá, azáltal, hogy a házastársra, szülőkre, testvérekre és legfeljebb másodfokú házassági rokonokra korlátozzák az illetéktelen haszonban részesülők körét, legalizálják a más közeli rokonokat vagy más személyeket jogtalan haszonhoz juttató hivatali visszaélést.
Ellenzi a legfőbb ügyészség azt a módosító javaslatot is, amely hatályon kívül helyezi a Btk. hivatali gondatlanságra vonatkozó cikkelyét. Az alkotmánybíróság határozatai szempontjából ez a módosítás sem indokolt, ugyanakkor ezáltal megszűnik olyan jogtalan tettek büntethetősége, amelyek sértik a természetes vagy jogi személyek jogait és érdekeit. 2017 és 2017 között 233 személy ellen emeltek vádat hivatali gondatlanság miatt, az általuk okozott kár összege 5.381.726 lej - mutat rá elemzésében az ügyészség.
A szervezet szerint a kommunista időszakot idézi az, ahogy a parlament párbeszéd nélkül, a szabályok felrúgásával jár el. Leszögezik: az ilyen módosításokat nem kutyafuttában kell elfogadni, hanem széles körű párbeszéd után, szakértők bevonásával, ellenkező esetben a hatása olyan lesz, mint egy robbanásé, amely a jogállamiság utolsó látható maradványait is megsemmisíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország szerda hajnalban újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe megfigyelés alatt tartani a román légteret.
A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.
A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!