„Vörös zónák”. A gpsjam.org portálon az követhető nyomon, hol zavarták meg a navigációs rendszerek működését
Fotó: gpsjam.org
Oroszország már most is aktív elektronikus hadviselést folytat a NATO tagállamai ellen, és többek között Románia keleti része is érintett – derül ki egy, a román külügyminisztérium alárendeltségében működő elemzőközpont által nemrég közzétett jelentésből.
2024. május 20., 18:182024. május 20., 18:18
2024. május 20., 20:362024. május 20., 20:36
A dokumentumot az Euroatlanti Ellenállóképességi Központ, egy bukaresti székhelyű, szakértőkből álló intézmény állította össze, amelyet a NATO, az Európai Unió és a nemzetközi partnerek támogatásának céljával hoztak létre. A Digi 24 hírcsatorna által ismertetett, a katonai hírszerzés terén tevékenykedő szakértők koordinálásával készült tanulmány címe: Mennyire veszélyesek az orosz elektromágneses támadások a polgári védelemre?
A 44 oldalas jelentésben szereplő információk elsősorban az orosz fegyveres erők által kifejlesztett fejlett elektronikus hadviselési képességek által jelentett veszélyről szólnak. Ezek a szerzők szerint
A szerzők azt állítják, hogy „az elektronikus hadviselés, amely magában foglalja az elektromágneses jelek használatát az ellenfél tevékenységének azonosítására, nyomon követésére és megzavarására, az Oroszországi Föderáció ukrajnai inváziójának központi elemévé vált, de a NATO-államokat is érinti”. A dokumentum hosszasan beszél ezekről a fejlett elektronikus hadviselési képességekről, amelyeket az Orosz Fegyveres Erők fejlesztettek ki, beleértve az R-330Zh, Boriszoglebszk-2 és Zsitel rendszerek használatát a GPS-jelek zavarására és saját stratégiai infrastruktúrájuk védelmére.
Ez megzavarja a rakomány be- és kirakodását, ami több százmillió eurós nagyságrendű veszteséget okozhat. A zavarás továbbá hatással lehet az e területeken működő drónokra és légi járművekre, ami veszélyezteti a régió légi és tengeri biztonságát. Közép- és hosszú távon az Oroszországi Föderációból érkező elektromágneses zavarás jelentős mértékben destabilizálhatja Románia navigációs rendszereit, különösen Dobrudzsában és Moldvában, ami hatással lehet a repülés és a navigáció biztonságára. A kommunikáció és a navigáció megzavarása növelheti a légi és tengeri balesetek kockázatát, akadályozva a szállítási műveleteket és jelentős gazdasági veszteségeket okozva.
– szerepel a dokumetumban.
A jelentés idézi a GPSJAM weboldal által közzétett adatokat, amely a GPS-zavarási tevékenységet dokumentálja. „Így 2024. május 3-án Románia a légi navigációs rendszerek tömeges zavarását tapasztalták elsősorban a határ menti területeken, Galac, Bákó és Jászvásár településeken, de Konstancán is. 2024. május 2-án Bákó, Galac, Tulcea és Konstanca vörösödött be. Április 15., 21. és 22. kivételével, amikor Bákó is felkerült a piros GPS-interferencia térképre, Galac, Tulcea és Konstanca volt a leginkább érintett. 2024. április 09-10. között Iasi megye térségében is újra megjelentek GPS-interferenciajelek” – olvasható dokumentumban.
A jelentés idézi Daniel Petrescu tábornoknak, a román hadsereg akkori vezérkari főnökének 2023. szeptemberi nyilatkozatát is, aki az Euroatlanti Ellenállóképességi Központ fórumán figyelmeztetett az interferencia által jelentett navigációs veszélyekre, és azzal vádolta az Oroszországi Föderációt, hogy
Ez – a fekete-tengeri térségben tapasztalható zavarásokkal együtt – a területet az orosz katonai tevékenység központjává tette. A tanulmány szerzői felvetik az orosz akciók által jelentett katonai kockázatok és a szövetségesek lehetséges ellenlépéseinek kérdését.
„Ezt az agresszív szándék jeleként lehet értelmezni, ami potenciális konfliktusra vagy növekvő feszültségre utal. Továbbá a nyugati rendszerek destabilizálására és hírszerzésre irányuló zavarás kémkedésnek és megfélemlítésnek tekinthető. Ez ellenintézkedésekhez, szankciókhoz és a nyugati államok közötti szövetségek megerősítéséhez vezethet az ilyen fenyegetések elhárítása érdekében, ami feszültebb és instabilabb geopolitikai légkört teremt” – áll a jelentésben.
A dokumentum interjút is közöl a román légierő vezérkarának egyik tisztségviselőjével, Gabriel Goagă ezredessel, a tervezési és képességfejlesztési osztály vezetőjével. Az illetékes szerint bár a Fekete-tenger és Dobrudzsa térségében a polgári navigációs rendszereket érintő zavaró és forráselrejtő tevékenységeket jelentettek, a hazai és szövetséges repülőgépek katonai navigációs rendszereit ezek nem érintették.
Goagă szerint e fenyegetések elhárítása érdekében
Az ilyen típusú rendszerek, amelyek különböző – műholdas, földi vagy repülőgép-alapú – forrásokból származó információkat összesítenek, rendkívül ellenállóak az elektromágneses spektrum különböző típusú támadásaival szemben. A jelentés arra is rámutat, miért használja Oroszország a zavaró rendszereket.
Érdekes megjegyezni, hogy az Oroszországi Föderáció maga is szembesül a zavarás és a GPS-jelek meghamisításának eseteivel, főként olyan célokból, mint a drónok félrevezetése vagy az érzékeny területek védelme. Tekintettel azonban arra, hogy az Oroszországi Föderáció kifejlesztette a GLONASS műholdas navigációs rendszert, az elektronikus hadviselés megzavarhatja vagy meghamisíthatja a GPS-jeleket anélkül, hogy a GLONASS-t vagy más rendszereket, mint például a kínai Beidou, befolyásolnák” – áll a dokumentumban.
Călin Georgescu független, szélsőjobboldali elnökjelölt, aki óriási meglepetésre megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, arra szólította fel a tüntetőket és második fordulós ellenfelét, Elena Lasconit, hogy az esetleges incidensek elkerülése végett
A TikTok romániai működésének felfüggesztését kéri Pavel Popescu, a Román Távközlési Hatóság (ANCOM) alelnöke, amíg az állami intézmények le nem zárják az elnökválasztási kampány esetleges manipulációjával kapcsolatos vizsgálatot.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke szerint a vasárnap esedékes parlamenti választások után a jelenlegi politikai helyzetet alapján már nem lesz lehetséges egy két pártból álló koalíció, sőt akár négy párt is kormányra kerülhet.
A bruttó minimálbér megemeléséről fogadott el határozatot szerdai ülésén a kormány. A döntés értelmében január elsejétől 4050 lej lesz a legkisebb bruttó kereset.
Klaus Iohannis elnök összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelyre csütörtökön 14.00 órai kezdettel kerül sor a Cotroceni-palotában – tájékoztatott az elnöki hivatal.
Az Állandó Választási Hatóság szerdán bejelentette, hogy az elnökválasztás november 24-i fordulójában induló 14 jelölt pénzügyi megbízottjainak eddig közölt adatai szerint a jelölteknek összesen 119,4 millió lejt állt rendelkezésükre a kampányuk finanszírozására
Cristian Terheş és Sebastian Constantin Popescu államfőjelöltek az első elnökválasztási forduló eredményeinek érvénytelenítését kérik az alkotmánybíróságtól (CCR).
A megszokott körülmények között folytathatják tevékenységüket a gépjárművek időszakos műszaki vizsgáztatását (ITP) végző műhelyek – közölte szerdán a Román Gépjármű-nyilvántartási Hivatal (RAR).
1 hozzászólás