Bár az előző két választáson a nők aránya a jelöltlistákon nagyon közel volt a 30 százalékhoz, végül a megválasztott nők aránya 20 százalék alatt maradt
Fotó: Románia parlamentje
Ötvennél több civil szervezet és értelmiségi nyílt levélben sürgette a román parlamentet, hogy vezessen be a nemekre vonatkozó kvótát a választási törvényben még a jövő évi voksolás előtt.
2023. október 26., 14:542023. október 26., 14:54
A Filia Központ által kezdeményezett, a Nemek Közötti Egyenlőségért Koalíció, illetve a Nők Elleni Erőszak Megelőzéséért és Megfékezéséért Hálózat által támogatott nyílt levélben felidézték: a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) legutóbbi jelentése szerint Románia az utolsó Európában a nemek közötti egyenlőség és utolsó előtti a nők politikai befolyása tekintetében.
A felhívás szerzői támogatásukról biztosították azt a – kétkamarás parlament szenátusa által már elfogadott, képviselőházi jóváhagyásra váró – törvénytervezetet, amely
A tervezet szerint mind a nők, mind a férfiak esetében legalább 33 százalékos részarányt kell biztosítani a jelöltlistákon, oly módon, hogy
A civilek felhívása szerint egy ilyen „cipzárszerű” megoldás nélkül, önmagában a nemi kvóta megszabása hatástalan. A 2020-as és a 2016-os választásokon a nők aránya a jelöltek összlétszámában nagyon közel volt a 30 százalékhoz, mivel azonban nem „befutó” helyen szerepeltek, a megválasztott nők aránya 20 százalék alatt volt.
ezzel Románia a 124. helyet foglalja el a világon – idézi a levél aláíróit az MTI.
Mint ismeretes, a jelenlegi bukaresti parlament mandátuma 2024. decemberben jár le, a parlamenti választásokat várhatóan jövő novemberben rendezik.
Nicolae Ciucă kormányfő szerint a nők megfelelő arányú politikai képviseletére az egyik megoldás a nemi alapú kvóták – legalábbis átmeneti jellegű – bevezetése lenne.
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
szóljon hozzá!